Fenyegető állatbetegség terjedése Európában: Íme, hogyan védekezhetünk ellene - Agrárszektor
Örömmel értesítjük Önöket, hogy megnyitottuk az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciákra a jelentkezést! Ne hagyja ki a lehetőséget, hiszen december végéig 25% kedvezménnyel biztosíthatja helyét ezen izgalmas eseményeken!
A kéknyelv-betegség egy vírus által okozott kórság, amely főként a kérődző állatok, mint például juhok és szarvasmarhák körében terjed. Az elmúlt húsz évben Európában jelentős változásokon ment keresztül a betegség megítélése és kezelése. Míg az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a kéknyelv viszonylag ismeretlen problémának számított, addig főként Afrikában és a Közel-Keleten terjedt el. Az első számottevő kitörés az EU területén 2006-ban Spanyolországban következett be, amelyet gyors elterjedés követett más országokban, például Franciaországban és Olaszországban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága nyilatkozott arról, hogy a 2010-es évek elején az EU egy szabályozási keretet hozott létre a betegség kezelésére. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megelőző intézkedéseket alkalmaznak, beleértve a vakcinázási programokat és a betegség folyamatos nyomon követését.
Hazánkban is megtették a szükséges intézkedéseket a kéknyelv-betegség terjedésének megfékezése érdekében. A vakcinák kifejlesztése és alkalmazása kulcsfontosságú szerepet játszik a betegség ellenőrzésében. Ezt az is jelzi, hogy az EU a kéknyelv-betegséget a C kategóriába sorolta, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok önkéntesen végezzenek mentesítési intézkedéseket.
Bár hazánkban több alkalommal is azonosították a vírus nukleinsavát, a Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatóságának tájékoztatása szerint a megfigyelt állatoknál klinikai tünetek nem jelentkeztek, és nem állapítottak meg járványügyi kapcsolatot a kitörések között. Érdemes megjegyezni, hogy a vírus nukleinsavának nyomai a vérben elméletileg még akkor is kimutathatók, ha a vírus már nem aktív. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az esetek nem befolyásolták az ország mentességi státuszát, de a kimutatott vírus nukleinsav jelenléte figyelmeztető jel lehet. A karanténba helyezett és beszállított állatokban a vírus még mindig jelen lehet, és átjuthat a hazai állományokba, különösen, ha szúnyogok, mint potenciális vektorok, megtalálhatók a közvetlen környezetükben.
A kéknyelv-betegség megjelenése negatívan érintheti a hazánkból származó élőállatok és állati eredetű termékek exportját. Ezeken túl további állategészségügyi szolgáltatások, vakcinázási programok és egyéb megelőző intézkedések válhatnak szükségessé, hogy a meglévő állományvédelmet biztosítsák, valamint megakadályozzák a betegség terjedését. A védekezésben különösen fontos, hogy az állategészségügyi hatóságok, a gazdák és a szakmai szervezetek együttműködjenek.
A Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatóság hangsúlyozta, hogy a kockázatok minimalizálásának három fő módja van. Először is, a vakcinázás elengedhetetlen: ha egy kéknyelv-betegséggel fertőzött országból érkezik fogékony állat, azt legalább 60 nappal a szállítás előtt kell beoltani a helyi vírus szerotípus ellen. Bizonyos esetekben ez az időszak csökkenthető. Fontos, hogy a szállításhoz állategészségügyi bizonyítványt is be kell mutatni, amely igazolja a szükséges követelmények teljesítését. Másodszor, a szúnyogokkal szembeni védekezés kulcsfontosságú, mivel ezek a paraziták jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében. Végül, a karanténszabályok szigorú betartása elengedhetetlen. A különböző állatpopulációk közötti közvetlen érintkezés csökkentésére is figyelni kell, és ügyelni kell a vásárlások időzítésére, valamint az újbóli betelepítések körültekintő lebonyolítására.
