A túra végén egy különleges meglepetés vár ránk - Rezi!

Fedezd fel a természet csodáit, ahol a kirándulások és utazások során magadba szívhatod a hegyek grandiózus látványát, a völgyek rejtett szépségeit, a barlangok titokzatos világát és a várak történelmi varázsát!

Újabb szuper kiránduló helyet mutatok a Balatontól egy kőhajításnyira, Rezi mellett. Már a falu neve is cuki! A kialakított tanösvény pedig informatív és érdekes, a végén pedig vár a jutalom. Mármint egy vár a jutalom, gyönyörű panorámával. :) Remek túrázós program nyáron, nyaraláskor borult ég esetén, vagy ősztől tavaszig. (Nagy kánikulában nem javaslom, de lehet próbálkozni.)

Ez a bejegyzés inkább egy felfedezőút, mintsem egy klasszikus várlátogatás, de a várrom is magával ragadó! Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek, milyen csodák várnak ránk!

Hol érhető el? Magyarország gyönyörű Zala megyéjében, Keszthelytől körülbelül 10 km-re, a festői Rezi faluban és annak környékén található. Térképen itt nézheted meg!

Mi a Keszthely-Kertváros és Karmacs közötti út mentén található Gyöngyösi csárda melletti "Betyárok sírja" nevű Országos Kék Túra ponttól mentünk fel gyalog, így Rezire a szőlőhegyeken keresztül, a Kossuth utca végénél érkeztünk. Ott találtuk ezt a táblát, ahonnan a Rezi vár tanösvény indul. Mellette pihenő és ivóvíz vételi lehetőség is van.

A faluban több irányból is csatlakozhatunk a tanösvényhez, és ami még izgalmasabb, hogy egy szakaszon a kék túra útvonalával közösen haladunk.

Ez a kis térkép rendkívül lényeges, hiszen a tanösvény tábláin minden helyszínen megtalálható, és lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon követhessük a haladásunkat. Az igazi jelentősége azonban abban rejlik, hogy amikor én jártam ott, a tanösvény nem volt minden ponton egyértelműen megjelölve. Számos kereszteződésnél előfordult, hogy egyáltalán nem kaptunk tájékoztatást, így ez a térkép lett a horgonyunk. Visszakerestem a fényképezőgépem memóriájában, és ennek alapján tudtuk eldönteni, merre érdemes továbbhaladnunk, jobbra vagy balra. (A bejegyzésben pontosan leírom, mikor és merre érdemes menni, de a helyszínen valószínűleg a térkép lesz a legnagyobb segítségünk.)

Nem sokkal a Rezi kirándulásunk után egy véletlen találkozás során a Keszthelyi hegységben túráztam egy igazán kedves természetvédelmi őrrel, aki egyben túravezető is volt. Beszélgettünk a jelzések hiányáról, és meglepetésemre kiderült, hogy ő maga is részt vett a Rezi vár tanösvényének kialakításában. Kicsit zavarba ejtő volt, hogy a kritikámat éppen neki mondtam, de talán éppen ez a beszélgetés inspirálta őt arra, hogy a legfontosabb pontokon új jelzéseket fessenek fel. :)

Rezi festői település, Keszthelytől mindössze 8 kilométerre északra található, a Keszthelyi-fennsík szívében. A községet nyugatról, délről és északról buja erdők ölelik körül, míg keletről a napfényes szőlődombok terülnek el, amelyek varázslatos vidéki hangulattal árasztják el a tájat.

A tanösvény Rezi falucskájából startol, és végigkanyarog a Kossuth utcán, ahol a házak szorosan egymás mellett sorakoznak. Az út során a település polgármesteri hivatala is feltűnik, így a látogatók egy kis ízelítőt kapnak a helyi közigazgatás szívéből.

Rezi neve először 1236-ban bukkant fel a történelmi forrásokban, amikor a települést királyi szolgák lakták. A település legimpozánsabb épülete, a vár, később készült el, és azóta is a hely szimbolikus központja. A 18. század folyamán a község lakossága főként jobbágyokból állt; 1768-ban még csak egy részük volt szabadmenetelű, míg a többiek örökös jobbágy státuszban éltek. 1770-re 110 családot regisztráltak, míg 1805-ben 151 háztartást tartottak nyilván, melyek között szerepelt 1 polgár kézműves, 9 nemesi szolgát, 61 parasztot és 94 kertészt. A zsellérek száma is jelentős volt, többségük a szőlőművelésből tartotta fenn magát. A település külterületén található Gyöngyösi csárdában a környék betyárjai előszeretettel kortyolgatták a híres rezi bort.

Amikor elhaladtok egy ilyen régi, díszes kőház mellett, amelyet antik eszközök ékesítenek, biztosak lehettek benne, hogy a helyes úton jártok.

A falut körülvevő szőlők őrzését a hegypásztorok végezték. Vezetőjük a hegybíró és a kis-hegybíró volt. Őket Szent György napján választották mindig 1 évre. A négy hegypásztort a hegybírók bízták meg, akik bérüket szüret idején mustban szedték össze a szőlősgazdáktól, ki mennyit adott. Általában fejenként 500 liter mustot gyűjtöttek össze.

Folytatva az Országos Kék Túra útvonalát, a tanösvény az Arany János és a Petőfi utcák mentén vezet tovább.

A kereszteződésben a kék jelzés világosan kiemelkedik, és mindenki számára egyértelműen értelmezhető.

Az 1990-es évek végén, egy csendesebb időszakot követően, Rezi települése újra fejlődésnek indult. Ekkor az idegenforgalom vált a falu fő tevékenységi körévé, köszönhetően a közeli Keszthely és Hévíz által nyújtott előnyöknek, valamint a falusi turizmusra kedvező, nyugodt és természetközeli környezetnek. Emellett a település gazdag borkultúrája is hozzájárult a turizmus fellendüléséhez. Nemrégiben egy izgalmas dínó- és kalandpark is megnyitotta kapuit, tovább növelve a látogatók érdeklődését.

Ezután nekivágunk a dombnak, ahol a magasabb ösvényt kell választanunk.

A falu épületei fokozatosan eltűnnek mögöttünk, és egy poros földútra lépdelve folytatjuk utunkat.

Kis kút, kerekes kút... régen élt, mára már csodás, színes útjelzővé alakult. :)

A legmegbízhatóbb jel arra, hogy a helyes úton járunk, az, amikor szemünk elé kerül a tanösvény következő információs táblája, amelyen nagy méretben látható a tanösvény térképe.

Az OKT táblái valóban az utunk irányát mutatják, ám ha jól emlékszem, ennél a pontnál bármelyik irányba elindulhatunk. A kék L jelzés a várhoz vezet, míg a sima kék csík Zalaszántó felé folytatja az útját. Érdekes, hogy a Rezi vár tanösvény ezen a szakaszon a kék jelzéssel együtt halad, így most balra kanyarodva folytathatjuk utunkat a szántóföldek között. Akkoriban egy gyönyörű, sárga repcetábla virított itt, de azóta bizonyára már sok más látványosság is megjelent.

A tanösvény információs tábláján olvasható, hogy a mezőgazdasági területek fölött szinte folyamatosan köröz egy-két egerészölyv. Ezek a madarak azonban nem az egyedüli ragadozók a pockok és egerek világában. Tavasztól őszig a mezők felett imbolygó barna rétihéják és a levegőben lebegő vörös vércsék is részt vesznek a rágcsálók populációjának csökkentésében.

Ez a szakasz a rekkenő hőségben igazán megpróbáltató lehet, ezért kánikulában inkább elkerülném a túrázást, csak a legbátrabbaknak ajánlom. Az útvonal során találkozunk ugyan erdővel, de a napsütötte területek dominálnak az árnyas részek felett.

A földúton a kék jelzés mentén kell menni egészen eddig a tábláig, ez a tanösvény következő táblája. Ezen a táblán ismerkedhetünk meg a környéken élő madarakkal. Találkozhatunk errefelé szajkóval, vörösbegyekkel, erdei pintyekkel és meggyvágóval is. De láthatunk a fák törzsén szürke hátú csuszkát, esetleg fakuszt, vagy fekete harkályt is. Ritkán, de akár karvalyt vagy héját is megfigyelhetünk. A vár falainak eldugott üregeiben költ a házi rozsdafarkú. A várfalról letekintve gyakran láthatóak az erős szélben kötelékben repülő, kergetőző hollók is. Nagyobb szerencsével esetleg fekete gólyát vagy rétisast is kiszúrhatunk, amint méltóságteljesen átvitorlázik a táj felett.

Ezen a kereszteződésnél a kéket elhagyva jobbra kell fordulnod, irány az erdő és a domb!

Kövesd az ösvényt az erdősáv és a vetés határán, amíg el nem érsz az erdő széléig. Ott fordulj balra egy kicsit, majd irány jobbra, és végül mászz fel a fák között, hogy felfedezd az erdő rejtett szépségeit.

A Keszthelyi-hegység zöldellő erdői valódi paradicsomot jelentenek a természetkedvelők számára. E hatalmas fák alatt a nagyszerű nagyvadak – mint a gímszarvas, őz, vaddisznó és muflon – megtalálják ideális életterüket, ahol szabadon élhetnek és szaporodhatnak. Az apróvad fajok, például a mezei nyúl és a fácán, inkább a mezőgazdasági területek szélén és az erdők határvonalán bukkanhatnak fel, ahol a nyílt tér és az árnyas fák találkozása különleges élőhelyet teremt számukra.

Remélem, hogy ez a rész már sokkal szembetűnőbbé vált azóta. Akkoriban éppen csak kijelölték, és egy sávot letaroltak. A túraútvonal még nem tűnt különösebben figyelemfelkeltőnek; vékony fák hevertek keresztben és hosszában, a fű pedig szinte burjánzott. Ennek ellenére a keréknyomok alapján nagyjából lehetett tájékozódni.

Miután némi emelkedő után felérünk egy murvás úthoz, következik a dilemmázás (ha még nem tűnt el a táblázás). Itt jobbra és balra is kanyarodik az út, de a távolban semmi nem segít nekünk. Jobbra, a fák között egy tábla hirdeti a "futó alak" által jelzett futókört, ami arra mutat, de nekünk (még) nem arra van dolgunk. Szóval, amikor elérjük a murvás utat, balra kell fordulni, hogy a vár felé vegyük az irányt. (Ezt a kis térkép alapján tudtuk, ezért érdemes előre lefotózni.)

Amennyiben sikerül a megfelelő irányba elindulnunk, hamarosan eljutunk a vár parkolójába, ahova akár autóval is fel lehet jönni. Persze nem azon az erdei ösvényen, amelyiken mi érkeztünk, hanem a tágas murvás úton. A tanösvény következő tábláján pedig felfedezhetjük az erdőben élő kisebb és nagyobb vadállatok izgalmas világát.

A Keszthelyi-hegység erdeinek legérdekesebb nagyvadja a muflon, amely a Korzikán és Szardínián őshonos vadjuh, a házi juh ősének tekinthető. Ezt a különleges fajt 1981 környékén telepítették be a Keszthelyi-hegységbe, és azóta szépen elszaporodtak. Az állatok kedvelik a meredek, déli lejtőkön elhelyezkedő sziklás domboldalakat, valamint a magas cserjeszinttel rendelkező, tagolt terepfelszínt, ahol nyugodtan élhetnek, távol az emberi zavaroktól. Ugyanakkor éppen ezek a preferenciák teszik őket a természetvédelmi szempontból problémássá, mivel az ilyen területek menedéket nyújtanak számos ritka növény- és állatfaj számára.

Itt már csak gyalogosan folytathatjuk utunkat, hiszen egy szűk, kanyargós ösvény kanyarog a vár irányába.

Még vár ránk néhány újabb kereszteződés, ahol a jelzések nem túl markánsak, de a vár már most is felfelé emelkedik, és körülbelül tőlünk jobbra található.

A tanösvény térképén itt még látható egy kis kör, egy kitérő útvonal, de jelzések és táblák hiányára való tekintettel én azt már nem keresgéltem, hogy vajon hol lehet.

Amikor beléptek ebbe a hatalmas, fás ligetbe, ahol padok és asztalok hívogatnak, és a tűzrakóhely is vár rátok, akkor biztosan a megfelelő helyen jártok. A fák között megbújó vár izgalmas kalandokat ígér!

A Rezi-vár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében bújik meg, amely hazánk nyolcadik nemzeti parkjaként büszkélkedik. E festői táj védelme érdekében 1997. szeptember 23-án jött létre, hogy megóvja a Balaton-felvidék természeti csodáit és gazdag kultúrtörténeti örökségét. A vár romjai nemcsak a múlt titkait őrzik, hanem egyben a környék lenyűgöző szépségét is bemutatják.

Tavaszi felfedezőutak során a Rezi vár tanösvény tökéletes célpont lehet, ha medvehagymát szeretnétek gyűjteni, hiszen bőven találhattok itt ízletes növényeket. Azonban érdemes óvatosnak lenni, mivel a gyógynövények gyűjtése a nemzeti park területén engedélyhez kötött. Ha betartjátok a szabályokat, nemcsak a természet csodáit élvezhetitek, hanem a saját konyhátokat is megörvendeztethetitek e különleges ízvilággal!

Ott áll a vár bejárata, már csak egy kicsi dombocskát kell megmászni, hogy elérjük.

A korabeli források tanúsága szerint Rezi uradalmának sorsa 1282-ben vette kezdetét, amikor Árpád-házi IV. László király a Hernád mentén fekvő Boldogkő váráért cserébe adta át a területet a Tomaj nembeli Tiba nemesnek. Azonban a birtok nem maradt sokáig Tiba kezében, mivel a Péc nembeli Apor fegyveres erővel kisajátította azt. Valószínű, hogy Apor báró utasítására épült meg Rezi várának korai magja, amely lehetővé tette számára, hogy uralkodjon az elorozott birtokon. Egyes vélemények szerint a lakótornyot a Tátikát is megrendelő Zlaudus veszprémi püspök emeltette, de ez még vita tárgyát képezi. Apor haláláig nem maradt fiú utódja, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara irányítása alá.

A várat a 14. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai - a Kőszegi nemzetség fegyveresei -, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy. Majd Nagy Lajos király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta.

1397. február 27-én Zsigmond király a Kőrösi gyűlés keretein belül Lackfi István nádort hűtlenség vádjával kivégeztette, és egyben minden birtokát is elkobozta.

1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonukban volt, de a püspök halála után visszaszáll a koronára.

1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak.

1433-ban a királyi kegy által a Gersei Pethő nemesi család birtokába került, akik évszázadokon keresztül megőrizték a vár feletti uralmukat. 1490-ben azonban ellenséges erők vonultak fel a vár falai alatt, amikor Hunyadi Mátyás király halála után Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai ostrom alá vették a kicsiny erősséget, amelyet viszonylag rövid idő alatt sikerült elfoglalniuk. Az ezt követő évben Kinizsi Pál vette vissza a várat, egyúttal a hírneves fekete sereggel, amelyet még Hunyadi Mátyás alapított. Ezt követően a vár jelentős megerősítéseken esett át, biztosítva ezzel a jövőbeli védelmét.

A várfal peremén egy tábla hirdeti, hogy milyen szomszédos várak találhatóak a környéken. Régi fényképek alapján tudom, hogy egykor sokkal több információs tábla díszítette ezt a helyet, de mára sajnos csak ez az egy maradt meg.

A panoráma azonban lenyűgöző, ahogy a Balaton-felvidék csodás tanúhegyei terülnek el előttünk.

Pethő János költözése Rezibe a Keszthely 1548-as felégetése utáni időszakra datálható. Már 1550-ben találunk olyan forrásokat, amelyek ezt megerősítik. A török hódoltság idején a Pethő család egy része Rezi falujában talált menedéket, míg a család másik ága Tátikán húzódott meg.

Rezi vára először 1550-ben került komoly veszélybe, amikor a török csapatok Veszprém irányából Tátikáig, valamint Sümegig terjeszkedtek. Habár a helyzet feszültté vált, végül nem indult ostrom a vár ellen. Az ezt követő 1554-es török rablóhadjárat viszont súlyosan érintette a Balaton északi partját, így valószínű, hogy Rezi sem úszta meg a támadásokat. A vár védelmét 1555 és 1556 között királyi utasításra jelentősen megerősítették, a falakat három méterrel megemelték, így azok magassága körülbelül 9 méterre nőtt.

Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a vár még jó állapotban volt.

1571-ben a gersei Pethő család úgy döntött, hogy a Rezi várában eddig működő 12 darabont helyett csupán 5-öt tartanak fenn, mivel a vár harci jelentősége lényegesen csökkent. A család pénzügyi nehézségei miatt a vár karbantartása egyre nagyobb terhet jelentett számukra, így végül úgy határoztak, hogy a várat egyszerűen sorsára hagyják.

1589-ben az Oszmán Birodalom katonái egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és valószínűleg ezzel együtt Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Egy 1592-ben kelt oklevélben már "dirutis castris Rezy", azaz rombadőlt Rezi várról olvashatunk. A gersei Pethő család férfiágon 1729-ben kihalt, ekkor a magyar kincstár lett a várrom és a terület tulajdonosa, amit 1741-ben Festetics Kristóf megvásárolt. Innentől egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították.

Északi irányban egészen más panoráma látható, mint délre. Az erdők rejtekéből kimagaslik, és szinte világít vakító fehér festésével a Zalaszántói Béke sztúpa kupolája és csúcsos tornya.

A szomszédos hegy csúcsán fekszik a sorsával megpróbáltatott Tátika vára. A helyszín megközelítése túrázással is lehetséges, de érdemes figyelembe venni, hogy gyalogosan nem kevesebb mint 5 km-t kell megtenni.

A légvonalban körülbelül 17 kilométerre található Sümegi vár is jól kivehető, tiszta időben egészen éles kontúrokkal rajzolódik ki a tájban.

Évszázadok során folyamatosan hanyatlottak a falak, mígnem a 2000. évben elindultak a régészeti kutatások és a helyreállítási munkálatok. 2012-ben pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából megvalósult a Rezi vár újjáépítése.

Ez a turisztikai látványosság nem csupán lenyűgöző panorámájával vonzza a látogatókat, hanem a környéket behálózó kiváló hegyi ösvényeivel is. Ha az öregtoronyból a meredek, sziklás lejtőn lefelé indulunk, mindössze öt percnyi séta után elérhetjük a hegy gyomrában megbújó Sikalikja barlangot, amely egykor a melegforrások feltörési helye volt.

Egy festői sziklateraszon, szinte észrevétlenül bújik meg egy barlang, melynek két bejárata van. Az alsó nyílás már régóta elzáródott, míg a felsőn keresztül lehet csak bejutni. Régészeti leletek tanúsága szerint az ősember egykor itt élt, így a barlang története évezredekre nyúlik vissza.

Dr. Darnay Béla, a barlangok alapos vizsgálatának úttörője, úgy véli, hogy az Őshévíz első kibúvója a Meleg-hegy területén található. E helyszín közelében fellelhetők a régi kürtő nyomai, amelyek a barlangi rendszerhez kapcsolódnak.

A monda szerint Pethő Péter várúr uralkodása alatt száradt fel a forrás, mivel a várúr fukarsága miatt a rászoruló betegeknek megtiltotta, hogy élvezhessék a csodálatos gyógyító víz jótékony hatásait.

Miután szívszorító kegyetlenséggel elutasította a könyörgő szavait, szolgája izgatott léptekkel közelített hozzá, és a következő hírt hozta: "Felséges Uralkodóm! A forrás, mint egy dühöngő vadállat, hirtelen felkavarodott, hatalmas zúgással az ég felé tört, majd hirtelen visszahanyatlott a mélységbe, és nyom nélkül eltűnt. A víznek már nyoma sincs."

Állítólag ez a mozzanat indította el a Pethő család anyagi lejtmenetét, hiszen nem csupán a megszokott jövedelmüktől fosztódtak meg, de az uraság fényes aranypénzei is mind kővé dermedtek. Ezeket a lapos köveket ma is megcsodálhatjuk a vár körüli területen.

Mára csupán néhány fal maradt a régi várból, de érdemes megnézni ezt a rövid videót Szakonyi Balázs rekonstrukciós terveiről. Elképzelhető, hogy valaha így nézhetett ki…

És miután körbejártuk a romokat, és kigyönyörködtük magunkat a panorámában, indulhatunk is visszafelé. Az erdőben ugyanazon az úton kell visszamenni a parkolóig, amin feljöttünk. Gyönyörű zöld alagút.

Ezután a parkolóból elindulhatunk a széles, murvás úton lefelé, hiszen ez az út a Rezi vár tanösvényéhez vezet. Így a sétánk nem csupán egy egyszerű séta lesz, hanem részben egy körtúra is egyben.

Ezután az ösvény jobbra kanyarodik, kétszer is, de szerencsére itt már jól láthatóan táblákkal jelzik, merre található a vár. Mi viszont lefelé tartunk, ami természetesen éppen az ellenkező irányba vezet minket.

A jobbkanyarnál, a földes út szélén, különös "vattás" fák sorakoznak, amelyek tavasszal olyan látványt nyújtanak, mintha a természet hópelyhekkel hintázott volna. Az ágak és a fű egyaránt fehérbe borulnak, ami elbűvölő látvány, de aki allergiás ezekre a virágporokra, annak érdemesebb elkerülnie ezt a helyszínt a virágzás idején, és inkább máskor látogatni el ide.

Újabb jobb kanyar, ott a tanösvény táblája, valamint a sarkon egy útirányt mutató hatalmas szikla.

A tanösvény táblája után balra kell kanyarodnunk a falu házai irányába. Innentől már ismerős a terep, hiszen ezen az úton hagytuk el a falut. Ezért emeltem ki a kék-túra táblájánál, hogy teljesen mindegy, merre is kezdjük a sétánkat, hiszen mindkét irány a várhoz (is) elvezet.

Remélem kedvet kaptatok egy jó kis várrom felfedezős túrázáshoz Rezi határában. Ha a Balatonnál vagy Hévíz körül jártok, tegyetek egy kis kitérőt erre, és fedezzétek fel a rejtett kincseket.

A Rezi vár tanösvénye remek lehetőséget kínál a természetjárásra, és a kalandot még izgalmasabbá tehetjük, ha a Tátika várát is útba ejtjük. Ez a túra szintén viszonylag könnyedén teljesíthető. Ha pedig a lelki feltöltődés is célunk, érdemes ellátogatni Zalaszántó mellett található Béke sztúpához, amely nemcsak a testnek, hanem a léleknek is felfrissülést hoz. Ne feledkezzünk meg Zala megye egyik igazi gyöngyszeméről, a Bazalt utcáról sem, ami szintén közel van. Bár ez már négy különböző túrát jelent, érdemes akár több napot is rászánni. Ha pedig még szabadidőnk akad, a Hévízi gyógytóban való mártózás vagy a Balaton hűs vize Keszthelynél remek választás lehet. Ráadásul Keszthely rengeteg más érdekességet is tartogat a látogatók számára.

Ha szeretnétek naprakészen tájékozódni legfrissebb bejegyzéseinkről, ne habozzatok követni a Kiránduló Facebook oldalát!

A következő információk a kihelyezett táblák, a varlexikon.hu, a csobancvar.hu és a Wikipedia által nyújtott forrásokból származnak.