Mit is ünneplünk pontosan pünkösdkor? Ez a különleges időszak a pünkösdi király és királyné megválasztásáról szól, valamint a Szentlélek áldásának megjelenéséről. E jeles alkalom során a közösségek összegyűlnek, hogy megéljék a szeretet és az összetartozá

A keresztény hagyományok szerint a húsvétot követően a pünkösd ünnepe következik, amely a katolikus egyház egyik jelentős eseménye. E különleges ünnep gyökerei azonban a történelmi múltba nyúlnak vissza, s hazánk kultúrájában is számos népszokás kapcsolódik hozzá.

Mit ünneplünk pünkösdkor? Honnan ered ez az ünnep? Mi az a pünkösdi királyság? Soroljuk, mit lehet tudni erről a kétnapos ünnepről.

Pünkösd ünnepén a Szentlélek kegyelme érkezik hozzánk, megújítva lelkünket és felfrissítve hitünket.

A pünkösd egy változó ünnep, ami azt jelenti, hogy évről évre más-más időpontban kerül megrendezésre. Ezt a keresztény ünnepet a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünneplik, és a Szentlélek kiáradásának emlékére szolgál a keresztény közösség számára. A Biblia tanúsága szerint ezen a napon töltötte el a Szentlélek Jézus tanítványait, az apostolokat, ezzel elindítva a kereszténység terjedését.

Már Krisztus idején is ünnepelték - csak mást jelentett

A pünkösd a zsidó hagyományban a sínai szövetség ünnepeként volt ünnepelt Krisztus idejében. Ekkor emlékeztek meg a Tóra, vagyis a törvényadás eseményéről, valamint az új kenyér ünnepéről is. A pünkösd jellemző jegyei közé tartozott a szél zúgása és a tűz, amelyek Isten jelenlétének és a kegyelem kiáradásának szimbólumai voltak, amint azt a Wikipedia szócikke is megemlíti. Ez az ünnep a pészáh (húsvét) utáni ötvenedik napra esett.

Magyar pünkösdi népszokások

A magyar nép szokásai gyakran ötvöződtek a keresztény vallás hagyományaival és a pogány ünnepek elemeivel. A pünkösdi népszokások különösen érdekes példát jelentenek, hiszen gyökereik egészen a kereszténység előtti időszakokig vezetnek vissza, ahogy azt a Wikipedia szócikkében is olvashatjuk.

Ilyen a május 1-jén állított májusfa lebontása, illetve a pünkösdi király választása. Ez egy középkor óta ismert, férfivá avatási szokás, amikor ügyességi versenyen kiválasztották a legények közül a legjobbat, aki később a többieket vezethette. Az így választott pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később.

Ez a pozíció egy hétre, de akár egy évre is szólhatott. E jeles esemény alkalmával gyakran ünnepelték a legények avatását, akik ezután szabadon udvarolhattak és élvezhették a kocsmai mulatságokat.