Túlélés 60 fokban - hogyan harcolnak a magyar közösségi gazdák a klímaváltozás kihívásaival szemben?

A magyar mezőgazdaság a klímaváltozás csatatereként funkcionál: az egyre fokozódó hőség, a tartós szárazság és a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok komoly kihívások elé állítják a termelőket.

Fóton és Kunszálláson közösségi gazdaságok működnek, ahol a növények árnyékért küzdenek, a gazdák hajnali órákban dolgoznak, a vadak pedig víz után kutatva betörnek a földekre. A túlélés ára egyre nagyobb - de a közösség ereje még mindig megtartja ezeket a kis gazdaságokat.

A magyar mezőgazdaság sorsa ma már nem csupán a piaci viszonyoktól függ, hanem egyre inkább az éghajlat változásainak határozza meg. Az előző nyár során az ország jelentős részén a talaj felső rétegének vízkészlete a növények számára alig a negyedét tette ki annak, ami szükséges lenne. A mélyebb talajrétegek pedig már júniusra kiszáradtak, ami komoly kihívások elé állította a gazdákat. Az átlaghőmérséklet 2-4 fokkal meghaladta a korábbi évek átlagát, és a nyári hónapokban egymást követték a 40 fok körüli forró napok, ami tovább nehezítette a mezőgazdasági termelést.

Ebben a környezetben próbálnak fennmaradni azok a közösségi gazdaságok, amelyek nemcsak termelnek, hanem a terméssel és a felelősséggel is közösséget vállalnak a fogyasztókkal. A "farm to fork" elvet a legszorosabb értelemben követve a tagok nemcsak vásárolják, hanem finanszírozzák és megosztják a gazdálkodás kockázatait is.

Fóton a vízért, a levegő párájáért is küzdeni kell

A fóti Panoráma Ökokert gazdája, Kocsis Kinga számára a víz kérdése a legnagyobb kihívás. Mivel a hegytetőn nem lehetséges kutat fúrni, ezért kreatív megoldásokkal próbálja biztosítani a zöldségek öntözését. Az esővíz gyűjtése és a csapvíz felhasználása a két fő forrásuk, de még így is nehézségekbe ütköznek. A ház alatt található egy húszköbméteres ciszterna, amely az esővizet tárolja, de sajnos ez a mennyiség a nyári hónapokban gyakran nem elegendő a bőséges zöldségtermés fenntartásához.

A légköri aszályok hatására a csöpögtető öntözés módszere sem mindig nyújt megoldást. Amennyiben a levegő páratartalma túl alacsony, a növények virágai nem tudnak megkötni, így a termés is elmarad. E problémák kezelésére a fóliákat árnyékoló festékkel látják el, emellett szórófejeket alkalmaznak a levegő nedvességtartalmának növelésére. Mindazonáltal ez a védekezési forma csupán részleges megoldást nyújt: a legmelegebb napokon a sátor belső hőmérséklete akár 57 Celsius-fokra is felszökhet.

A területet szerencsés módon erdő szegélyezi, amely reggeli árnyékot és párásabb mikroklímát biztosít. Az árnyékban nevelt zöldségek többszörösére nőnek azokhoz képest, amelyeket egész nap éri a napfény. Kingáék már fákat is telepítenének a telek másik felére, hogy növeljék a párát és a vízmegtartó képességet.

A klímaváltozás felmondatja a tájfajtákkal is a szolgálatot

A Panoráma Ökokert mindig is elkötelezett volt a helyi fajták megőrzése iránt, azonban a forróság most már ezekre is komoly hatással van. Például a herencsényi tájfajta paradicsom idén nem tudta elviselni a hőmérsékleti szélsőségeket.

- Azt hittük, hogy ez a paradicsomfajta bírja a meleget, de most nem nőtt meg, nem hozott termést.

Ez egy olyan küzdelem, amely lassan felszívja az ember energiáját. Elültetjük a remény magvait, ápoljuk és gondozzuk őket, de a végén gyakran üres kézzel távozunk, s a betakarítás elmarad.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” - javasolja Kinga, miközben mosolyogva néz rád.

A gazdaság jelenleg 80 család számára biztosít friss zöldségeket. A fennmaradás érdekében egy új kezdeményezés keretében egy kerti tavat terveznek, amely összegyűjti a fóliák alatt lecsorgó esővizet. Ennek ellenére a helyzet továbbra is sürgős, hiszen a fenntarthatóságért folytatott harc egyre inkább időnyomás alatt zajlik.

Homokhátság: kiszáradt rétek, éhes vad

A kunszállási Birs Közösség vezetője, Héjjas Szilvia, immár több mint másfél évtizede tevékenykedik a Homokhátság különleges, homokos talajain, amelyek hajlamosak a gyors kiszáradásra. Tapasztalatai alapján évről évre egyre kevesebb csapadékot tapasztal, ami komoly kihívások elé állítja a közösséget.

- Télen már nem esik hó, és nyáron sincsenek tartós pocsolyák az eső után. Valaha azonban a víz még két napig is ragyogott a földön - meséli nosztalgikus hangon.

A kiszáradt táj nem csupán a növényekre gyakorol negatív hatást, hanem az állatvilágot is az emberi települések felé tereli. A vadkár mértéke folyamatosan növekszik: a fácánok a sárgadinnyét megcsípik, az egerek pedig rágcsálják, míg a darazsak a gyümölcsök húsát támadják meg. A gazdálkodó elmondása szerint idén alig maradt ép dinnye, a legtöbb belseje teljesen üresen tátongott.

Amikor a nap aranyló sugarai serkentik a hagymát, mintha csak főznék egy titkos recept szerint.

A forróság már a szabadföldi termesztést is lehetetlenné teszi. Szilvia néhány hete a hagymákat a megszokott módon kint hagyta száradni, de mire visszatért, a termés szó szerint megfőtt a napon.

- Rá kellett ébrednem, hogy a jövőben kizárólag árnyékolt fóliában érdemes zöldségeket termeszteni - osztja meg tapasztalatait. A fekete agrofóliákat fokozatosan fehér változatokra cseréli, mivel a sötét szín alatt a vízgőz hőmérséklete olyan magasra emelkedik, hogy az károsan hat a palántákra.

A fólia nem csupán a nap sugaraitól, hanem a vadállatok támadásaitól is megóvja a növényeket. A vízhiány következtében az állatok egyre bátrabban merészkednek a kertek mélyébe, a szabadon nevelt sárgarépának pedig szinte semmi esélye marad a pockok és őzek támadásával szemben.

A fóliák alatt elviselhetetlen hőség uralkodik, mintha a nap tüze egyenesen oda irányította volna sugarait. A levegő forrósága szinte tapintható, és az ember bőre szinte azonnal izzadni kezd, ahogy belép a zöldellő növények közé. A fülledt klíma, a fűtött talaj és a növények illatai egy különös, szinte mágikus atmoszférát teremtenek, de a hőség próbára teszi a kitartást. Itt minden csepp víz aranyat ér, és a fáradtság egyre inkább érezhetővé válik, ahogy a nap egyre magasabbra emelkedik az égen.

Mindkét gazda egyetért abban, hogy a fóliasátor a túlélés kulcsa, de pokoli körülményeket teremt. Amikor kint 35-40 fok van, a sátorban 50-60 fokot is mérnek.

A napi munkarend ehhez igazodik: hajnali ötkor kezdenek, délelőtt tizenegyig dolgoznak, majd délután hat után újra kimennek a földekre. Délben csak "szieszta" jut - valójában kényszerpihenő, mert a hőségben egyszerűen lehetetlen mozogni. Néhány hét után még így is teljesen kimerülnek.

A közösség ereje segít átlépni a nehézségeket. Együtt könnyebb utakat járni és megvalósítani az álmainkat.

A két gazda véleménye szerint a közösségi gazdálkodás kínálja a legnagyobb védelmet ebben a kiszámíthatatlan időszakban. A tagok közötti közvetlen kapcsolatok, a rendszeres havi támogatás és a kölcsönös megértés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nehezebb időszakokat is sikeresen átvészeljük.

- Ha kisebb a zöldség, ha görbe a répa, ha kicsit rágott, akkor is beletesszük a kosárba. A tagok tudják, hogy ez a saját kertjük is - mondja nevetve Szilvia.

Kocsis Kinga véleménye szerint is...

- A jelenlegi klímában már nem látnám értelmét a piaci termelésnek. Az igazi megoldás a közösségi gazdálkodás, amely segít nekünk fennmaradni. Itt nem a tökéletesség a kulcs, hanem az együttműködés ereje.

A túlélés új szabályai: Kihívások és lehetőségek a modern világban A mai világban a túlélés nem csupán fizikai létezésünkről szól, hanem a szellem és az alkalmazkodás művészetéről is. Ahogy a környezetünk folyamatosan változik, úgy nekünk is új stratégiákat kell kidolgoznunk a mindennapi élet kihívásaival való megküzdéshez. 1. **Rugalmasság**: A változások gyorsasága megköveteli, hogy rugalmasan reagáljunk. Legyünk nyitottak új ötletekre és megoldásokra, mert a megszokott utak gyakran zsákutcákhoz vezetnek. 2. **Közösség**: A túléléshez elengedhetetlen a közösségi összefogás. Az emberek közötti kapcsolatok erősítése és a kölcsönös támogatás segíthet átvészelni a nehéz időszakokat. 3. **Tudásmegosztás**: Az információ hatalom. A tudásunk megosztása nemcsak a saját fejlődésünket segíti, hanem másokat is inspirálhat és segíthet nekik a nehézségek leküzdésében. 4. **Fenntarthatóság**: A természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás elengedhetetlen. A fenntartható életmód nemcsak a bolygónk védelmét szolgálja, hanem hosszú távú túlélési stratégiát is jelent. 5. **Technológiai alkalmazkodás**: Az új technológiák megértése és alkalmazása kulcsfontosságú. Az innovációk segítségével hatékonyabbá tehetjük életünket és munkánkat. Ezek az új szabályok nemcsak a túlélésünket biztosítják, hanem hozzájárulnak egy jobb és harmonikusabb világ megteremtéséhez is. Az alkalmazkodás képessége, a közösség ereje és a tudás folyamatos bővítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk a jövő kihívásai között.

A fóliasátrak védelme alatt, ahol a pára és a "festett árnyék" táncol együtt, ma új szabályok szerint zajlik a gazdálkodás. A közösségi gazdák a klímaváltozás kihívásai ellen harcolnak: egyensúlyt keresnek a termés védelme, a talaj megóvása és a fogyasztókkal való kapcsolattartás között.

Forrás: Tudatosvasarlo.hu

Indexkép: Shutterstock A Shutterstock egy kiváló forrás az egyedi és figyelemfelkeltő képekhez, amelyek segíthetnek a tartalom vizuális megjelenítésében. Az itt található képek széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb illusztrációt, legyen szó üzleti, művészeti vagy tudományos anyagról. Az egyedi képek használata nemcsak vonzóbbá teszi a tartalmat, hanem segít a márka arculatának erősítésében is.