Szijjártó Péter: szükség volt a kézifék meghúzására.

Jelenleg intenzív tárgyalások folynak az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók hosszabbításáról, amelyre január 31-én kerül sor.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Párizsban, az OECD központjában folytatott megbeszélést Mathias Cormannal, a szervezet főtitkárával. A találkozót követően a Facebookon osztotta meg gondolatait, kiemelve, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében a magyar gazdaságot 19 milliárd eurós, azaz 7500 milliárd forintos kár érte. Szijjártó figyelmeztetett, hogy ha ez a szankciós rendszer továbbra is érvényben marad, akkor a jövőben további jelentős károkra számíthatunk. Kiemelte, hogy a főtitkárral egyetértenek abban, hogy a globális gazdaság zökkenőmentes működése közös érdek, amely mindenki számára előnyös lenne.

A szankciók révén az Európai Unió a magyar lakossággal is megfizettette a költségeit ennek a rendkívül sikertelen politikai irányvonalnak az elmúlt évek során. Ezen felül, Ukrajna folyamatosan kihasználja a helyzetet Magyarországgal szemben, hiszen azok az intézkedések, amelyeket Kijev az energiaellátás terén hozott, súlyosan fenyegetik Magyarország energiabiztonságát. Ezek a lépések jelentős mértékben hozzájárultak a magyar és a közép-kelet-európai energiaárak növekedéséhez. Különösen aggasztó a földgáztranzit ukrán leállításának gázáremelő hatása, az olajtranzit részleges korlátozásának drágító következményei, valamint a Török Áramlatot ért támadások miatti ellátásbiztonsági kockázatok.

Az tehát nem megy, fogalmazott, hogy a magyarok egyszerre fizetik meg a szankciós politika árát, közben pedig elszenvedik az ukránok energiabiztonságot aláásó intézkedéseit. Ez így nem mehet tovább, ezt világossá tették az európai partnereinknek is. "Az sem mehet tovább, hogy az Európai Bizottság egy tagjelölt, Ukrajna érdekeit képviselje a közép-európai uniós tagokkal szemben. Be kellett rántani a kéziféket, világossá kellett tenni, hogy egyszerre nem lehet Magyarországnak gazdasági károkat okozó szankciós politikát folytatni és elnézni Ukrajnának a közép-európai energiabiztonságot aláásó lépéseket" - szögezte le.

"Állni fogunk a magyar emberek védelmében, még a legnagyobb támadások közepette is. Olyan egyértelmű válaszokat és biztosítékokat követelünk, melyek lehetővé teszik, hogy hétfőn a külügyminiszteri tanácskozáson felelős döntések születhessenek" - jelentette ki a tárcavezető.

Orbán Viktor péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában kifejtette véleményét a helyzetről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "én behúztam a kéziféket", és kérte az európai vezetőktől, hogy fogadják el, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. Kiemelte, hogy "nem lehet, hogy Magyarországot ilyen mértékben terheljék a szankciók költségeivel", miközben Ukrajna "kibabrál" velünk.

"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét" - fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendelkezik a lehetőséggel az Oroszország ellen bevezetett szankciók leállítására, de ha ezt a lépést megtennénk, "Brüsszelben olyan következményekkel járna, mint amikor az ég és a föld összecsap."