Megérkeztek az új adatok, és a nyugdíjpénztárak örömmel üdvözölhetik őket!
Most igazán örömünnepet ülhetnek az önkéntes nyugdíjpénztári vezetők: a taglétszám folyamatosan emelkedik, a kezelt vagyon is jelentős növekedésen ment keresztül, és az átlagos megtakarítások is kedvező irányba változtak. Ráadásul, ha az átlagbérhez viszonyítjuk, a nyugdíj-megtakarítók számláin még több pénz található, mint valaha.
Megérkeztek a legújabb adatok a Magyar Nemzeti Banktól az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) szektorról. A 2025-ös évben várható jelentős változások, különösen a lakáscélú felhasználás lehetősége, miatt kifejezetten izgalmas, hogy a nyugdíjpénztárak milyen helyzetben tekintenek az év végére – olvasható a Bankmonitor elemzésében. Vizsgáljuk meg, milyen trendek és számadatok rajzolódnak ki!
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú ideje küzdenek a taglétszám zsugorodásának problémájával. Ugyan továbbra is évi több tízezer új belépőről beszélhetünk, de a nyugdíjba vonuló tagok tömeges kilépése révén összességében fogyatkozik a tagság.
Ennek fényében nagyon jó hír, hogy 2024. harmadik negyedévében ismét növekedni tudott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma. Míg idén félévkor 1 068 836 pénztártagról szóltak a hírek, addig szeptember végére 1 069 383 főre - azaz három hónap leforgása alatt 547 fővel - növekedett a tagság. Utoljára egyébként 2021. utolsó negyedévében volt példa taglétszám-növekedésre.
A kormány legújabb bejelentése szerint 2025-től az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kizárólag annyi pénzt vehetnek ki lakáscélra, amennyi a számlaegyenlegük 2024. szeptember 30-án volt. Az idei harmadik negyedév végén a pénztárak által kezelt vagyon összesen 2165 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy ennyi pénz áll rendelkezésre elvileg a lakáscélú felhasználásra. Azonban a Bankmonitor legfrissebb felmérése alapján várakozásaik szerint mindössze 300 milliárd forint mozdulhat meg valójában e cél érdekében.
Az egy főre eső megtakarítás mértéke soha nem látott magasságokba emelkedett, és most először lépte át a 2 millió forintos határt. Ugyanakkor a különböző pénztárak között jelentős eltérések figyelhetők meg: egyesek esetében az átlagos vagyon akár a 4 millió forintot is meghaladhatja, míg más pénztáraknál a megtakarítókra jutó összeg alig éri el az 1 millió forintot.
Érdekes megfigyelni, hogy a negyedéves nettó átlagbérhez képest az átlagos megtakarítás is növekedésnek indult, ami mindenképpen kedvező jel. Szeptember végén a harmadik negyedévi nettó átlagbér 4,82-szeresét tette ki az átlagos önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg, míg egy évvel korábban ez az arány csupán 4,56-szoros volt. Ez azt jelzi, hogy bár a helyzet javul, még mindig van lehetőség a fejlődésre; például öt évvel ezelőtt az akkori átlagbér 5,73-szorosát képviselte az átlagos nyugdíjpénztári megtakarítás.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik fő előnye, hogy a befizetések után 20%-os állami támogatás (valójában szja-visszatérítés) vehető igénybe.. Aki például 2024-ben félretesz 500 ezer forintot a saját nyugdíjpénztári számlájára, ő 2025-ben 100 ezer forint adó-visszatérítést kaphat a NAV-tól. Aki viszont csak 2025-ben indítja el a megtakarítását, ő legkorábban 2026-ban részesülhet majd adó-visszatérítésben, tehát egy évet elveszít. Éppen ezért érdemes sietni, és még év végéig kihasználni az elérhető támogatást.
Lényeges, hogy a támogatásnak van egy felső határa: egy naptári évben maximum 150 ezer forintot lehet visszaigényelni a pénztári befizetések után. Amennyiben valaki más megtakarítási formákkal is rendelkezik, mint például nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ-számla, akkor a három megtakarítással összesen legfeljebb évi 280 ezer forint adó-visszatérítésre válik jogosulttá.
