Orbán Viktor figyelmeztetett: olyan mélyreható törésvonalak alakulhatnak ki Európában, amelyekre eddig még soha nem volt példa.

Orbán Viktor véleménye szerint Ukrajna nem képes megnyerni a háborút, és úgy véli, hogy Európa hibás stratégiai irányt választott, amelynek súlyos gazdasági következményei már most is érezhetőek az uniós tagállamokban. A magyar miniszterelnök határozottan elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, mivel attól tart, hogy ezzel Európa a háborút is magával hozná. Kiemelte, hogy a békepárti álláspontot jelenleg szinte kizárólag Magyarország és Szlovákia képviseli, míg Brüsszel elvei alapján saját tagállamait is hátrányos helyzetbe hozza. Az interjú során Orbán Viktor a digitális politikai mozgalmak növekvő hatásáról, a brüsszeli bürokrácia befolyásáról, valamint a nemzeti kormányzás fontosságáról is kifejtette gondolatait a Patrióta podcastban.

Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta podcastban adott interjújában főként az ukrajnai háború következményeivel, a nemzetközi diplomácia dinamikájával és az európai gazdasági válság gyökereivel foglalkozott. Kijelentette, hogy a konfliktus nem csupán Ukrajna problémája, hanem egész Európát érintő kihívás, hiszen a gazdasági nehézségek – például az infláció, valamint az élelmiszer- és energiaárak emelkedése – mind ennek a háborúnak a következményei. Rámutatott, hogy a tavaly nyáron tett ukrajnai látogatása is ennek fényében értelmezhető, hiszen a magyar emberek is szenvednek a háború következményeitől. Miniszterelnökként ezért érezte fontosnak, hogy a béke érdekében közvetítői szerepet vállaljon, és ezt az EU soros féléves elnöksége alatt tette meg.

Elmondása szerint Kijevben hosszan tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és világossá tette számára, hogy Magyarország szerint az idő nem Ukrajna oldalán áll. Szerinte az oroszok katonailag előnyben vannak, az amerikai támogatás gyengül, és Európa is kimerülőben van. Orbán úgy idézte fel a találkozót, hogy

Az ukrán elnök határozottan elvetette a tűzszünetre vonatkozó javaslatot, mivel úgy véli, hogy a körülmények kedvezőek számára, és a helyzet idővel az ő javára fog alakulni.

A magyar kormányfő szerint azonban Zelenszkij egy újfajta politikusi típus, akit "komédiásként" jellemzett, és akinek előélete nem készítette fel egy háborús vezető szerepére. "Gyakorlatilag ő egy elnöki szerepet ad elő" - fogalmazott.

Orbán véleménye szerint Ukrajna jelenlegi stratégiája az európai támogatás fenntartására összpontosít, de ennek már megmutatkoznak a geopolitikai következményei. A NATO-csúcson olyan mértékű transzatlanti feszültséget tapasztalt, amilyet korábban még soha nem látott. "Amerika a béke útján halad, míg mi a harc ösvényén lépkedünk" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Európa így magára maradhat a háború minden negatív gazdasági és közbiztonsági hatásával.

A miniszterelnök véleménye szerint az orosz-ukrán konfliktus világossá tette, hogy míg az európai vezetők, különösen Németország élén, a győzelem elérésére összpontosítanak, addig az Egyesült Államokban egyre inkább a békés megoldások keresésére helyeződik a hangsúly. Meglátása szerint a nukleáris nagyhatalom ellen az ukrán fronton nem lehet tartós győzelmet aratni, és elkerülhetetlen, hogy Európa egy "keserű pillanattal" nézzen szembe, amikor el kell ismernie, hogy téves stratégiát követett. E beismerés politikai földrengést idézhet elő, hiszen a konfliktusra eddig százmilliárdokat költöttek el, holott az eredmény megnyerhetetlennek tűnik.

A tűzszünethez Orbán szerint az vezethetne, ha az amerikai és az orosz elnök végre személyesen is tárgyalóasztalhoz ülne, telefonos egyeztetésektől nem vár előrelépést. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon kívül csak Szlovákia képvisel békepárti álláspontot az uniós tagállamok között, míg a többség "háborúpárti koalícióban" vesz részt, nyíltan vagy hallgatólagosan.

Orbán Viktor kifejezte aggodalmát az ukrán EU-csatlakozás kapcsán, hangsúlyozva, hogy a háborús állapotban lévő ország tagsága rendkívül kockázatos lépés lenne, mivel "a háborút magát is magunkra vállalnánk". Ennek fényében a magyar miniszterelnök Brüsszelben megakadályozta az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladását. Bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy "cselezéssel" megpróbálják kicselezni a magyar vétót, úgy véli, hogy a végső döntés a tagságról már nem kerülheti el a magyar álláspont figyelembevételét.

Európának előbb vagy utóbb szembesülnie kell azzal a valósággal, hogy Oroszországot nem lehet katonai erővel legyőzni.

- jelentette ki a jelenlegi uniós diplomáciát értékelve.

Szerinte a háborút diplomáciával lehetne lezárni, és a további veszteségeket így lehetne megelőzni. Éles kritikával illette azt az elképzelést, hogy Ukrajnában legyőzhető egy nukleáris nagyhatalom, amit - mint mondta - senki nem tud reálisan alátámasztani.

A miniszterelnök elítélte azt is, hogy szerinte Brüsszel háttérbe szorítja a nemzeti szempontokat, és a gazdasági döntéseknél kizárólag piaci dogmák alapján jár el. Példaként említette az ingyenes öntözővíz ügyét, amelyben szerinte az uniós bürokraták az elméleti egyenlőséget előrébb helyezték a gazdák megsegítésénél. Bírálta azokat a magyar ellenzéki pártokat - külön kiemelve a Tiszát és a DK-t -, amelyek szerinte "brüsszeli utasításokat" követnek, és ezért a nemzeti érdekekkel ellentétesen szavaznak. Úgy fogalmazott: "Brüsszelben nem hazafiak ülnek, hanem bürokraták, akik egy elméletet képviselnek".

Kijelentette, hogy Európában három alapvető politikai téma foglalkoztatja a közvéleményt: a migráció, a háború és a genderkérdések. E kérdések kapcsán úgy véli, hogy csupán Magyarország - és időnként Szlovákia - merészkedik megkérdezni saját állampolgárait a véleményük felől.