Az emberi lélek és a növények közötti kapcsolat rendkívül különleges. Míg a növények gyökereikkel a földbe kapaszkodnak, addig mi, emberek, érzelmeinkkel és vágyainkkal szőjük a világunkat. A növények nem csupán zöld díszei környezetünknek, hanem érzelmi

A lélek magányának mélységeit fedi fel Kárándi Mónika és Erin M. Riley amerikai művész duója a Longtermhandstand galériában rendezett kiállításukkal. A két alkotó különböző perspektívákból és stílusokkal közelíti meg ugyanazt a témát, így a látogató számára egy sokszínű és elgondolkodtató élményt nyújtanak.
Brooklyn szívében élő Riley különleges kárpitokat készít, melyeken saját magát örökíti meg szelfik formájában. Ezek a művek intim pillanatokban mutatják be tetoválásokkal díszített testét, például a fürdőszobában vagy a hálószobában, azonban az arcát sosem fedi fel. Ez a megközelítés kettős hatást vált ki: a nézők könnyebben azonosulnak vele, miközben a képek egyfajta elidegenítő érzést is keltenek. A kiállításon látható alkotásain a tükör segítségével készíti el önarcképeit, így a bőrén található tetoválások motívumai is felfedik történeteit. Egy másik munkájában pedig a Szezám utca bábsorozatának Big Bird nevű karakterét tartja maga előtt, ami tovább gazdagítja a művészi kifejezésmódját.
Kárándi Mónika olajképein nyoma sincs embereknek, ám a sötét helyeken ábrázolt növények nagyon is emberiek. Az egyik kép "főszereplője" például kivágott fák törzsei között áll, miközben hosszú, behajlított leveleivel védeni próbálja magát, mert mögötte erdőtűz tombol. - Ezeket a képeket egy utazásélmény ihlette. - Szeptemberben Görögországban nyaraltunk, és amikor átutaztunk egy szigetre, és a hegyoldalon a naplementét néztem, megláttam egy sötét, testes valamit az égen, amit megszíneztek a lemenő nap sugarai. Nagyon szép látvány volt, de később, az éjszaka közepén kaptuk a riasztást, hogy erdőtűz van a szomszédos szigeten. Ekkor döbbentem rá, hogy amit annyira esztétikusnak láttam, az valójában füst volt - mondta lapunknak a művész, aki az új képein is ezt a tapasztalatot akarta átadni, vagyis hogy mennyire közömbös és önző tud lenni az ember még a veszély közelében is.
A képein a növény neve amúgy a csodálatos velvícsia (Welwitschia mirabilis), mely Kárándi Mónika művészetében visszatérő motívum. Nem hiába választotta ezt a növényt, az ugyanis olyan mint egy, a nagyvilágban létező egyén, mivel Dél-Afrikában, a Namíb-sivatagban éldegél, ráadásul egyedül a homokban. És bár hosszú levelei az idők során rojtosodnak, ő egy igaz túlélő, akár száz-kétszáz évig is bírja.
Fedezd fel a „Deep Inside in the Safest Place” című különleges kiállítást, amelyet Bencze Péter kurál. A Longtermhandstand galériájában, Budapest I. kerületében, a Mészáros utca 38. szám alatt várunk! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy 2015. március 15-ig megtekintsd ezt az egyedülálló élményt!