Orbán Viktor péntek reggel hangsúlyozta, hogy Ukrajnával másfajta együttműködési formák is léteznek, amelyek nem csupán az uniós tagságra korlátozódnak.

A miniszterelnök beszélt az uniós "ukrán költségvetésről", amelyet Brüsszelben írnak, és amely minden negyedik-ötödik forintot átad Ukrajnának, miközben nincs is döntés Ukrajna uniós tagságáról. Szólt Sebestyén József halálának ügyéről is, amellyel kapcsolatban nem érzelmileg kell érvelni, hanem emberi jogi oldalról. Aztán szólt a hazai gazdaság jövőjéről is az Otthon Start program optikájából. Végül az Otthon Start modellszámításai és Kapu Tibor hazatérése is szóba került.

Orbán Viktor a Kossuth rádió stúdiójában indította a hét utolsó munkanapját.

Interjújában a miniszterelnök megerősítette, az új EU-s költségvetést nemes egyszerűséggel "ukrán költségvetésnek" nevezte.

"A költségvetés nagy tudomány, nemcsak azt kell tudni elolvasni, amit beleírnak, hanem amit elrejtenek is a sorok között" - mutatott rá.

Szerinte a teljes költségvetés 20-25 százalékát utalhatják át Ukrajnának, nagy magabiztossággal meri mondani ezt, szakértőkre hivatkozva, tehát "a magyarok pénzének is 20 százaléka Ukrajnába menne".

Ezen felül a költségvetés 12 százalék korábbi hitelek kamattörlesztése, de "nem jó gyakorlat, hogy az unió tagországai közösen vesznek fel hitelt".

"Most, hogy Németországban új vezetés vette kezébe az irányítást, ott is elkezdik eltávolítani a tiltó táblákat, de ami már megtörtént, az örökre megmarad" - folytatta.

A jelenlegi költségvetés harmadát olyan kiadásokra fordítanák, amelyek eddig nem szerepeltek a tervek között. "Ezért hallható a tagállamok részéről a zúgolódás, a panaszáradat és a felháborodás" - fogalmazott.

Orbán Viktor véleménye szerint a költségvetés problémája abban rejlik, hogy hiányzik belőle egyértelmű stratégiai irányvonal. Először is fontos lenne tisztázni, hogy milyen célokat tűztünk ki magunk elé, vagy ha ezek léteznek is, akkor azok nincsenek nyilvánosan megfogalmazva. Például, hogyan viszonyulunk Ukrajna uniós csatlakozásához?

"Jelenleg még nem született végleges határozat Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról" - hívta fel a figyelmet.

Szerinte a pénz elosztását célszerű lenne a tagállamok között végezni, majd amikor elérkezik az idő Ukrajna uniós tagságának megvitatására, akkor kellene meghatározni, hogy ki milyen lépéseket tegyen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "Ukrajnával számos egyéb együttműködési lehetőség is létezik, amelyek nem feltétlenül igénylik az uniós tagságot".

Kiemelte, hogy az agráriumban dolgozókkal sem folytat párbeszédet az unió, mivel nem tárja fel, hogy a gazdák által megkeresett pénz egy részét Ukrajnának juttatják el.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi uniós költségvetési javaslat nem lesz életképes a következő év során.

Az Európai Bizottságnak nem érdemes felesleges érvekbe bonyolódnia, sokkal inkább arra kellene koncentrálnia, hogy világosan megmutassa, mennyi forrás áll rendelkezésre, és azt közvetlenül a gazdákhoz juttassa el. Ezzel szemben azonban csak a brüsszeli hitegetések és szavakban burkolt manipulációk jellemzik a helyzetet.

Úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagságának kérdése hasonló súlyú döntés, mint a migrációs politika; ha egyszer megszületik a végső határozat, azt már nem lehet visszafordítani. "Az Európai Unióból nem lehet egy országot egyszerűen kiemelni, ez egy jogilag kötött megállapodás" - hívta fel a figyelmet.

Jelenleg olyan időszakot élünk, amikor a tagállamok számításokat végeznek, miközben a háttérben titkos megállapodások születnek a nemzetállami érdekek figyelembevételével. Azonban van egy lényegesebb kihívás is, amelyet érdemes figyelembe venni.

"Amikor az ember szétnéz, egy olyan uniót pillanthat meg, amely küzdelmekkel teli, kapkodó lépéseket tesz, és hiányzik belőle a világos vízió a saját fejlődéséről. Az ambíciók szintje sajnos meglehetősen alacsony" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kifejtette, hogy meglepetést keltettek Brüsszelben, amikor az "embervadászat" tragédiáját olyan formában tárták a nyilvánosság elé, mintha az egy európai ügy lenne.

Egy súlyos európai kihívásról van szó, amely mások figyelmét is felkeltette. Valójában egyfajta embervadászat folyik, amelyet kényszersorozásnak hívnak. Ennek a kegyetlen gyakorlatnak az egyik halálos áldozata egy magyar állampolgár volt, aki az Európai Unió tagja.

Közben Brüsszelben egyfolytában csak arról suttognak, hogy Ukrajna milyen jelentős előrelépéseket tett a korrupció visszaszorítása és az emberi jogok védelme terén.

"Ha valaki ismeri Ukrajnát, mi ismerjük, mert a szomszédai vagyunk, tudja, hogy ennek semmi köze a valósághoz. Ha agyonvernek egy embert, mert nem akart bevonulni katonának, az világos tagadása annak, hogy befogadjuk az adott országot az EU tagjai közé. Ezt az ügyet nekünk fel kell nyomni az asztalra" - ecsetelte a miniszterelnök, jelezve, a kényszersorozás érintetteit Magyarország ki is tiltotta.

Szerinte "Sebestyén József mi vagyunk", ez egy olyan kérdés, amely a becsületünkről szól. Azonban nem csupán ezt a szempontot kell figyelembe venni, hanem a humanitárius jogi aspektusokat is. "Nem Magyarországgal folytattok vitát; ez egy olyan gyakorlat, amelyet felszámolásra kell ítélni, ahogy azt az emberi jogi jelentés is hangsúlyozza."

Orbán Viktor jelezte, az Otthon Start program hitele azért jó, mert forinthitel, nincs árfolyamkockázata, ugyanaz a szemlélete, mint a családok kimenekítésének a devizahitel-válság ügyében.

"Ez a hitel 3%-os kamattal érhető el, 25 év futamidővel, lakások esetén maximum 100 millió, míg házak esetén 150 millió forint értékhatárig. Érdemes alaposan átgondolni! Ahol a szülők nem tudnak anyagi támogatást nyújtani, ott sokkal előnyösebb, ha igénybe vesznek egy ilyen hitelt, mint hogy az albérlet díját fizessék. Ezzel havi szinten jelentős, akár tízezer forintot is megspórolhatnak a fiatalok." - hívta fel a figyelmet.

A modellszámítások szerint az építőiparra is pozitív hatás lesz, ami a nemzeti össztermék 1 százalékos növekedését is hozhatja még úgy is, hogy a modell nem csak az új lakásokat, házakat érinti.

Végül Kapu Tibor űrhajós hazatéréséről beszélt, kiemelve, hogy a világon mindössze 12 olyan nemzet létezik, amelyik embert juttatott az űrbe, és közöttük ott található a magyar nemzet is. Továbbá megemlítette a háttérbe szorult magyar eredményeket is, hiszen ahogy a régiek mondták: "egy gyerek nem gyerek, egy űrhajós pedig nem csupán űrhajós".