Fenyegető előjelek után hoz döntést Magyarországról a hitelminősítő.

Pénteken kerül sor Magyarország adósbesorolásának bejelentésére az S&P Global Ratings által. A hitelminősítő az októberi és februári értékeléseiben már komoly figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források csökkenése miatt. A mostani döntés kimenetele bizonytalan: a közelmúltban tapasztalt, összességében talán enyhébb hitelminősítői reakciók arra utalnak, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítése esetleg megtarthatja stabil kilátását. Ezért a nemzetközi viszonyok változékonysága miatt az S&P részéről indokolt lehet a várakozás. Ugyanakkor a péntek esti döntés nem mentes a feszültségtől, hiszen a hitelminősítő korábbi értékeléseiben számos kockázati tényezőt azonosított, amelyek alapján egy kilátásromlás sem lenne teljesen váratlan.

Pénteken újra fontos döntés születik Magyarország pénzügyi helyzetéről, amikor a Standard & Poor's (S&P) nyilvánosságra hozza legújabb értékelését az ország szuverén adósbesorolásáról.

Bár a tavaly októberi felülvizsgálat során a hitelminősítő nem változtatott az éppen a bóvli szint feletti "BBB-" besoroláson, valamint stabil kilátást adott, akkor a leminősítési kockázatok között szerepeltek a költségvetési és makrogazdasági nehézségek, valamint az S&P szerint fiskális veszélyeket hordozó választási ciklus előtti költekezések.

A következő, februárban közzétett köztes jelentés már egyértelmű figyelmeztetést jelentett – különösen a költségvetés fenntarthatósága és az államadósság alakulása szempontjából.

2024 októberének végén az S&P fenntartotta Magyarország "BBB-" szintű, befektetésre ajánlott minősítését, és megerősítette a stabil kilátást is. Az indoklás szerint a gazdasági fellendülés, a dezinfláció, valamint a csökkenő kamatköltségek kedvező körülményeket teremtenek a kormány számára a költségvetési konszolidációhoz. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos lefelé irányuló kockázat árnyékolja be az alappályát.

A leglényegesebb hátrányos tényezőként a közelgő 2026-os parlamenti választásokat emelték ki, amelyek véleményük szerint arra sarkallhatják a kormányt, hogy halogassa a szükséges költségvetési szigorításokat. Ezen kívül más kockázatok is felmerültek:

Az inflációval kapcsolatban ugyan kedvező pályát vázoltak fel, de arra is figyelmeztettek, hogy az árfolyam, a bérek és az energiaárak továbbra is érzékeny változók maradnak. Az exportfüggő gazdaság kitettségét a német konjunktúra és a geopolitikai feszültségek irányába külön is hangsúlyozták.

2025 februárjában az S&P egy alapos elemzést publikált Magyarországról, amelyben nem a magyar adósbesorolásra összpontosítottak, hanem a gazdasági folyamatok részletes értékelésére helyezték a hangsúlyt.

A szöveg egyedi megfogalmazása lehetne: "Ezúttal világosan kifejtették, hogy a kormány választások előtt tett költségvetési ígéretei komoly gazdasági kockázatokkal járnak."

Kiemelték az anyák szja-mentességi programját, amely 2026-ig és azt követően is több százmilliárdos bevételkiesést eredményezhet - ez 2025-ben és 2026-ban 0,4-0,5 százalékponttal ronthatja a GDP-arányos hiányt.

A februári előrejelzés alapján:

Az adómentességi program költségvetési következményeiről részletes elemzések kerültek nyilvánosságra: ezek szerint 2029-ig várhatóan több mint 800 milliárd forintnyi bevétel csökkenés várható az állami kasszában. A családi adókedvezmények kiterjesztése, a nyugdíjasok számára kínált áfa-visszatérítés, valamint az új csed/gyed-adókedvezmények mind hozzájárulnak a pénzügyi egyensúly megbomlásához.

A hitelminősítő egyre inkább hangsúlyozza az uniós forrásokhoz való hozzáférés fontosságát. Februárban már figyelmeztettek arra, hogy Magyarország 2024 végéig több mint 1 milliárd eurót kényszerül véglegesen elveszíteni az N+2 szabályozás és az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban kirótt napi bírsága következtében. Az ország napi 1 millió eurót kénytelen leírni a menekültügyi szabályok megszegése miatt, amit az Európai Bizottság a kohéziós kifizetésekből von le.

Az S&P februári és októberi jelentése alapján egyre súlyosabb terheket ró a költségvetésre az uniós transzferek elvesztése, ráadásul a tőkebeáramlás is csökkenhet.

A kormány mozgástere drasztikusan csökkent, hiszen csupán 7 százaléknyi lehetőség maradt arra, hogy a szabadon rendelkezésre álló uniós forrásokból pályázatokat hirdessenek meg.

Az év elején a német gazdaság gyengesége kiemelkedő külső kockázatként jelentkezett. A 2025-re vonatkozó korábbi 1,2%-os GDP-növekedési előrejelzést drasztikusan, 0,5%-ra csökkentették. Ez a változás közvetlenül kedvezőtlen hatással van a magyar exportkilátásokra, mivel a német iparral való szoros integráció miatt a két gazdaság összefonódása egyre inkább érzékelhetővé válik.

Ráadásul ezek még a vámháború előtti lépések: bár Donald Trump amerikai 90 napra felfüggesztette a viszonossági vámokat, amely 20 százalékos plusz terhet jelentene az uniós importnál, a 25-25 százalékos autóipari és fémipari különadók hatályosak maradtak.

Az elemzők véleménye alapján ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják a magyar gazdaságot, míg közvetett módon a német gazdasági helyzet is rányomhatja a bélyegét a növekedési perspektíváinkra.

A legfrissebb adatok alapján Magyarország ugyan technikailag kikerült a recesszióból, de a fellendülés továbbra is gyenge lábakon áll. A 2024. IV. negyedéves GDP mindössze 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig csak 0,1%-kal. A növekedést kizárólag a szolgáltató szektor tartotta életben, míg az ipar és az építőipar továbbra is recesszióban volt.

A feldolgozóipar teljesítménye sorozatban már az ötödik negyedévben tapasztalt visszaesést, és az utóbbi hónapok során is folytatódott a csökkenés trendje.

A 2024-es évben a beruházások 12%-os csökkenést mutattak, és bár néhány jelentős gyárberuházás, mint például a BMW, BYD és CATL év végi megkezdése hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, ezek hatásának mértéke csupán részben kompenzálhatja az általánosan tapasztalható gyengeséget. Az exportkilátásokat tovább nehezíti az EU és az Egyesült Államok közötti vámháború fokozódásának lehetősége, amely számos iparágban kivárásra ösztönözheti a szereplőket.

A magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán mozog, azonban a jövőbeli dinamikája folyamatosan csökken, ami már a múltbeli tendenciákban is megfigyelhető volt, és az előrejelzésekben is tükröződik.

Márciusban az infláció mértéke 4,7%-ra csökkent, ami pozitív hír, ugyanakkor a maginfláció továbbra is 5,7%-os szinten stagnál.

Az MNB valószínűleg nem módosítja a kamatpályáját, és továbbra is kiemeli az árfolyam stabilitásának jelentőségét.

A vámháború miatt nagyobb a forint volatilitása, mint korábban, összességében alapvetően stabilan teljesít az elmúlt hónapokban.

A legnagyobb kérdőjel a hitelminősítő szemében továbbra is a költségvetési pálya (legalábbis a korábbi kommunikációjuk alapján). Mint arról írtunk, márciusban 831 milliárd forintos rekordhiány keletkezett, és az első negyedéves deficit már elérte az éves cél 62%-át.

A pénzforgalmi hiány háromhavi összege 2554 milliárd forint, ilyen magas szintre korábban még nem volt példa.

A kamatkiadások üteme már túllépte az előirányzatok előrejelzéseit: március végére az éves kamatcél 40%-a megvalósult. Fontos azonban megjegyezni, hogy (ahogy a mellékelt ábra is mutatja) a költségvetési hiány éven belüli alakulása nem egyedi eset, sőt, ez a jelenség jellemzően előfordul. Emiatt a büdzsé drámai eltéréseiről még korai lenne beszélni, viszont a meglévő feszültségek egyértelműen észlelhetők.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem változtatott a 2025-re kitűzött 3,7%-os hiánycélon, viszont jövőre 2,9 százalékos deficit helyett 3,5 százalékkal terveznek.

Az S&P hitelminősítése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a jegybank és több elemző, például az OTP, egyetértenek abban, hogy a tényleges hiány valószínűleg a 4,5-4,8% közötti sávban alakul. A bevételi oldalán a márciusi államháztartási adatok alapján pozitív trend figyelhető meg, hiszen az áfabevételek 16%-kal nőttek. Ugyanakkor a kiadási oldalon a bejelentett, valamint részben már megvalósított szociális és választási intézkedések jelentős terhet rótnak az egyensúlyra - ahogyan azt az S&P is jelezte.

A jegybank március végén közzétett jelentésében rámutatott, hogy a költségvetési célok teljesítéséhez elengedhetetlen a "megfelelő kiadási kontroll" fenntartása. Ugyanakkor a választások előtti politikai ciklusban ennek megvalósulása meglehetősen kétséges.

A költségvetési helyzet alakulásáról alaposan tájékoztattunk az alábbi cikkekben:

A hitelminősítő vélhetően figyelembe veszi a kedvező inflációs és árfolyam-alakulást, valamint a recesszióból való kilábalás első jeleit, ugyanakkor kérdés, hogy ezen a képen mennyit rontanak a költségvetési pályával, az EU-forrásokkal és a növekvő politikai költekezéssel kapcsolatos kockázatok.

Az S&P októberben már világossá tette, hogy a besorolás rontását két tényező indokolhatja:

Egyik szempontból sem tapasztalunk lényeges változásokat; a költségvetési helyzet talán csak csekély mértékben romlott, ugyanakkor a külső sokkok, különösen a vámháborúval kapcsolatos kockázatok, valamelyest megnövekedtek. A 2025-ös hiánycél teljesíthetősége egyre inkább kétséges, az adósságpálya emelkedett, míg a politikai ciklus egyre inkább a költségvetési lazítás irányába tereli a kormányzati döntéseket.

Örömteli hír érkezett, hiszen az S&P ügynökség összességében kedvezően értékelte, hogy az új német kormány már az idei évben egy 100-150 milliárd eurós fiskális élénkítő csomag kidolgozását tűzte ki célul. A költségvetési adósságfék-szabályok módosítására is sor került ennek érdekében. Ennek következményeként a magyar gazdaságra is kedvező hatások gyakorolhatnak. Továbbá, az Európai Unió is szándékában áll növelni a védelmi kiadásokat a kontinensen, ami szintén jótékonyan befolyásolhatja a magyar gazdasági növekedést.

Az osztályzatra vonatkozó spekulációkba nem kívánunk belemenni, de két lehetséges kimenetel tűnik a legvalószínűbbnek:

Az osztályzat és a kilátások stabilitása már önmagában is kedvező jelzéseket küldhet a piacok felé. Ugyanakkor, ha a kilátások romlanak, az kifejezetten kedvezőtlen következményekkel járhat ebben a helyzetben.

Az S&P Global Ratings várhatóan pénteken este 10 óra után teszi közzé az új hitelminősítési jelentését.