Áprilisi asztrofotó: Tavasz idején érdemes felfedezni a Markarian-galaxisokat! | National Geographic
Ez az időszak remek alkalmat kínál arra, hogy felfedezzük a távoli tejútrendszereket, amelyeknek végtelen sokszínűségét a Szűz csillagkép varázslatos világában csodálhatjuk meg.
Kollár István, a szenvedélyes asztrofotográfus, elkötelezett abban, hogy a világegyetem csodálatos részleteit a lehető legpontosabban rögzítse. Az alábbiakban megosztja velünk a legutóbbi fotója elkészítésének történetét.
Az égi univerzumban rejlő csodák megörökítése számomra messze túlmutat a puszta technikai kihívásokon; ez egyfajta művészi kifejezésmód, amely lehetővé teszi számomra, hogy a végtelen kozmosz történeteit a földi nyelvén meséljem el. Ezt a filozófiát tükrözi az általam készített felvétel is. A kép a Szűz csillagképhez tartozó Virgo-galaxishalmaz egyik legsűrűbb régióját ábrázolja, amely körülbelül 48-55 millió fényév távolságra helyezkedik el a Földtől.
A felvétel középpontjában a két domináns elliptikus galaxis, a Messier 86 és a Messier 84 látható, mellettük pedig az NGC 4438 és NGC 4435 galaxispáros, ismertebb nevükön a Markarian-szemek figyelhetők meg.
Ez a terület kiválóan szemlélteti, miként befolyásolja a gravitációs mező és a forró intergalaktikus gáz a galaxisok felépítését, anyagi összetételét és fejlődési ívét. A galaxisok közötti kölcsönhatásokat egy híres örmény csillagász, Benjamin Markarian nevéhez kötik, aki 1960-ban felfedezte, hogy hét galaxis közös, egyirányú mozgást mutat.
A kép megalkotásához alkalmazott eszközök és berendezések:
