Úgy tűnik, hogy végre megoldást nyer a naperőmű-beruházások eddigi legnagyobb adózási kihívása.

2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

Az alábbiakban bemutatjuk Boross Ádám írását, aki a Jalsovszky csoportvezető ügyvédjeként tevékenykedik.

A naperőmű-beruházások gyakran olyan területeken indulnak, amelyek eredetileg termőföldként vannak nyilvántartva. Ahhoz, hogy a projekt sikeresen megvalósulhasson, elengedhetetlen, hogy ezeket a földeket kiemeljék a mezőgazdasági művelés alól, és jogi értelemben is átminősítsék őket.

A folyamat lépései általában a következőképpen alakulnak. Elsőként a földtulajdonos és a beruházó között létrejön egy megállapodás, amely szerint a beruházó a földtulajdonos területén naperőművet kíván létesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ebben a fázisban a beruházó, mint jogi személy, még nem jogosult az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, mivel ez alapvetően természetes személyek számára van fenntartva. Ezt követően a beruházó a naperőmű-építéshez szükséges engedélyeket, például építési engedélyt, beszerzi, és ennek birtokában megkezdődik a kivitelezési folyamat – mindez pedig még mindig termőföldnek minősülő területen zajlik.

A jogszabályok szerint az ingatlan átminősítésére és termelésből való kivonására azt követően kerülhet sor, hogy a kivitelezés munkálatok befejezését követően a beruházó megszerzi a használatbavételi engedélyt. Ez az a pont, amikor megnyílik a lehetőség, hogy a beruházó megszerezze a föld tulajdonjogát (vagy, ha a felek így kívánnak megállapodni, azon haszonélvezeti jogot szerezzen).

A tulajdonjog átruházására vagy haszonélvezeti jog létrehozására akkor kerül sor, amikor egy alapvetően alacsony értékű földterületen jelentős beruházás valósult meg. Ilyen esetekben, függetlenül attól, hogy az ingatlanbefektető vásárolja meg a területet, vagy a beruházó javára alapítanak haszonélvezeti jogot, az ügylet illetékköteles. A legfontosabb kérdés, amely felmerül, hogy az illeték alapját a föld (melynek forgalmi értéke alacsony) vagy a már jelentős értéket képviselő teljes beruházás képezi-e.

Az ügyben számos hivatali eljárás, és ezt követően közigazgatási per is indult. Az uralkodó állásponttá az vált, hogy az illetéket a teljes projekt (tehát a föld és az azon megvalósult naperőmű együttes forgalmi értéke) után kell kiszabni. Amellett, hogy ez egy komoly többlettényezőt jelentett a projektek költségvetésében az - másik oldalról - igazságtalannak is tűnt: a beruházó lényegében egy olyan többletérték után vált illetékkötelessé, amelyet ő maga hozott létre, és amely például nem átruházással került a birtokába. Sokan méltatlankodtak ezért az így kialakult gyakorlat miatt.

Valószínűleg a jogalkotó is tisztában van a probléma komplexitásával. A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat, amely az adókötelezettségeket és az adótörvények módosításait érinti, éppen a társadalmi egyeztetés fázisába lépett. A javaslat tartalmaz egy fontos rendelkezést, amely szerint a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű és szélerőmű telepítésének forgalmi értékével arányos vagyonrész illetékmentessé válik, mind az átruházás, mind a haszonélvezet-alapítás esetén. Ez azt jelenti, hogy bár az illeték kiszabásának időpontjában az ingatlan már tartalmazza a naperőmű beruházást, annak értéke nem számít bele az illeték alapjába, csupán a földrészlet értéke kerül figyelembevételre.

Míg a törvényalkotó szándéka kétségtelenül dicséretes, hiszen a fennálló problémák orvoslására törekszik, a jogszabály-módosítás megfogalmazása és terjedelme számos nehézséget rejteget. Először is, a javasolt "telekingatlan" kifejezés nem tűnik a legjobbnak, mivel sem az illetéktörvény, sem az új ingatlan-nyilvántartási törvény nem definiálja pontosan, hogy mit is értünk telekingatlan alatt. Ezen felül, ha az erőmű már megépült, és az építmények nyilvántartásba vétele is megtörtént, akkor az ingatlan rendeltetése már nem csupán telekként fogható fel. Ez pedig újabb értelmezési kihívásokat támaszt, különösen az illetékmentesség vonatkozásában.

Felmerülhet az igény, hogy a szabályozás ne csupán a naperőművek és szélerőművek fejlesztésére összpontosítson, hanem egy szélesebb spektrumot öleljen fel. Az energetikai projektek jelenlegi fejlődési irányai közé tartozik a villamosenergia-tárolók kiépítése is, amelyek hasonló elveken működnek, mint a nap- és szélerőművek. Érdemes lenne tehát az új szabályozást ezen innovatív beruházásokra is kiterjeszteni, hogy támogassuk a fenntartható energiaellátás fejlődését.

A fenti problémák még a jogszabály elfogadásáig orvosolhatóak. Érdemes lehet ezért szakmai egyeztetések során még csiszolni a jogszabályszövegen.