Az átalányadózó egyéni vállalkozók közterhei speciális szabályozások alá tartoznak, amelyek célja a vállalkozói tevékenység egyszerűsítése. Ezek a közterhek magukban foglalják az egészségbiztosítási járulékokat, a nyugdíjjárulékokat és a szociális hozzájá
Átalányadózó (szakképzett) egyéni vállalkozó a garantált bérminimum 50 százalékáig szja-mentes. Kérdésem, hogy az átalányadózó a tb és szocho esetén kap-e mentességet, vagy mindenképpen meg kell fizetni 2025-ben (348 800 × 18,5%) 64 500 forint tb-járulékot (348 800 × 112,5% × 13%) 51 000 forint szochót. Vagyis a konkrétabb kérdésem, hogy az átalányadózónak van-e az előbbi kötelező összegek megfizetése alól mentessége. Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A főállású átalányadózó az szja-mentes értékhatárig legalább a minimális alapok* szerint, ezen szja-mentes határ felett az alábbi szabályokban foglalt ún. göngyölítéses szabály alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Azaz, a főállású átalányadózó nem rendelkezik mentességgel.
A minimális követelmények szerint a havi társadalombiztosítási járulékfizetés alapja 18,5 százalék, amelynek legalább a minimálbérnek kell lennie. Amennyiben a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum az irányadó. Ezen kívül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzett munkakörök esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka számít.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 40. § (2)-(3) bekezdései szerint, ha egyéni vállalkozóként átalányadózást alkalmazol, akkor a társadalombiztosítási járulék alapja havonta az év elejétől kezdődően [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján létrejött biztosítási jogviszony kezdetétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig terjed, egészen addig, amíg az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony fennáll. Ekkor az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet figyelembe kell venni, de csökkenteni kell a korábbi negyedévekben járulékalapként figyelembe vett összegekkel. Az így kapott értéket el kell osztani azokkal a hónapokkal, amikor az egyéni vállalkozói jogviszony a tárgynegyedév során (akár csak egy napig is) aktív volt. Fontos megjegyezni, hogy a biztosított egyéni vállalkozó járulékának alapja havonta legalább a minimálbér összegét jelenti.
A 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonya a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
