Sokan nincsenek felkészülve arra, hogy milyen váratlan következményekkel járhat a házasságkötés: a pénzügyi aspektusok sokszor meglepőek lehetnek. A házasság nem csupán érzelmi kötelék, hanem komoly anyagi felelősségeket is magával hordoz, és a párok könn

A nyári esküvőszezonban nemcsak a menyasszonyi ruha vagy a lakodalom megszervezése igényel előrelátást, hanem a házasság anyagi vonzataira is érdemes gondolni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara arra figyelmeztet: a házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság jele, hanem tudatos lépés a jövőbeni viták, öröklési gondok és anyagi kockázatok elkerülésére. Egy jól megfogalmazott megállapodás akár a családi békét is megmentheti - válás vagy tragédia esetén egyaránt.

A nyári hónapokban hagyományosan megnő a házasságkötések száma. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felhívja a figyelmet arra, hogy a házasságkötés nemcsak érzelmi, hanem vagyonjogi szempontból is jelentős fordulópont a házasulók életében. A házassági vagyonjogi szerződéssel a felek saját maguk dönthetik el, hogyan kívánják rendezni vagyoni viszonyaikat, elkerülhetik a későbbi vitákat, öröklési problémákat, egy tönkrement vállalkozás esetén pedig a házastárs vagyonát is megmenthetik.

Sokan tévesen gondolják, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a bizalmatlanság jele vagy kizárólag válás esetére szolgál. Valójában ez a szerződés arra ad lehetőséget, hogy a házasulók vagy a házastársak saját igényeik szerint rendezzék a vagyoni viszonyaikat, eldönthessék, mi számít közös vagyonnak és mi különvagyonnak. A közjegyzők tapasztalatai szerint különösen azok a párok élnek ezzel a lehetőséggel, akik nem első házasságukra készülnek, egyikük jelentősebb vagyonnal rendelkezik, vagy több kapcsolatból született gyermekük, és szeretnék elkerülni a jövőbeli vitákat. Egy ilyen szerződés a házasság ideje alatt és a vagyonmegosztás esetén is tiszta helyzetet teremt - akár válás, akár haláleset kapcsán kerül sor a vagyoni viszonyok rendezésére.

A Polgári Törvénykönyv alapján a házastársak között - eltérő megállapodás hiányában - a házasságkötéssel a törvény erejénél fogva házastársi vagyonközösség jön létre. Ennek értelmében a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A közös vagyon megosztása során a házassági vagyonközösség keretein belül felhalmozott javak, mint például az ingatlanok, ingóságok és a munkabér, fele-fele arányban illetik meg a feleket, különösen válás esetén. Ez azt jelenti, hogy bármely, a házasság alatt szerzett érték, amely nem minősül különvagyonnak, közös tulajdonként kezelendő, és a vagyon megosztásakor mindkét félnek egyenlő részesedése van benne.

A házastársak különvagyonának tekintjük azokat a vagyontárgyakat, amelyek a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már a felek birtokában voltak. Ide tartoznak például az ingóságok, ingatlanok, valamint a vállalkozásban lévő részesedések. Továbbá, a különvagyon fogalmába beletartozik minden olyan vagyontárgy is, amely a házastársi vagyonközösség fennállása alatt öröklés, ajándékozás vagy ingyenes juttatás formájában kerül a házastárs birtokába, valamint a személyes sérelmekért kapott kártérítések is különvagyonnak számítanak.

A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget biztosít a házastársak számára, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák ki vagyonjogi helyzetüket. Szabadon dönthetnek arról, hogy a házasságuk során hogyan osztják meg a vagyonukat: megállapodhatnak abban, hogy mi számít közös vagy külön vagyonnak, eltérve a törvény által előírt szabályoktól. Ezen kívül meghatározhatják, hogy miként kezelik a közös vagyont, amennyiben úgy döntenek, hogy közös vagyonban élnek, és nem választják a teljes vagyonelkülönítést.

"A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra, hogy ne csupán a vagyont, hanem az adósságokat is elkülönítsük egymástól. Például, ha valamelyik félnek saját vállalkozása van, amely csődbe megy, vagy van egy elmaradt hitel, esetleg kártérítési kötelezettség, a másik fél ezektől a terhektől megóvható. Amennyiben a szerződés világosan meghatározza, mi minősül különvagyonának, úgy a házastárs nem vonható felelősségre a különvagyonból eredő tartozásokért" - nyilatkozta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Ahhoz, hogy a házastársak közötti vagyonjogi szerződés érvényes legyen, elengedhetetlen, hogy azt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által hitelesített magánokiratba foglalják. Ezt követően a dokumentumot a közjegyzőnél be kell jegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY), amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) üzemeltet. Csak ebben az esetben válik a szerződés harmadik fél, például egy bank hitelezője előtt is érvényessé.

A MOKK hangsúlyozza, hogy az élettársak vagyoni viszonyai eltérnek a házasságban élőkétől. Élettársi kapcsolat esetén nem alakul ki automatikusan közös vagyon. Ha az élettársak elválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel bizonyíthatóan hozzájárultak a másik vagyoni helyzetének javításához. Ugyanakkor élettársi kapcsolatban is lehetséges, hogy a felek közjegyző vagy ügyvéd segítségével vagyonjogi szerződést kössenek, amely keretében az élettársi együttélés időszakára vonatkozó vagyoni viszonyaikat rendezhetik, hasonlóan a házaspárok megállapodásaihoz.