Sg.hu - A drogdílerek új terepre léptek: most már a közösségi média világában tevékenykednek.

A hatóságok megfigyelései szerint az illegális kábítószerek forgalmazása egyre inkább teret hódít a nyílt platformokon, miközben a darkweb-en lebonyolított kábítószer-ügyletek száma az utóbbi évek során csökkenő tendenciát mutat.

Minden illegális kábítószerhez létezik egy emojikombináció, amelyet a dílerek és a fogyasztók a közösségi médiában és az üzenetküldő platformokon használnak a felderítés elkerülésére. A hópelyhek, a hóesés és a hóemberek a kokaint szimbolizálják. A szerelmes szívek, villámok és tablettakapszulák az MDMA-t jelentik. A barna szívek és sárkányok a heroint jelképezik. A szőlő és a cumisüvegek a kodein tartalmú köhögésszirup, más néven "lean" hívószavai. A szerény juharlevél pedig az összes kábítószer univerzális szimbóluma.

A nyílt drogkereskedelem elterjedése az Instagramon, a Snapchaten és az X-en - valamint a Telegram és a WhatsApp titkosított üzenetküldő platformokon - átalakította az illegális szerek beszerzésének szövetét, fokozatosan kényelmesebbé és vitathatatlanul biztonságosabbá téve azt a fogyasztók számára, akik postai úton kaphatnak csomagokat anélkül, hogy az utcasarkokon találkoznának emberekkel, vagy a web sötét oldalának bonyodalmain kellene keresztülmenniük. A közösségi médián keresztül történő kábítószer-kereskedelmet nem lehet megbízhatóan felmérni, de az Európai Unió Kábítószerügynöksége az európai kábítószer-értékesítés mozgatórugóiról szóló legutóbbi jelentésében elismerte, hogy az ilyen platformokon keresztül közvetített vásárlások "egyre nagyobb jelentőségűnek tűnnek".

A közösségi médián keresztül történő kábítószer-értékesítésről szóló első tanulmányok 2012-ben jelentek meg. A következő évtizedben egyes tanulmányok kezdték feltárni, hogy a kábítószer-értékesítések jelentős részét a közösségi platformok közvetítik. Becslések szerint 2021-ben az írországi kábítószer-vásárlások mintegy 20 százalékát a közösségi médián keresztül bonyolították le. Az Egyesült Államokban 2018-ban és Spanyolországban 2019-ben a kábítószert használó fiatalok tizede az interneten keresztül vette fel a kapcsolatot a dílerekkel, és egy kisebb tanulmány szerint a nagy többség a közösségi médián keresztül tette ezt.

Napjainkban bizonyos dílerek már odáig merészkedtek, hogy nemcsak hagyományos módszerekkel, hanem szponzorált hirdetések révén is népszerűsítik termékeiket. A gombák és marihuána korábban nehezen beszerezhetőek voltak, ám manapság elegáns csomagolásban tálalják őket. A Tech Transparency Project friss jelentése szerint 2024-ben számos díler több száz hirdetést futtatott a Meta platformjain, hogy illegális opioidokat, valamint kokainnak és ecstasy tablettának látszó anyagokat kínáljanak. Ügyészek már vizsgálódnak a Meta ügyében. "A piacterek okos kihasználását tapasztaljuk" - nyilatkozta Adam Winstock, brit pszichiáter és a Global Drug Survey alapítója. Hozzátette, hogy a jelenlegi drogfogyasztó fiatal generáció számára a digitális beszerzés teljesen természetes, ami a közösségi média egyre nagyobb szerepét tükrözi a mindennapi életben. "Ez a módszer kényelmesebb, és kevesebb eséllyel jár erőszakos helyzetekkel."

A szupererős opioidok, mint például a fentanil megjelenése a kábítószerek között komoly aggodalmat kelt. Bár számos esetben a szennyezett tabletták tragikus következményekkel jártak az internetes vásárlók számára, Winstock hangsúlyozza, hogy az online platformokon történő gyógyszerbeszerzés "potenciálisan jobb minőségellenőrzést" biztosít. Ez azért van, mert a Telegram csatornákon aktívan vitatják a különböző kereskedők által forgalmazott szerek minőségét, és egyes kereskedők üzleteiben hasonló visszajelző rendszerek működnek, mint az Amazonon. "A lényeg az, hogy hol és hogyan adagolják őket" - mondja Winstock.

A dílerek által az üzenetküldő alkalmazásokon és a közösségi médián keresztül kínált menük gyakran hosszúak és változatosak, és olyan értékes fajtákat tartalmaznak, amelyeket tisztaságuk miatt reklámoznak, és lényegesen alacsonyabb áron kerülnek forgalomba, mint a London és New York utcáin kapható megfelelőik. Az online és az utcai drogértékesítésről azonban nem készült olyan hivatalos összehasonlítás, amely tanúsítaná, hogy az egyes helyen eladott drogok relatív tisztasága és biztonságossága mennyire jellemző. Fontos kiemelni, hogy az illegális drogok mindig biztonsági kockázattal járnak, függetlenül attól, hogy honnan vásárolják őket.

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) 2024. évi kábítószer-világjelentése arra világít rá, hogy a hagyományos kábítószer-ügyletek továbbra is uralkodó szerepet játszanak, ugyanakkor a közösségi médián keresztül történő kábítószer-értékesítés jelentős növekedésnek indult. Ez a tendencia párhuzamosan zajlik a sötét weben végzett tranzakciók átlagos értékének drámai emelkedésével, miközben maguknak a tranzakcióknak a száma összességében csökken. Az UNODC elemzése szerint ez a jelenség a dark webes nagykereskedelmi tevékenységek felfutására utalhat, de arra is rámutathat, hogy a kis mennyiségben vásárló fogyasztók a dark web helyett inkább titkosított üzenetküldő alkalmazásokra váltanak. A 2023-as jelentés hangsúlyozza, hogy "a végfelhasználók a korábbi évekhez képest kevesebb kábítószert vásárolnak a dark weben". Továbbá, a közösségi médiát használó egyének által megosztott információk arra utalnak, hogy ezek a platformok kábítószer-vásárlásra való felhasználása, különösen a kiskereskedelmi szegmensben, egyre inkább terjed.

A piaci trendek folyamatosan változnak, és ezek a változások aggasztó következményekkel járhatnak. A drogkereskedők egyre inkább a közösségi médiát választják értékesítési csatornaként, lehetőségük nyílik arra, hogy új, potenciálisan kiszolgáltatott célcsoportokat érjenek el. A kábítószer-fogyasztók száma világszerte emelkedik, és az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) figyelmeztetett arra, hogy a dílerek már nem csupán az utcákon vagy a sötét weben tevékenykednek. Most már a közösségi média platformjain is aktívan keresik áldozataikat, beférkőzve a felhasználók posztjaiba és postaládáiba, hogy eladhassák a függőséget okozó anyagokat. A DEA 2024-es nemzeti kábítószer-fenyegetettségi jelentésében arra hívják fel a figyelmet, hogy a közösségi média lehetőségei révén a mexikói kartellek közvetlenül a kábítószer-felhasználók telefonjaira jutnak el, ami súlyos következményekkel járhat. Sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a dílerek elfogása az interneten sokkal nehezebb, mint az utcán.

A közösségi médiavállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy felszámolják a kábítószer-kereskedelmet a platformjaikon - mondja Ashly Fuller, a University College London doktorjelöltje, aki az illegális kábítószerek a közösségi médiában történő értékesítését és reklámozását kutatja. A közösségi médiavállalatok által közzétett adatok azt mutatják, hogy évente már most is több millió kábítószerrel kapcsolatos tartalmat törölnek. A Facebook és az Instagram tavaly 9,3 millió kábítószerrel kapcsolatos tartalom ellen intézkedett, míg a Snapchat szerint 2023 második félévében 241 227 esetben tettek így. E vállalatok intézkedései azonban néha válogatás nélkül történnek. A probléma kezelését célzó erőfeszítések kereszttüzébe kerülnek a drogok ártalomcsökkentését támogató szervezetek is, és a közösségi médiában olyan személyiségek fiókjai, akik drogokról és pszichedelikus szerekről posztolnak tartalmakat, de nem árulnak ilyeneket.

A Fuller tavalyi tanulmánya szerint a közösségi média posztok akár 13 százaléka is hirdethet illegális drogokat - ez is kiemeli, hogy a Meta, az X, a TikTok és a Snapchat mekkora problémával áll szemben. A kábítószer-értékesítésre vonatkozó reklámok még növekedhetnek is, a Fuller hamarosan megjelenő tanulmányához 1100 13-18 éves fiatal körében végzett felmérést, és azt találta, hogy a fiatalok 60 százaléka látott már kábítószerrel kapcsolatos tartalmakat a közösségi médiában (főként kannabiszt és pszichedelikus szereket, amelyeket a világ néhány részén legalizáltak vagy dekriminalizáltak). "Ezek elég gyakoriak ahhoz, hogy a fiatalok belebotoljanak a TikTok-on és az Instagramon".

A közösségi médiavállalatok egyre kifinomultabb algoritmusai képesek azonosítani a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységeket, és folyamatosan elemzik a képeket és emojikat – mondja Fuller. "Ráébredtek, hogy ezek a hirdetések jelentős hatással bírnak a fiatalok kockázatérzékelésére, így sokan közülük azt hiszik, hogy a drogok fogyasztása biztonságos" – tette hozzá. Az általa megkérdezett tinédzserek körében 10% jelezte, hogy közösségi média platformokon keresztül szereztek be kábítószert. "Azok a fiatalok, akik drogreklámoknak voltak kitéve, 17-szer nagyobb valószínűséggel vettek drogot a közösségi médián, mint azok, akik nem találkoztak ilyen tartalmakkal" – hívta fel a figyelmet.

A Meta legfrissebb adatai szerint a Facebookon 2000 posztból mindössze egy esetben fordul elő olyan tartalom, amely sérti a korlátozott termékekre vonatkozó irányelveket. A vállalat állítása szerint 2024 júliusa és szeptembere között a platformon található kábítószer-értékesítési tartalmak 96%-át sikerült eltávolítani, mielőtt bármely felhasználó azt jelentette volna. Ezzel szemben a TikTok még szigorúbb eredményeket mutatott fel: az alkoholra, dohányra és kábítószerekre vonatkozó irányelveket sértő tartalmak 99,5%-át eltávolították, még azelőtt, hogy a felhasználók jelentették volna ezeket. Mindezek az információk a közösségi irányelvek végrehajtásáról szóló, 2024 második negyedévére vonatkozó jelentésből származnak.

A világ első online tranzakciója az 1970-es évek elején zajlott, az internetelőzménynek számító Arpanet-en, ahol egy hatalmas mennyiségű kannabisz cserélt gazdát. Az üzlet diákok között jött létre, akik merész kísérletet tettek az online kereskedelem terén. Manapság a helyzet radikálisan megváltozott: az emberek a közösségi média segítségével könnyedén kapcsolatba léphetnek egymással, és kábítószereket kínálhatnak eladásra. Bár egyesek ezt a jelenséget a technológiai fejlődés csodájaként ünneplik, sokan inkább disztópikusnak tartják. Főleg azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a háttérben csalók is rejtőzhetnek, akik megbízhatatlan árucikkekkel csapják be a gyanútlan vásárlókat.

"Érdekelne-e egy utazás a termékeinkkel?" - kérdezi az egyik Instagram-fiók. Az X-en pedig a pszichedelikus szerekkel kapcsolatos posztokba rendszeresen beszivárognak a kereskedőkhöz irányító botok. "Gyakorlatilag minden pszichedelikus posztot mikrodózisokat áruló botok követnek" - írta decemberben Matthew Johnson kutató az X-en. "Minden blokkolásom és spamjelentésem hiábavalónak tűnik". A közösségi médiában ólálkodó kereskedők némelyike még ennél is álnokabb. A Pill Report nevű droginformációs szervezet beszámolt olyan esetekről, amikor az emberek pénzt utaltak a dílereknek, akik átverték őket, és semmit sem küldtek nekik.

A VICE dokumentumfilmjében, amely a közösségi médián keresztüli drogértékesítésről szólt, a műsorvezetőnek mindössze 5 percbe telt, hogy kapcsolatba lépjen egy dílerrel. "Manapság bárki eladhat" - mondta egy díler az újságírónak. "Láthatsz kisgyerekeket, 12 éveseket, mindenféle embereket, akik fiókokat hoznak létre. Könnyű, nem igaz? Otthon ülsz, létrehozol egy fiókot, és pénzt kereshetsz. Ki ne akarná ezt csinálni?" Egy külön kutatási projekt részeként egy 15 éves gyerek pillanatok alatt talált egy Xanax tablettákat árusító fiókot az Instagramon.

A Telegram drogkereskedelmi platformjai továbbra is egy kicsit zavarosak az átlagfelhasználó számára, ám még mindig lényegesen könnyebb hozzáférni hozzájuk, mint a darkneten lévő kínálathoz. "A darknet piacokkal az a gond, hogy először is telepíteni szükséges a Tor böngészőt, PGP kulcsokat kell beszerezni, és nem árt, ha kriptovalutákkal is rendelkezel" - magyarázza Francois Lamy, a thaiföldi Mahidol Egyetem docense, aki a droghasználat társadalmi aspektusait vizsgálja. "Ezért a darkneten való tájékozódás kicsit bonyolultabb. Ezzel szemben a Telegramon elegendő csak néhány kulcsszót beírni, és máris rátalálsz mindenre, amire szükséged van."

Amikor Pavel Durov, a Telegram alapítója augusztusban letartóztatásra került a francia főváros, Párizs külvárosában, az ügyészség indoklásában a platformon zajló kábítószer-kereskedelem súlyosságára hivatkozott. A következő hónapban bevezették az új Telegram-felhasználói szabályzatot, amelynek célja a bűnözők elriasztása volt, valamint az, hogy a hatóságoknak átadják a platformon illegálisan viselkedő felhasználók adatait. Durov akkor hangsúlyozta, hogy "míg a Telegram-felhasználók 99,999%-ának semmi köze a bűncselekményekhez, a tiltott tevékenységekben részt vevő 0,001% negatív fényt vet az egész platformra, és veszélyezteti a közel egymilliárd felhasználó érdekeit."

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Telegramot érintő szigorú intézkedések csupán arra ösztönzik a dílereket, hogy alternatív platformokra térjenek át, ezzel pedig zavart keltenek egy olyan piacon, amely eddig viszonylag biztonságosabb kábítószerforrást kínált. "Ha a hatóságok lezárnak egy kínálati csatornát, a dílerek gyorsan találnak egy újabbat" - mutat rá Steve Rolles, a brit székhelyű Transform Drug Policy Foundation vezető politikai elemzője. "A jogi fellépés - ami némileg ironikus - valójában felgyorsította az innovációt, és hozzájárult a mind kifinomultabb értékesítési modellek megjelenéséhez. Ezeket a piacokat hosszú távon csak jogi keretek kialakításával lehet hatékonyan kezelni."