Megérkezett a legátfogóbb genetikai tanulmány, amely a népvándorláskori Kárpát-medence lakosságának történetét tárja fel.
Új tanulmány jelent meg a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével a Science Advances folyóiratban a népvándorláskori Kárpát-medence átfogó genetikai kutatásáról. Az interdiszciplináris kutatásban a HUN-REN BTK Régészeti Intézet mellett a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a Wigner Adatközpont munkatársai is részt vettek számos más hazai intézménnyel együtt.
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetének vezetésével készült el a népvándorlás kori Kárpát-medence eddigi legátfogóbb archeogenomikai kutatását bemutató tanulmány. A kutatók a HUN-REN CLOUD felhőszolgáltatásait is igénybe vették, erre az IBD (identity-by-descent) elemzésekhez szükséges jelentős számítási kapacitás miatt volt szükségük. Ezek az elemzések lehetővé tették, hogy akár tizedfokú rokoni kapcsolatokat is azonosítsanak az archaikus maradványok között. Az Archeogenomikai Intézet kutatói az elsők között alkalmazták ezt a módszert ősi maradványok genetikai elemzésére, így korábban nem látott mélységében pillanthattak be a korszak népesedési folyamataiba.
A kutatás 2018-ban indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, az Árpád-ház program keretében. Fő célja a Dunántúl 8-11. századi népességének genetikai vizsgálata volt, amely lehetővé tette a helyi közösségek összehasonlítását a Magyarország területén korábban elemzett, hasonló korú genomokkal. A kutatók a minták gyűjtését térben és időben kiterjesztve összesen 296 emberi maradványt gyűjtöttek össze, amelyek 7-11. századi dunántúli temetőkből származtak. Ezen kívül a mintasort egy, az Urálon túli területről származó, a korai magyarokhoz kapcsolható lelettel is gazdagították. Az elemzések fókuszában az i. sz. 568-811 között fennálló Avar Kaganátus utolsó évtizedei és a magyar államalapítás közötti átmeneti időszak temetkezési szokásai álltak. Míg az archeogenetikai kutatások már feltárták az avarok belső-ázsiai származású vezető rétegének eredetét, új kérdések merültek fel az avarok és a helyi népességek közötti kapcsolatokkal, valamint az avarok és a honfoglaló magyarok viszonyával kapcsolatban, továbbá a 9-10. századi leszármazottaik továbbélésével is foglalkoztak.
Az eredmények rendkívül sokféle és bonyolult tényezőt foglalnak magukban:
A publikáció, mely egy hat éve tartó vizsgálati sorozat lezárása, Gerber Dániel, Csáky Veronika és Szeifert Bea vezető szerzőségével, Szécsényi-Nagy Anna és Szőke Béla Miklós témavezetése mellett készült el. A kutatásról szóló részletes magyar nyelvű beszámoló az Archeogenomikai Intézet honlapján olvasható.
