Figyelem, kolbászmérgezés: már egyetlen falat is végzetes következményekkel járhat!

A botulizmus egyfajta ételmérgezés, amelyet - nevével ellentétben - nem csak kolbász okozhat, hanem akár egy otthon készített befőtt, vagy egy boltban vásárolt konzerv is.

A betegség jelei közé tartozhat a lelógó szemhéj és a torok izmait érintő bénulások, súlyos esetben pedig légzési nehézség vagy akár leállás, így akár végzetes is lehet - írja a Fanny magazin.

A botulizmus egy ritka, de súlyos mérgezés, amelyet a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin okoz. Ez a toxin rendkívül erős idegmérg, amely képes blokkolni az idegimpulzusokat, ami izomgyengeséghez és bénuláshoz vezethet. A botulizmus leggyakrabban rosszul konzervált ételek fogyasztása révén terjed, de előfordulhat csecsemőknél is, amikor a baktérium spórái a bélrendszerbe kerülnek. A tünetek közé tartozik a látászavar, a beszéd nehézsége és a légzési problémák. Az időben történő orvosi beavatkozás kulcsfontosságú a gyógyulás szempontjából, ezért fontos, hogy ismerjük a botulizmus jeleit és megelőzési módjait.

A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés a Clostridium botulinum nevű baktérium által okozott súlyos betegség.

Az állatok bélrendszerében is megtalálható, és a trágyázás során a talajba kerülhet, majd onnan a takarmányon keresztül más állatok fertőzését okozhatja. A feldolgozásuk során a baktériumok a nyers húsra kerülhetnek, és a megfelelő hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termelhetnek. Ez a toxin a legerősebb ismert szerves méreg, amelyből már 1 mg tisztított toxin halálos lehet az emberre, ugyanis megtámadhatja a szervezet idegrendszerét. Ez az izmok gyengeségét és bénulását okozhatja, például azokét, amelyek segítik a mozgást, a beszédet és a nyelést. Ha a méreganyagok megtámadják a légzést irányító idegeket, az végzetes lehet - figyelmeztet dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

A kolbászmérgezés elkerülésének érdekében fontos tisztában lenni azzal, hogy miként alakulhat ki ez a kellemetlen állapot. A kolbász, mint népszerű feldolgozott húsáru, különböző okok miatt válhat veszélyessé. Elsősorban a nem megfelelő tárolás és az élelmiszer-higiénia hiánya vezethet kolbászmérgezéshez. Ha a kolbászt nem a megfelelő hőmérsékleten tartjuk, vagy ha már lejárt a szavatossági ideje, akkor a káros baktériumok, például a salmonella vagy a listeria elszaporodhatnak benne. Emellett fontos figyelni arra is, hogy a kolbászt az elkészítés előtt alaposan megfőzzük vagy megsüssük, hiszen a nyers húsokban található kórokozók csak így pusztíthatók el. Az is lényeges, hogy ne keverjük össze a nyers és a kész ételeket, hogy elkerüljük a keresztkontaminációt. Összefoglalva, a kolbászmérgezés megelőzése érdekében mindig ügyeljünk a helyes tárolásra, a higiéniai szabályok betartására, és a megfelelő hőkezelésre. Ezzel nemcsak saját egészségünket védjük, hanem a gasztronómiai élvezeteket is biztonságosan élvezhetjük.

Bár a botulizmus magyar neve kolbászmérgezés, nemcsak húskészítmények okozhatják a betegséget.

Az otthoni befőzési technikákkal készült ínycsiklandó finomságok nagyobb eséllyel rejthetnek magukban szennyeződéseket, mint az üzletek polcain található termékek. Magyarországon a legtöbb esetben a házi disznóvágás során készült, nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hurkák, sonkák, kolbászok és disznósajtok felelősek a problémákért – figyelmeztet a doktornő.

Több fajtája is létezik

A legelterjedtebb forma az élelmiszerrel kapcsolatos botulizmus, amely általában a helytelenül tárolt vagy feldolgozott élelmiszerek következményeként lép fel.

A csecsemőkori botulizmus egy különös állapot, amely a Clostridium botulinum spórák lenyelése révén alakulhat ki, és kizárólag 12 hónapnál fiatalabb kisbabákra jellemző. Ezen kívül létezik a sebbotulizmus is, amely akkor lép fel, ha a spórák a bőr sérülésein keresztül bejutnak a szervezetbe, ahol szaporodni tudnak, és méreganyagokat juttatnak a véráramba. Ez a jelenség elsősorban tűhasználat vagy műtéti beavatkozások során fordulhat elő. Ráadásul, bár rendkívül ritka, de létezik iatrogén botulizmus is, amely akkor következhet be, ha egy szépészeti kezelés során túlzott mennyiségű botoxot injekcióznak be. A legkevésbé gyakori forma pedig a felnőttkori bél toxémiás botulizmus, ami kizárólag olyan egyének esetében fordulhat elő, akik már eleve rossz egészségi állapotban vannak, különösen az emésztőrendszerüket érintően.