Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg hibrid háborúval néz szembe Oroszországgal, ami új kihívások elé állítja a kontinens országait. A helyzet sürgősséget követel, és sürgette az egységes, gyors válaszlépések megtételét a vészhelyzet ke

Legyen résen az új, ravasz trükkökkel: ez a módszer arra ösztönzi a gyanútlanokat, hogy önszántukból indítsák el a káros kódot, amelyet a csalók rejtettek el.

Ursula von der Leyen kijelentései alapján az utóbbi hetek eseményei világosan rámutatnak arra, hogy az EU tagállamai tudatos és összehangolt támadások célkeresztjébe kerültek. Erre konkrét példákkal szolgálhatunk: orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, míg drónok repültek át Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött. Ezen felül kiber- és dezinformációs akciók sújtották a repülőtereket, logisztikai központokat, valamint egyes tagállamok választási folyamatait is. A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy ezek az események "nem csupán véletlenszerű zaklatások, hanem egy jól megtervezett, fokozódó kampány részei", amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása.

Ideje nevén nevezni a dolgokat: ez hibrid háború, amelyet Európa ellen indítottak

- Emelte ki. Megjegyezte, hogy Európának egyöntetűen kell reagálnia, és minden egyes eseményt alaposan kell kivizsgálni, a felelősséget pedig nem lehet eltussolni. "Az uniós terület minden egyes négyzetcentiméterét meg kell óvnunk. Oroszország a megosztottságot keresi, nekünk viszont egységben kell válaszolnunk" - fogalmazott.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának nem elég reagálnia a támadásokra, hanem el is kell rettentenie azokat. A tétlenség szerinte csak kiterjesztené a "szürke zónát", amelyben a hibrid fenyegetések működnek. Kiemelte, hogy az Európai Unió alapvető küldetése a béke megőrzése, ami ma már az elrettentés és a gyors reagálás képességét is jelenti.

Von der Leyen bejelentette, hogy az unió Readiness 2030 elnevezésű védelmi kezdeményezése keretében mintegy 800 milliárd eurót mozgósíthat védelmi célokra az évtized végéig. Két héten belül a bizottság bemutatja "A béke megőrzése" elnevezésű részletes védelmi ütemtervet, amely közös célokat, mérföldköveket és határidőket tartalmaz majd a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére.

A bizottsági elnök kijelentette, hogy a keleti határok védelmét célzó "Eastern Flank Watch" és a drónfal kezdeményezések kiemelt fontosságúak. Hangsúlyozta, hogy a drónokkal szembeni védekezés jelenleg nem fenntartható, mivel a tagállamok gyakran kénytelenek drága vadászgépeket bevetni a költséghatékony, tömeggyártott eszközök ellen. Szükség van egy olyan rendszer kiépítésére, amely gyorsan és hatékonyan képes észlelni, elfogni és semlegesíteni a drónokat, mindezt megfizethető módon. Von der Leyen megjegyezte, hogy Ukrajna tapasztalatai ezen a téren különösen értékesek, hiszen az ország "az innováció és a gyors alkalmazkodás laboratóriumává" vált.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kontinens biztonsága elképzelhetetlen egy erős védelmi ipar nélkül. Kiemelte, hogy az uniós befektetésekből származó előnyök és munkahelyek megőrzése elengedhetetlen, ezért minden uniós támogatással megvalósuló védelmi projekt esetében legalább 65%-ot uniós gyártóknak kell biztosítaniuk. A védelmi beruházások már most is elősegítik új gyárak és munkahelyek kialakulását, valamint növelik az európai ipar versenyképességét.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés elleni harc nem csupán a fegyverek és technológiai újítások kérdése, hanem elengedhetetlen a gyorsreagálású kiberbiztonsági csapatok, valamint az információs kampányok kialakítása és a dezinformációval szembeni hatékony fellépés is. Kiemelte: "Európának fel kell készülnie arra, hogy minden téren megvédje állampolgárait."