Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az inflációval folytatott harc még korántsem zárult le, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most arra vár, hogy a bankokkal folytatott egyeztetések révén közösen találjanak megoldásokat a helyzet kezelésére.
AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!
Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője, szintén részt vett a konferencián, ahol saját előadását osztotta meg a hallgatósággal. A részletekről itt olvashatsz:
Varga Mihály előadásának legfontosabb gondolatai a következők voltak:
Varga Mihály szerint három kulcsfontosságú kérdés fogja formálni a világgazdaság 2025-ös jövőjét.
A globális gazdaság a lassú növekedés és a tartós infláció kihívásaival nézhet szembe.
- ráirányította a figyelmet. Az IMF prognózisai folyamatosan csökkenő GDP-növekedést jósolnak, ugyanakkor az infláció mérséklődésével nem kalkulálnak.
A külső gazdasági környezet hazánk számára alacsonyabb növekedési ütemet és mérsékelt inflációt hordozó kockázatokat rejt - hangsúlyozta Varga. A vámok emelése nyilvánvalóan visszafogja az exportot, míg a megnövekedett bizonytalanság a fogyasztás csökkenéséhez és a beruházások elhalasztásához vezethet. Ugyanakkor kedvező hír, hogy az energiaárak csökkenő tendenciát mutatnak. A magyar gazdaság külső pozíciója és elsődleges egyenlege jelentős javuláson ment keresztül, és ezt a pozitív irányt továbbra is fenntartani szükséges - emelte ki a miniszter.
A GDP növekedésünk az utóbbi években mérsékelt ütemben halad, miközben a gazdaságunkban erős kettősség figyelhető meg. A munkaerőpiacunk rendkívül robusztus, hiszen a foglalkoztatottság történelmi csúcsokat ér el, mintegy 4,7 millió ember dolgozik. Ez a szegmens a gazdaságunk egyik legstabilabb pillére. Ugyanakkor aggasztó jelenség, hogy a munkaerőpiaci feszültségek enyhülnek: jelenleg egy üres álláshelyre körülbelül öt munkanélküli versenyez.
Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget. Az elmúlt hónapokban hozott intézkedése rövid távon tudják kifejteni a hatásukat, a cél tartós eléréséhez az inflációs várakozások horgonyzására van szükség, amihez mind a vállalati, mind a lakossági várakozások stabilizálása elengedhetetlen.
A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy a bankrendszer stabilitása és sokkellenálló-képessége továbbra is szilárd alapokon nyugszik. A 2024-es évre vonatkozó banki profit a 2023-as évi kiemelkedő adózott eredményt is felülmúlta, a bankok teljesítménye pedig kivételesen magasra emelkedett.
A jövedelmezőség továbbra is erős alapokon nyugszik, köszönhetően az egyszeri és átmeneti tételeknek, amelyekkel korrigálva is a történelmi csúcsokat ostromolja. A bankok ambiciózus osztalékfizetési terveket szőnek, körülbelül 800 milliárd forint kifizetésére készülnek, azonban a tartalékok fokozott növelése kiemelt prioritást élvez. Ezt a jegybank által előírt tőkepuffererek is segítik, biztosítva a stabilitást. A hitelpiac szempontjából a legfontosabb tényező, hogy...
A bankrendszer hitelezési kapacitása továbbra is kiemelkedő, és a hitelezés terén nincsenek kínálati oldali korlátok.
A magyar bankrendszer hitel-betét mutatója jelenleg körülbelül 70%-on áll, ami alatta marad a régiós átlagoknak. Ez azt jelenti, hogy jelentős lehetőség rejlik a hitelezés felfuttatásában, különösen a vállalati szektorban, de a lakossági hitelezés terén is. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai háztartások hitelállománya az utóbbi egy évben dinamikusan nőtt, és már több mint egy éve túlszárnyalja a regionális átlagot, hiszen a növekedés üteme elérte az 11%-ot.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzései alapján 2025-re a háztartási hitelállomány várhatóan 12%-kal nőhet.
A háztartási hitelezés dinamikus növekedése 2025 elején is töretlenül folytatódott. Tavaly a szektor 66%-kal bővült, míg az idei év első negyedévében a növekedés üteme 45%-ra csökkent, de így is figyelemre méltó. A lakáshitel-kamatok 2024 második negyedéve óta stabilan állnak, ám a kereslet továbbra is jelentős mértékben megmaradt. Az MNB legfrissebb adatai szerint április végéig összesen 77 milliárd forint értékben kötöttek új munkáshitel-szerződéseket.
Az Európai Unióban a vállalati hiteldinamika már jelentős élénkülésen ment keresztül, Magyarországon azonban az éves állománynövekedés mindössze 2% körüli szinten stagnál. A hitelezés jelenlegi helyzete óvatosnak mondható, annak ellenére, hogy a bankrendszer rendelkezik a hitelezési aktivitás fokozásához szükséges eszközökkel. A vállalatok többsége a növekedésüket leginkább megnehezítő tényezőként az alacsony keresletet azonosítja termékeik és szolgáltatásaik iránt, ami hozzájárul ahhoz, hogy a beruházási hitelkereslet Magyarországon még nem mutatja a várva várt elmozdulást. Különösen figyelemre méltó, hogy a cégek likviditási helyzete kedvező, ami szintén gátat szab a hitelkereslet növekedésének. Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a hazai bankok a következő negyedévekben sem számítanak a beruházási hitelek iránti kereslet élénkülésére.
Fontos, hogy csökkentsük a rendkívül magas lakossági és vállalati pénzforgalmi kiadásokat.
- hangsúlyozta Varga Mihály. Az MNB elsődleges törekvése, hogy a bankokkal kötött megállapodásból eredő kötelezettségek mielőbb teljesüljenek.
