A kormány tervei szerint a fizetett szabadságok megvonása vár a egészségügyi szakemberekre, ami komoly aggodalmakat keltett a szakmában - tájékoztat az Alfahir.hu.

Az utóbbi években az egészségügyi munkaerőhiány következtében több ezer orvos és ápoló szabadságát nem tudták kiadni a munkáltatók.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára levélben értesítette a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) arról, hogy a szóban forgó szabadságok már nem állnak rendelkezésre - olvasható a kamara Facebook-posztjában, amelyre a 24.hu is hivatkozik.

A Magyar Orvosi Kamara álláspontja alapján ez az eljárás jogellenes. A szervezet hangsúlyozza, hogy az egészségügyi munkavállalók szabadságának megvonása ellentétes a hazai jogszabályokkal, valamint sérti az Alaptörvény és az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseit is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Bírósága (C-120/21. számú ítéletében) egyértelműen kijelentette: az a gyakorlat, amely szerint a munkavállalók automatikusan "elveszítik" a tárgyévben ki nem vett szabadságukat, ellentétes az uniós joggal. Ezen túlmenően, a magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit is az Európai Unió jogrendjének fényében kell értelmezni, így biztosítva a jogharmonizációt.

"Nyilvánosan kérjük az Államtitkár Urat, hogy szíveskedjék felülvizsgálni az álláspontját és gondoskodjon az egészségügyi dolgozók felgyülemlett szabadságának kiadásáról azzal, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlókat felszólítja a mielőbbi intézkedésre"

A MOK által megfogalmazott üzenet egyedi megjelenítése érdekében az alábbi módon alakíthatjuk át: - A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleménye szerint... Esetleg tovább is formálhatjuk: - A MOK hivatalos állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy... Ha további részleteket is szeretnél hozzáadni, kérlek, írd meg!

Kiegészítik: ha a kormány jogértelmezése alapján nem lehetséges e jogszerű megoldás, akkor a tavaszi ülésszak során orvosolják ezt a jogalkotási tévedést.

"A betegeknek elengedhetetlen joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gondoskodjanak róluk, akiket az állam támogat, biztosítva számukra a megfelelő fizikai és mentális állapotot, hogy munkájukat kellő figyelemmel és koncentrációval, frissen és kipihenten végezhessék."

- zárja bejegyzését az orvosi kamara.

A kormány sajátos jogértelmezése mögött minden bizonnyal az egészségügyben egyre súlyosabb mértéket öltő munkaerőhiány áll. Ennek fo oka pedig a rendszer alulfinanszírozottsága. Az aggasztó jelenségre a MOK egy nemrégiben indított kampány keretében hívja fel a figyelmet.

Az Európai Unió tagállamai averzálisan a bruttó hazai termékük 8%-át fordítják az egészségügyi szektorra, míg Magyarország esetében ez a szám kevesebb mint 5%-ot tesz ki. Az EU-n belül Magyarország a legkisebb összeggel támogatja a betegeit: míg az európai átlag az egy betegre jutó éves költést tekintve 3319 euró (körülbelül 1,3 millió forint), addig hazánkban ez az összeg csupán 1352 euróra (550 ezer forintra) korlátozódik.

- hívja fel a figyelmet a szervezet. A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint

Évente 120 ezer forintot költünk saját zsebből a társadalombiztosításon felül az egészségügyi ellátásra. Ennek oka lehet, hogy sok gyógyszer nem vagy csak részben támogatott, illetve az is, hogy a privát szektorban szeretnénk gyorsabban hozzáférni a szükséges kezelésekhez.

A magyar egészségügyben tapasztalható súlyos problémák kezelésére a Jobbik javaslatot tett: indítványozza, hogy a kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék egy része, bizonyos feltételek teljesítése esetén, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételére is felhasználható legyen.

Már eddig is egyre komolyabb feszültségeket okozott, hogy a kötelezően fizetett TB-járulékon kívül egyre több ember kényszerül arra, hogy a magánegészségügyben költsön el komoly összegeket. A jelenségre Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője hívta fel a figyelmet november 18-i sajtótájékoztatóján.

A munkahelyeken eltöltött idő alatt az emberek hozzájárulnak a társadalombiztosítási járulékok és különböző adók formájában, amelyekből az állam fenntartja a társadalombiztosítási rendszert és az állami egészségügyi ellátást. Azonban a hosszú várólisták és a hazai egészségügy túlterheltsége miatt sok beteg kénytelen a magánegészségügyi szolgáltatásokhoz fordulni a gyógyulás érdekében. Így gyakorlatilag kétszer is ki kell pénzelniük az egészségügyi ellátást.

A TB hordozhatóság keretében lehetőséget kapna az államnak befizetett járulékok felhasználására, ami különösen hasznos lenne hosszú várólisták vagy helyben nem elérhető egészségügyi szolgáltatások esetén. Így a magánegészségügyi szolgáltatások is elérhetővé válhatnának a biztosítottak számára.

Lukács László György hozzátette: ebben az esetben a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben elvégeznék ezt a beavatkozást. Leszögezte: a Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy az állami egészségügy erős legyen, igénybe kell venni segítséget, amely támaszt most az egészségügyi piaci szereplőknél lehet megtalálni.

A probléma súlyosságát és az ennek nyomán kialakuló szakmai vitát az Országgyűlésben Orbán Viktor sem tagadta, ám egyenes választ nem adott arra, hogy a Fidesz támogatná-e ezt az elképzelést.