Nehéz helyzet állt elő Magyarországon: itt van a bizonyíték, hogy drámai átalakulások küszöbén állunk - Agro Napló.
Az Agrárszektor képviselői 2025. január 30-án részt vettek Az Eltékozolt vizeink című film premierjén, amely lenyűgöző képeken keresztül tárja elénk a klímaváltozás súlyos következményeit hazánkban. A film rávilágít arra, hogy az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és a mesterségesen szabályozott folyóvizeken keresztül milyen drámai mértékben hozzájárul az ország, különösen az Alföld kiszáradásához. A rövidfilm azonban nemcsak a problémákat szemlélteti, hanem azt is bemutatja, hogyan virágzik az élet azokon a területeken, ahol sikerült helyreállítani a vizes élőhelyeket, és ahol a víz megtartása újra lehetségessé vált. A február 2-i Vizesélőhelyek Világnapja alkalmából bemutatott film nemcsak a múlt és a jelen kontrasztját érzékelteti, hanem egy reményteli jövőt is sugall a kiszáradó tájak számára, miközben konkrét megoldásokat is felvázol a helyzet javítására.
A WWF Magyarország szakmai irányításával és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek együttműködésével készült film premierje 2025. január 30-án zajlott, egy sajtótájékoztató keretében. A filmet Szendőfi Balázs rendezte, és célja, hogy rávilágítson a hazai vizes élőhelyek megdöbbentő állapotára: ezeknek több mint 90%-a eltűnt, a megmaradtak jelentős része pedig már nem megfelelő állapotban van. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a természet megóvása szempontjából ezek a területek kulcsfontosságúak, ám gazdasági érdekek miatt gyakran más célokra hasznosítják őket. A film hangsúlyozza a lecsapolás megszüntetésének és a vizes élőhelyek helyreállításának sürgető szükségességét, ezzel is felhívva a figyelmet a természetvédelmi kihívásokra – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Az "Eltékozolt vizeink" című film konkrét példákon keresztül járja körül, hogy a múltban és a jelenben milyen döntések és gyakorlatok eredményeként alakult ki Magyarország, különösen az Alföld térségében, a folyamatosan növekvő vízhiány problémája. Ez a jelenség a felszínen a vízi élőhelyek drámai eltűnéséhez vezetett, míg a föld alatt a vízkészletek aggasztó ütemben apadnak, különösen a Duna-Tisza közén található Homokhátság területén.
A "Együttműködés a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért" című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében már több éve elkötelezett munka zajlik a vízgazdálkodás hazánkat érintő kihívásainak tudatosítására. A projekt célja, hogy ne csupán felhívja a figyelmet a problémákra, hanem konkrét megoldási lehetőségeket is bemutasson. Kiemelten fontos, hogy a természetközeli, fenntartható vízgazdálkodás elvei és módszerei minél szélesebb körben elérjék a települési és vízgyűjtő szintű közösségeket. Ennek érdekében született meg az "Eltékozolt vizeink" című rövidfilm, amely a víz megőrzésének és tudatos használatának fontosságát hangsúlyozza.
A filmet nézve betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan szövik át a tájat az 1970-es évekig kiépült - és néha még napjainkban is bővített - belvízelvezető csatornák és vízelvezető árkok, és hogyan zúdul le a víz a szabályozott, egyenes patakokban. Így ahelyett, hogy az éltető víz lassan beszivárogna a talajba és elraktározódna a természetben, sebesen elfolyik, még jobban kitéve a területet a klímaváltozás miatt egyre súlyosbodó hőhullámok és aszályos időszakok hatásainak.
A rövidfilmben ábrázolt szárazodás nem csupán az elmúlt évszázadok során kialakult jelenség, hanem a mai napig is aktívan jelen van.
A szakértők konszenzusra jutottak abban, hogy a szárazodás mögött több tényező húzódik meg, azonban ezek közül csupán néhányra van közvetlen befolyásunk. Kiemelkedően fontos a vízgazdálkodás területi megközelítésének és a tájhasználati szokások átalakítása. A projekt partnerei, valamint a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen a szemléletmód megváltoztatása ezen a területen.
A víz természetes úton történő megőrzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a fenntartható vízmegtartó megoldásokra, miközben két alapvető átalakításra van szükség. Először is, a régóta fennálló csatornarendszerek újraértékelése és a klímaváltozás által hozott új körülményekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen. Ezek a rendszerek, amelyek évtizedek óta működnek, még mindig befolyásolják a tájat, és hozzájárulnak a területek vízhiányához. A csatornákon található műtárgyak, mint például a zsilipek, lezárásával mérsékelni tudjuk ezt a kedvezőtlen folyamatot, sőt, akár meg is fordíthatjuk azt. Továbbá, a korábban eltűnt vizes élőhelyek rehabilitálása is elengedhetetlen. Az új zöldmezős beruházások során fontos, hogy a táj további lecsapolását elkerüljük. Azokat a területeket, ahol a víz korábban természetes módon jelen volt, vissza kell adni a víznek. A már lecsapolt vizes élőhelyek jelentős részét helyre kell állítani, hogy a csapadékos időszakok során keletkező többletvizet ne csak elvezessük, hanem megőrizzük a szárazabb időszakok számára. Ezzel nemcsak a természetes ökoszisztémákat segítjük, hanem a helyi közösségek vízellátását is biztosíthatjuk.
- mondta Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
Az "Eltékozolt vizeink" című rövidfilm központi mondanivalója az, hogy közösen kell új teret találni a víz számára a tájban, hogy megakadályozzuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ennek az üzenetnek a megvalósítására törekszik, hiszen a kormányzatok, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civil szervezetek közötti hatékony együttműködésre épít. E projekt célja, hogy példát mutasson a közös erőfeszítésekben rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén, és hangsúlyozza a kollektív cselekvés fontosságát a fenntartható vízhasználat érdekében.
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – hívta fel a figyelmet dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője a film bemutatójának megnyitóján. A meglepő szárazságot szemléltető felvételek mellett az „Eltékozolt vizeink” című film olyan inspiráló példákat is bemutat, ahol a természetalapú vízmegtartó megoldások sikeresen valósultak meg. Így például helyreállították a patakmedreket, lezárták a belvízelvezető csatornákat, és teret adtak a víznek, lehetővé téve, hogy a korábban száraz, kopár területek helyett most buja növény- és állatvilág bontakozzon ki.
A filmvetítés után kerekasztal beszélgetés keretein belül, Szendőfi Balázs, a film rendezője és természetfilmes, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese és
Farkas Viktor Mátyás, a film producere és a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője kitértek olyan kérdésekre is, mint a film célcsoportja, és elmondták, hogy a film mindenkinek készült, de azoknak a döntéshozók, szakemberek és érdeklődő laikusok is, akik a vízgazdálkodás és a természetvédelem témáira nyitottak, valamint a médiában dolgozók, akik segíthetnek az üzenetek szélesebb körű eljuttatásában. Emellett a film a társadalom szélesebb rétegeit is megszólítja, hiszen informatív, mégis közérthető módon mutatja be a csatornarendszerek hatásait és a vízmegtartás fontosságát.
A szakértők rámutattak arra, hogy Magyarország vizes élőhelyeinek 90%-a az elmúlt 200 év során eltűnt, ami komoly ökológiai és gazdasági kihívásokat teremtett, különösen a vízháztartás egyensúlyának felborulása következtében. A helyzet orvoslása nem egyszerű feladat, hiszen a korábbi folyószabályozások és az éghajlatváltozás következményei hosszú távú gondolkodást és rendszerszintű átalakításokat követelnek meg. Ezeknek a változtatásoknak középpontjában a vízmegtartás és a fenntartható tájhasználat áll - hangsúlyozták a szakértők. Az Eltékozolt vizeink című dokumentumfilm a WWF Magyarország YouTube csatornáján érhető el, és részletesen foglalkozik e sürgető problémával.
