Semjén Zsolt szavaival élve: Külső kihívásainkkal bátran szembenézünk, de ahhoz, hogy sikerrel járjunk, először saját belső problémáinkat kell kezelni.


Június 4. a gyász, valamint a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének a napja - mutatott rá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Szarvason. Úgy fogalmazott: a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét jelképező emlékműnél kifejtette, hogy június 4-e különleges jelentőséggel bír az év során: ez a nap nemcsak Trianon tragédiájának emlékét idézi fel, hanem a nemzeti összetartozás ünnepeként is szolgál.

Továbbá, a büszkeség napja is megérkezett, hiszen a nemzet képes volt túlélni Trianon fájdalmát, ami erőt ad a jövőnk építéséhez - hangsúlyozta Semjén Zsolt. Emlékeztetett arra, hogy a trianoni békediktátum következtében Magyarország területének kétharmadát, valamint a lakosságának felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen hatalom irányítása alá került.

A helyzet két fő érvet szolgáltatott: az első az volt, hogy Magyarország felelős az első világháború kitöréséért, ami valójában ellentmond a tényeknek, hiszen az ország érdeke egyáltalán nem állt összhangban a háborús konfliktusokkal. A másik érvet a nemzetiségekkel való bánásmódunk kritikája képezte. Azonban, ha a korszak viszonyait nézzük, megállapítható, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, különösen a Magyar Királyság, sokkal kedvezőbb feltételeket biztosított a nemzetiségek számára, mint számos más akkori állam. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Trianonról kialakult hivatalos narratíva szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát, és benne a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai homogenizálási szándéka miatt kellett feldarabolni.

Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy ív vezetett: Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a "hazaáruló és alkalmatlan kormányát", amely "szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget". Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz - közölte. Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy mily irányban lenne érdemes lépni. Hangsúlyozta, hogy az önfeladás nem hoz eredményt, és sosem szabad elfelejtenünk határainkon túli testvéreinket, ám a "forrófejű, nagyszájú ígérgetés" és a "mindent vissza" elgondolás is csak illúziókat szül.

Related posts