Nem minden csillogás arany: több mint ötszáz hamis "ál-lajosmizsei eper" került napvilágra, és súlyos büntetések zúdultak a csalókra - Pénzcentrum.
Négy héten át fokozott figyelmet kaptak a szamócák: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok munkatársai országszerte 479 helyszínen összesen 512 tételt ellenőriztek. A teljes kereskedelmi palettát vizsgáló ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy minden tizedik termékkel volt probléma. Az akció végére a hatóság munkatársai közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.
A szamóca hazánk egyik legkedveltebb gyümölcsének számít, és talán a legismertebb termőhelye Lajosmizse és vonzáskörzete. Itt termesztett epernek már régóta jó híre van, hiszen sokan kifejezetten a "lajosmizsei epret" keresik a piacon. Sajnos azonban ez a népszerűség néha visszaélésekhez vezet: előfordul, hogy más, elsősorban romániai eredetű szamócát próbálnak magyarként, sőt, "lajosmizseiként" értékesíteni. Az idei szezonban is több ilyen csalási kísérletre derült fény az ellenőrök által, és aki ilyesmire vetemedik, komoly pénzbírságra számíthat.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a romániai szamóca gyakran jelentősen olcsóbb a hazai verziónál, ami miatt sok vásárló számára vonzó alternatívát jelenthet. A tudatos vásárlás tehát kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a külföldi gyümölcsök sokszor eltérő fajták, amelyek színükben, formájukban és csomagolásukban is megkülönböztethetőek. A magyar termelők általában 5 kilós faládákat használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszekben kerül a boltok polcaira. Ezen kívül a spanyol, görög és lengyel eper jellemzően kisebb, egyszer használatos csomagolásban érkezik, ami szintén figyelmeztethet bennünket a származásukra.
Az NKFH által irányított országos kampány átfogta a kereskedelem minden aspektusát, kezdve a nagybani piacoktól egészen a hipermarketeken és zöldséges üzleteken át az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nem csupán a gyümölcsök minőségének és származásának ellenőrzésére összpontosítottak, hanem a higiéniai feltételek alapos vizsgálatára is.
A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű - ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak. A problémás tételek aránya azonban 10% volt, vagyis minden tizedik minta nem felelt meg a minőségi, nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetén mérnek a szakemberek.
A minőségi problémák sem a belföldi, sem a külföldi szállítmányok esetében nem merültek fel, azonban az utóbbiak származásának feltüntetése gyakran vagy hiányos, vagy félrevezető volt. A legjellemzőbb hiba a címkézés hiányosságai köré csoportosul: például a minőségi osztály feltüntetésének elmaradása, valamint a nyomon követhetőség hiányosságai, amikor az eladó nem tudta igazolni, honnan származik az áru. Ennek eredményeként négy tételt kellett megsemmisíteni. A szabálytalanságok miatt közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, és több eljárás még folyamatban van.
