Sulyok Tamás gondolatai szerint a magyar nemzet egysége, amely túlmutat az államhatárokon, alapvető értéket képvisel számunkra.
Erdély református magyarságának megmaradása természetes vágyunk, hiszen minket is meghatároz az, hogy mi lesz a református gyülekezetekkel Kalotaszegtől Székelyföldig, a Zsil völgyétől a Mezőségig - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton Kolozsváron Kolumbán Vilmosnak, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatási ceremóniája alkalmából megtartott beszédében.
A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy "ezek a református közösségek élők és erősek legyenek, tagjaik pedig boldogan, felemelt fejjel járjanak, és az erdélyi magyarság ismét felemelkedjen".
Sulyok Tamás a 125. zsoltár kezdő versét idézve hangsúlyozta, hogy "az ehhez szükséges recept már jól ismert: akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely meg nem inog, hanem örökké megáll." E szavak mögött az a mély üzenet rejlik, hogy akik az Úrra támaszkodnak, azok képesek kitartani minden nehézség közepette, bátrak és megingathatatlanok, mint a Sion hegye. Emellett kiemelte, hogy elengedhetetlenek olyan jó pásztorok, akik hitelesen vezetik a hívő közösséget, így azok bizalommal fordulhatnak hozzájuk.
Ahogy azt ő is megjegyezte, Kolumbán Vilmos számára ez a nemes feladat nem lesz idegen vagy új kihívás. Hiszen korábbi munkája során Kató Béla püspök mellett tevékenykedett, és mint a protestáns teológiai intézet rektora, alaposan megismerte a lelkészi hivatás történelmi tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének munkája nem csupán helyi, hanem az egész magyar nemzet életére kihat, hiszen az erdélyi magyarság jövője kulcsfontosságú az egész magyar közösség számára.
Ezután felidézte, hogy a helyi magyarság Bethlen Gábor, és Erdély más nagyjainak az építő munkássága révén élhette meg újra és újra a felemelkedés idejét nemzedékről nemzedékre, hiszen ők megingathatatlan intézményeket hoztak létre. Kiemelte ezek közül az erős bástyákként működő református kollégiumokat, "amelyek nemcsak a tudásnak, hanem szellemi hazaként az öntudat, az önbecsülés és a társadalmi felelősségvállalás örökségének az iskolái is voltak".
Az intézmények mellett a gyülekezetek szerepét is kiemelte, amelyek "több mint ezer éve a magyarság megújulásának színhelyei. Míg a széthúzás jellemzi a társadalmat, ők azok, akik képesek támogatni egymást és a rászorulókat, így újraélesztve a megfogyatkozott közösségeket, erőt és életet lehelve beléjük."
A köztársasági elnök ezt követően Visky András író Kitelepítés című művére hivatkozva emelte ki, hogy Erdély a "kőkemény helytállás helye". Az író édesapját, aki református lelkész volt, példaképként állította a középpontba. A lelkész, aki a kommunizmus sötét éveiben börtönbe került, nem adta fel a reményt. Hite és kitartása révén, még a halál árnyékában is, sikerült túlélnie a diktatúra legnehezebb időszakait, majd hazatérve, újra a szószékről osztotta meg az igét a híveivel.
Sulyok Tamás megerősítette, hogy "a magyar nemzet államhatárok felett álló egysége alapértékünk"; ezért fontos feladatnak nevezte "a szülőföldön élő közösségekkel való foglalkozást, és annak keresését, hogyan tudjuk jobbá tenni egymás sorsát, hogy közösségeink megingathatatlanok legyenek"; majd Magyarország nevében azt kívánta Kolumbán Vilmosnak, hogy legyen őrzője és felemelője Erdély reformátusságának, így vezetve a rábízottakat "a remény és az Istenbe vetett bizalom útján".
