Mekkora összeggel osztozkodnak a váló Gyurcsány házaspár? Nézzük meg a részleteket!
Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy visszavonul a politikai színtérről, lemondva minden eddigi tisztségéről, ezzel új fejezetet nyitva életében, távol a közéleti szerepléstől.
A válás folyamata, különösen egy évtizedeken át tartó házasság esetén, komoly kihívást jelent, és Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára helyzete sem kivétel. Amikor a kiskorú gyermekek elhelyezése már nem kérdéses, a tapasztalatok szerint a közös vagyon megosztása válik a legfőbb konfliktusforrássá. Ilyenkor nem ritkák a veszekedések, sőt, a felek közötti kölcsönös lejáratások is. Mivel Gyurcsány Ferenc visszavonult a közélettől, míg Dobrev Klára továbbra is aktívan politizál, egy nyilvános, durva válás kockázatos lehet számára. Valószínű, hogy a házaspár a háttérben már előre megbeszélte, ki milyen részesedést kap a közös vagyonból. A vagyon értékét 2025-re nehéz pontosan meghatározni, hiszen az elmúlt két évtizedben számos változás történt, és a helyzetük bonyolultsága csak tovább árnyalja a képet.
Mikor 2003-ban a Gyurcsány-házaspár bekerült a köztudatba és a politikába, Gyurcsány Ferenc még a 60. leggazdagabb magyar volt 3,6 milliárdos vagyonnal, ám erről a helyről mára jelentősen hátrébb szorult: összehasonlításképp idén legalább 17,2 milliárd kellett ahhoz, hogy valaki a százas toplistára beférhessen. Gyurcsányék cégbirodalma az akkorihoz képest szinte lenullázódott, a teljes családi vagyonból pedig mára - legalábbis látható módon - ennek a töredéke maradt. Igaz, köznapi értelemben még mindig bőségesen van mit a tejbe aprítaniuk.
Gyurcsány Ferenc 2024-re vonatkozó vagyonnyilatkozatában arról számol be, hogy három különböző ingatlanban birtokol részesedést...
Az ingatlan, amelyről szó van, egy 50 négyzetméteres társasházi lakás Pápán. A volt miniszterelnök 1995 márciusában, közvetlenül házasságkötésük után vásárolta meg ezt az ingatlant. Jelenleg, a Veszprém vármegyei kisváros ingatlanpiacának aktuális árai alapján, egy ilyen méretű lakás ára 22-42 millió forint között mozog, az állapot és a felszereltség függvényében. A lakás teljes mértékben, 1/1 hányadban Gyurcsány Ferenc nevén van nyilvántartva.
Gyurcsányék vidéki rezidenciaként Kötcsén tartanak fenn ingatlant, ami egy 267 négyzetméteres családi ház, 3295 négyzetméteres telekkel. A somogyi kis faluban hasonló nagyságú ház kettő szerepel az ingatlanokat értékesítő oldalakon, 250-350 milliós árral, igaz, nagyobb telekkel. A 2009-ben vett ház tulajdonjogának fele Gyurcsányé, fele Dobrevé, így a becslések szerint - ismételten állapottól és felszereltségtől függően - legalább 100-100 millió forintos tulajdonrész esik rájuk fejenként, illetve ennyit kaphatnak a volt házastársak a vagyonmegosztás, illetve a ház értékesítése után.
Budapest II. kerületének egyik gyönyörű részén, a Bimbó úton található egy 161 négyzetméteres társasházi lakás, amely egy 161 négyzetméteres terasszal rendelkezik. E lakás Gyurcsány Ferenc és felesége közös tulajdonában van, 50-50 százalékos arányban. A tulajdonszerzés időpontja 2021, amikor az ingatlan még beépítetlen telekként szerepelt a vagyonnyilatkozatukban. Azóta azonban egy modern, hat lakásos társasház épült a telken. A legfrissebb vagyonnyilatkozat szerint a házaspár által tulajdonolt lakás értéke, a jelenlegi ingatlanpiaci tendenciák figyelembevételével, akár 600 millió forintra is rúghat.
Bár Gyurcsány legutóbbi vagyonnyilatkozatában nem található információ erről, a korábbi budapesti ingatlanjukat nem értékesítették. Jelenleg a Szemlőhegy utcai házban Dobrev Klára él, és a tulajdonjogukat is közösen birtokolja az édesanyjával, fele-fele arányban osztozva rajta.
A közös vagyon fogalma magában foglalja az ingatlanokat, a különféle értékes berendezési tárgyakat, gépjárműveket, légi és vízi járműveket, valamint a műtárgyakat és gyűjteményeket, mint például érmék és bélyegek. Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában viszont nem található egyetlen ingóság sem. A volt politikus nemrégiben eladta 9 éves Skodáját, amelynek árát jótékonysági célokra fordította. Legutóbbi országjárása során bérelt lakóautót használt, és jelenleg a nevén nem szerepel semmilyen saját gépjármű. Ez persze nem zárja ki, hogy bármikor béreljen vagy lízingeljen autót, de a nyilvántartások szerint nincs bejegyzett tulajdonjoga. Pénzügyi helyzetét tekintve Gyurcsány Ferenc számláján 46 millió forint van, míg 55 millió forinttal tartozik egy pénzintézetnek, és 210 millió forintot kölcsön adott.
Húsz évvel ezelőtt, amikor Gyurcsány Ferenc belépett a politikai porondra, egy széleskörű vállalatcsoportot irányított, amely mára drámai átalakuláson ment keresztül, és csupán egyetlen vállalkozás, az Altus Portfólió Kft. maradt fenn. A korábban legfontosabb érdekeltsége, a mosonmagyaróvári Motim timföld- és kádkőgyár, 2016-ban másfél milliárd forintért került értékesítésre. Az Altust Dobrev Klárával közösen birtokolják, de a cég összvagyona szempontjából ez már nem játszik lényeges szerepet. Az utóbbi évtized során a vállalat vagyona drámaian csökkent: a korábbi 350 millió forintról mára mindössze 55 millió forintra esett vissza. Az üzleti tevékenységéből érdemi bevétel nem származott, a legutolsó könyvelt év üzleti eredménye csupán 9,4 millió forintra rúgott.
Horváth László jogász véleménye szerint a válóper és a vagyonmegosztás két különböző jogi folyamat, amelyek eltérő jogterületekhez kapcsolódnak: míg az előbbi a családjog hatáskörébe tartozik, addig az utóbbi a vagyonjog kérdéseivel foglalkozik. Lapunknak adott interjújában általánosságban érintette azokat a témákat és dilemmákat, amelyek a válás és a közös vagyon felosztása során merülhetnek fel.
Ha vagyonjogi megállapodás hiányában állunk, az nem akadályozhatja meg, sőt, nem is késleltetheti a közös akaraton nyugvó válókereset érvényesítését. Ez azt jelenti, hogy akár vitás helyzetben is lehetőség van a házastársak elválasztására. Természetesen sokkal gördülékenyebb a folyamat, ha a vagyonmegosztásban is közös megegyezés születik. Ha azonban ez nem így van, a volt házastársaknak fel kell készülniük egy hosszadalmas vagyonmegosztási perre, ahol bizonyítaniuk kell, ki milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon kialakulásához, és hogy a közös vagyonszerzés során kihez milyen arányban fűződnek jogok. Házassági szerződés esetén ez a folyamat sokkal egyszerűbbé válna, de Magyarországon csupán a házasulók körülbelül tíz százaléka rendelkezik ilyen okirattal. Sokan úgy vélik, hogy a házassági szerződés a közös életbe vetett bizalmat is megingathatja. Sajnos a problémamentes, vagyoni vitáktól mentes válások egyre ritkábbak, és ez nem csupán a közös vagyon nagyságától függ.
A vagyonközösség nem csupán a felhalmozott javakat öleli fel, hanem a házastársak közös életük során keletkezett kötelezettségeit és tartozásait is. E közös vagyon elemei a házastársakat egyenlő mértékben és osztatlanul illetik meg. Fontos megjegyezni, hogy a közös vagyon körébe nem tartozik az, amit egy házastárs örökségként vagy ajándékként kap a családjától, továbbá a szabadalmi díjak vagy jogdíjak, amelyek egy találmány vagy művészi tevékenység eredményeként keletkeztek. Szintén nem számítanak a közös vagyon részének a személyes értékek, mint például az ékszerek vagy órák.
