A Hamász háborúja következtében a gázai élővilág drámai mértékben károsodott, számos faj eltűnése és az ökoszisztéma súlyos sérülése figyelhető meg. Az összecsapások következtében a természeti környezet szinte teljesen átalakult, és a biodiverzitás jelent
A 2023. óta a Gázai övezetben zajló harcok korábban fel nem fogható méretű pusztulással és kegyetlenkedésekkel jártak, gondoljunk csak a mostani véres háborút kiváltó október 7-ei terrortámadásra, amikor a Hamász terroristái válogatott kegyetlenkedésekkel - többek között csoportos nemi erőszak elkövetésével, az áldozatok megcsonkításával - tudatták a világgal, milyen mélyen fut a zsidósággal szembeni zsigeri gyűlöletük, első számú felelőssé téve őket nem csak a zsidóság, hanem a gázai lakosság szenvedései miatt. A két és fél éve tartó harcokról szóló tudósításokból azonban egy nagyon fontos kérdés nem kapott elég figyelmet: milyen környezeti károk keletkeztek Izraelben és a Gázai övezetben és ez milyen hatással lehet a térség országaira? A Bloomberg most ennek járt utána, riportjukban a harcok által leginkább sújtott gázai részek helyzetét mutatták be.
A 2023. október 7-én kezdődött, a Hamász által indított brutális terrortámadás következtében kitört gázai háború súlyos környezeti pusztítást okozott a Gázai övezetben.
A konfliktus nem csupán humanitárius válságot idéz elő, hanem környezeti katasztrófát is jelent. A harcok következtében jelentős mértékben megrongálódtak a vízhálózatok, szennyvíztisztító állomások, laboratóriumok, kutak és mezőgazdasági területek. Ez a pusztítás súlyosan érintette a leglényegesebb közszolgáltatásokat, mint például a vízellátás, a szemétszállítás és az egészségügyi ellátás, gyakorlatilag megszüntetve azokat a háború következtében. A légitámadások következtében a városi infrastruktúra és a létfontosságú rendszerek szinte teljesen összeomlottak, míg a Gázai övezetet sújtó blokád következtében az energiaellátás is megszűnt.
Napi 84 ezer köbméter szennyvíz ömlik a Földközi-tengerbe, teljesen tönkre téve ezzel a partmenti élővilágot.
A háború nem csupán a tengerparti tájakat sújtotta, hanem a Bloomberg jelentése szerint a Wadi Gaza természetvédelmi terület is súlyos, visszafordíthatatlan károkat szenvedett el. Ezen kívül az erdős területek is jelentős veszteségeket könyvelhetnek el, hiszen majdnem minden fa elpusztult, ami tovább erősíti a sivatag terjedésének folyamatát.
A hulladékok évről évre egyre közelebb kerülnek az emberek lakóhelyeihez és vízforrásaihoz, ezzel fokozva a betegségek és fertőzések kockázatát. Jelenleg 350 különböző helyszínen halmozódik fel a szemét, köztük a Bloomberg által is említett Souk Feras piacon, ahol már 200 ezer tonna hulladék hever. A bombázások következtében keletkezett törmelék mennyisége több tízmillió tonnára rúg, és a becslések szerint 2024 végére ez a szám akár 40-50 millió tonnára is nőhet. Ez a törmelék a szabad ég alatt maradt, és olyan mérgező anyagokat, mint az azbeszt, nehézfémek és lőszermaradványok tartalmaz, amelyek folyamatosan szennyezik a környezetet, miközben jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához is.
A Gázai övezetben lerakódott épülettörmelékekből származó veszélyes anyagok fokozatosan beszivárognak a porózus talajba, ahonnan a talaj- és felszíni vizekbe jutnak. Ez a folyamat komoly fenyegetést jelent az ivóvízbázisra nézve. A talajba kerülő rendkívül káros vegyi anyagok és nehézfémek, mint az ólom, higany és kadmium, súlyosan veszélyeztetik a régió vízellátását, így a helyi lakosság egészsége is komoly kockázatnak van kitéve.
A térség helyreállításához legalább 53 milliárd dollárra van szükség, és a folyamat évtizedekig eltarthat. Ráadásul a jelenleg ismert antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperkórokozók is megjelenhetnek, amelyek a térség minden országában felbukkanhatnak, új, eddig ismeretlen fertőzéseket és betegségeket okozva. A szennyezés a megmaradt vadállatok, valamint a vízfolyások és a szél segítségével átterjedhet Izraelre és más szomszédos országokra. Ezért a környezeti rombolás nemcsak a Gázai övezetet érinti, hanem szélesebb körű következményekkel is járhat a régió egészére nézve.
Ezen felül olyan környezeti problémákat és egészségügyi kockázatokat generál, amelyekkel a szomszédos országok, beleértve Izraelt is, nincsenek megfelelően felkészülve.
