Sokan elveszíthetik a családi pótlékot: a BTK-ban meghatározottak szerint a szülőknek cselekedniük kell - Pénzcentrum.
A családi pótlék igénylésével és folyósításával összefüggő bejelentési kötelezettségek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat. Ezen mulasztások következményeként előfordulhat, hogy a jogosulatlanul megszerzett összegeket vissza kell téríteni, sőt, súlyosabb esetekben akár büntetőjogi eljárás is indulhat – figyelmeztet az Infostart.
A családi pótlék nem automatikusan jár; ezt a juttatást igényelni kell, és fontos, hogy a jogosultság megszűnését is bejelentsük. Ha valaki elmulasztja ezt a bejelentést, nemcsak a támogatásról mondhat le, hanem a jogtalanul felvett összeget is köteles visszafizetni.
A családi pótlék folyósítása több okból is szünetelhet. Például, ha a jogosult hosszabb időre elhagyja az EU/EGT területét, vagy ha a gyermek rendszeresen igazolatlanul hiányzik az iskolából. Továbbá, ha a gyermek betöltötte a 18. életévét és rendszeres jövedelemre tesz szert (kivételes eseteket figyelembe véve), valamint ha a gyermeket szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, akkor a családi pótlék folyósítása felfüggeszthető.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a családi pótlék nem "tűnik el", hanem a jogosultság megszűnésével automatikusan leáll a támogatás kifizetése. Amennyiben valaki ennek ellenére továbbra is felveszi ezt az ellátást, köteles azt visszafizetni az állam számára.
A súlyosabb esetek büntetőjogi következményekkel is járhatnak. Amennyiben valaki szándékosan megtéveszti a hatóságot hamis adatok közlésével vagy lényeges információk elhallgatásával, és ezzel kárt okoz az államnak, az csalásnak minősül. A Büntető Törvénykönyv értelmében ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, bár a vádemelés előtti kártérítés enyhítő körülménynek számít.
A jogosultak számára fontos, hogy 15 napon belül írásban értesítsék a Magyar Államkincstárt bizonyos eseményekről. Ezek közé tartozik, ha a gyermek elhagyja a háztartást, ha tartós betegsége megszűnik, vagy ha 18. életévét betöltve rendszeres jövedelemre tesz szert. Emellett, ha a jogosult külföldre költözik, vagy az Európai Unióban, illetve az EGT-tagállamok egyikében munkát vállal, vagy saját vállalkozást indít, szintén szükséges az értesítés.
Szintén bejelentési kötelezettség vonatkozik a családi állapot, név, lakcím vagy bankszámlaszám változására is. A bejelentési kötelezettség elmulasztása komoly következményekkel járhat, ezért rendkívül fontos, hogy a jogosultak ismerjék a vonatkozó szabályokat és időben jelentsék a releváns változásokat.
