Orbán Viktor határozott üzenetet intézett Brüsszel felé: Nem tűrjük el! | Demokrata
"Brüsszel minden évben nyilvánosságra hozza, hogy melyik ország számára milyen ajánlásokat fogalmaz meg, hogy a dolgok gördülékenyebbek legyenek. Ezt a nyelvezetet bikkfanyelvnek hívják, és úgy nevezik, hogy 'országspecifikus ajánlások' a célja, hogy elősegítse az uniós 'gazdaságpolitikai koordináció' fejlődését. Lássuk tehát, mit javasolnak a brüsszeli bürokraták Magyarországnak!" - írta Orbán Viktor a Facebook-bejegyzésében, amelynek címe: Segítsenek rajtad a brüsszeli bürokraták...
Azt írta, a brüsszeliek mindjárt egy régi slágerükkel indítanak: a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat.
"A miniszterelnök megjegyezte, hogy Brüsszel szempontjából kedvezőbb a helyzet, ha Ukrajna támogatásának költségeit a magyar állampolgárokra hárítják."
Orbán Viktor szavaival élve, úgy tűnik, hogy a kamatsapkával, ársapkával és árrés-korlátozással történő védelem nem nyeri el a brüsszeli bürokraták tetszését, akik inkább a bankok és multinacionális cégek zsebében látnák a pénzt. Az általuk képviselt álláspont szerint a célzott különadók és az extraprofitadók is a felesleges terhek közé tartoznak, amelyektől jobb lenne megszabadulni. Ezen felül megjegyezték, hogy a magyar otthonteremtési támogatások "nagyvonalúak" és "nem célzottak", ami szerintük torzítja a lakáspiac működését, ezért javasolják azok eltörlését is.
"Továbbra sem fogadják el, ahogyan átalakítottuk a szakképzési rendszert és a munkanélküliségi ellátásokat. Pedig elegánsan figyelmen kívül hagyják, hogy azóta, mióta ezeket a változtatásokat bevezettük, egymillióval emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon" - nyilatkozta Orbán Viktor, majd határozottan hangsúlyozta:
"Tudjuk miért csinálják: a multik keressenek jól, az ukránoknak pedig legyen miből háborúzni, mindennek az árát pedig fizessék csak ki a magyar családok. Nem fogjuk hagyni, hogy Ukrajna miatt tönkretegyék Magyarországot!" - zárul a bejegyzés.
Csütörtökön a Magyar Nemzet hírportálján megjelent egy figyelemfelkeltő cikk, amelyben az szerepel, hogy Brüsszel tervezett intézkedései között szerepel a hazánkban bevezetett árréscsökkentés eltörlése, a rezsicsökkentés megszüntetése, valamint az otthonteremtési támogatások drasztikus csökkentése. A lap megjegyzi, hogy ezek a javaslatok már korábban is felmerültek a Tisza Párt politikai képviselői és tanácsadói által tett nyilatkozatokban.
A cikk annak kapcsán született, hogy mint Orbán Viktor is utalt rá, megjelent az Európai Bizottság Magyarországról szóló, 2025. évi országspecifikus ajánlásainak tervezete. A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN.
"Feltűnő, hogy bár az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció, a bürokraták által írtak azon messze túlmutatnak mind megfogalmazásukban, mind tartalmukban. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot" - fogalmaz a Magyar Nemzet.
A 15 oldalas dokumentum hat pontja komoly kihívásokat jelentene a magyar polgárok számára. Brüsszel ajánlásai radikálisan megváltoztatnák az Orbán Viktor irányítása alatt elért kormányzati eredményeket, beleértve a munka világában végzett erőfeszítéseket, a rezsicsökkentést és az otthonteremtést támogató intézkedéseket, valamint a multinacionális cégek adóztatásának kérdését is.
Először is, az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy "Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások - például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés - gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában."
A napilap összegzése szerint a bizottság arra ösztönzi hazánkat, hogy szüntesse meg a rezsicsökkentést, és lépjen ki az orosz földgáz és kőolaj használatából. Ez a lépés azonban nem mentes a következményektől: Ukrajna támogatásának költségeit ismét a magyar lakosságra hárítanák.
Másodikként fontos megemlíteni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozását illetően éles kritikát fogalmaz meg a hatósági árakkal, az árrés korlátozásával és a kötelező akciókkal kapcsolatban. Ez arra utal, hogy a terv az árrés csökkentését és más, a multinacionális cégeket érintő, valamint a fogyasztók számára kedvező intézkedések eltörlését célozza.
Brüsszel ismét a multinacionális cégek érdekeit tartja szem előtt, amikor azt állítja, hogy a szektorokra irányuló különadókkal és extraprofitadókkal való élés tovább torzítja az adórendszert. A bürokrácia nézőpontja szerint ezek a lépések aránytalanul terhelik meg a nagyobb, általában külföldi kézben lévő vállalatokat.
A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné, a többi adófizető terheit viszont fokozná.
Brüsszel arra ösztönözte a magyar kormányt, hogy jelentősen csökkentse az otthonteremtési támogatások mértékét, ezzel a családokat segítő intézkedések visszavonását sürgetve. A bürokratikus körök véleménye szerint a magyar támogatási rendszer "túlságosan nagylelkű", "nem elég célzott", és "torzítja a lakáspiac működését". Ennek következtében arra kérik a kormányt, hogy inkább "célzott segítséget nyújtson az alacsony jövedelmű háztartások számára," ami azt jelenti, hogy sok család számára megszüntetnék a jelenlegi kedvezményeket.
Bár 2010 óta a foglalkoztatottak száma közel egymillióval nőtt, ez mégsem elég ahhoz, hogy az Európai Bizottság megbékéljen. Brüsszel továbbra is éles kritikát fogalmaz meg a Magyarországon bevezetett, a teljes foglalkoztatottságot célzó intézkedésekkel szemben. Különösen a szakképzés fejlesztését kifogásolja, és közvetlenül támadja a munkanélküliségi ellátások korábbi átalakítását, amely az aktivitás növelésére ösztönözte a munkakeresőket.
Fontos megemlíteni, hogy Brüsszel olyan intézkedések teljesítését várja el a magyar kormánytól, amelyekhez a hazánknak járó támogatásokat politikai megfontolások miatt visszatartják. Ezen összefüggésben hangsúlyozzák, hogy Magyarországnak "(...) sürgősen fel kell gyorsítania a REPowerEU fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, és mielőbb meg kell valósítania az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló lépéseket. Emellett sürgetik a kohéziós politikai programok (ERFA, IÁA, ESZA+, KA) végrehajtásának felgyorsítását is." Az egész helyzet különösen cinikus, hiszen Ursula Von der Leyen nyilatkozata szerint is az Európai Bizottság évek óta politikai okokból gátolja a fenti programok előrehaladását.
