"Már nem tudja, mivel ijeszthetné meg az embereket" – olvasóink nem hagyták kommentár nélkül Orbán Viktor beszédét.

A múlt héten egy Orbán Viktor nyilatkozatát megosztó poszt váltotta ki a legtöbb reakciót az Mfor Facebook-oldalán. A miniszterelnök az ukrán munkásokkal kapcsolatban tett kijelentése heves kommentáráradatot indított el. A Beszóltam a Facebookon című rovatunkban most is azt mutatjuk meg, melyik cikkünk mozgatta meg leginkább az olvasókat, és milyen véleményeket váltott ki belőlük. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Facebook-oldalán egy ennél még nehezebb téma késztette véleménymegosztásra követőinket.

"Miért van az, hogy azokat, akiket behoztak, nem riogatják?" - talán e mondat alapján könnyen kitalálható, hogy az Mfor Facebook-oldalán a legnagyobb visszhangot kiváltó poszt vagy cikk melyik volt az elmúlt héten. A 'Beszóltam a Facebookon' című rovatunkban minden héten áttekintjük, mely bejegyzések váltották ki a legélénkebb reagálásokat követőinkből. A hozzászólások nem a szerkesztőség álláspontját tükrözik, hanem olvasóink egyéni véleményeit, amelyek mint egy lakmuszpapír, megmutatják, mi foglalkoztatja legjobban a közösséget. Az a téma, amely a legtöbb hozzászólást generálja, valószínűleg az olvasók számára legfontosabb vagy legérdekesebb kérdések közé tartozik.

Ha még nem jött volna rá a fenti mondathoz kapcsolódó cikk tartalmára: Orbán Viktor miniszterelnök a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján, hétfőn a Hungexpón kifejtette, hogy amennyiben a fiatalok nem szeretnék, hogy "milliószám ukrán munkavállalók" érkezzenek, akik véleménye szerint elveszik a munkahelyeket és csökkentik a béreket, akkor fontos, hogy részt vegyenek az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló szavazáson. Ez a döntés szerinte meghatározza a következő 20 évük alakulását.

Kommentelőink többsége nem osztja a miniszterelnök véleményét:

"Mind Magyarországra igyekszik az EU, hogy a fizetések legalsó szintjét elérje" - jegyezte meg Márta ironikus mosollyal.

Tavaly a G7 statisztikái rávilágítottak, hogy Magyarországon mindössze ötven emberből egy képes elérni az uniós átlagjövedelmet. Még a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt értékek figyelembevételével is csupán a magyar lakosság felső 6%-a éri el ezt a szintet. Ezzel szemben olyan országokban, mint Németország vagy Franciaország, a középréteg már elérte vagy akár meg is haladja az uniós átlagjövedelmet. Ráadásul a balti államokban, Csehországban és Lengyelországban a lakosság legfelső 15-20%-a szintén túllépi az EU-s átlagot, ami kedvezőbb gazdasági helyzetet tükröz Magyarországhoz viszonyítva.

Gitta, aki egyébként elmondható, hogy rengeteg lájkot gyűjtött be, így fogalmazott: "Sokezer ázsiai vendégmunkást hozott ide, akikkel jelentősen lenyomható a bérszint, miközben az ukrán munkavállalókkal próbálják meg félelemben tartani az embereket."

Irén is kételkedik a kormányfő szavaiban: "Úgy tűnik, már kifogyott az ötletekből, hogy mivel félemlítse meg az embereket."

"Úgy van vele, hogy az MSZP-nek is bejött a 23 millió románozás, akkor neki is működni fog a szöveg" - vont politikatörténeti párhuzamot József. Az MSZP valóban riogatott 23 millió románnal, méghozzá 2001 végén, amikor Kovács László pártelnök azt állította, hogy az Orbán-Năstase-megállapodás - amely a határon túli magyaroknak kedvezményeket és munkavállalási lehetőségeket biztosító kedvezménytörvény végrehajtásáról szólt - miatt akár 23 millió román jöhetne Magyarországra. Ugyanez az érvelés később a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampányban is előkerült.

"A korábban is rengeteg problémával terhelt magyar-ukrán viszonyon a magyar kormány politikája nem hiszem, hogy javítani fog. Vajon hogyan hat ez az Ukrajnában élő magyarok helyzetére?" - vetette fel Katalin.

A riogatás jelensége, valamint annak politikai tükörképe és szerepe a közbeszédben újra napirendre került a Klasszis Média különösen szubjektív podcastjában, az Ez Viszont Privátban.

A szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Facebook-oldalán egy nagyon nehéz helyzetet bemutató cikk alatt gyűlt össze a legtöbb hozzászólás. Alekszandr Hinstein, Kurszk megye megbízott kormányzója szerint az ukrán hadsereg 2024 augusztusában indított támadása óta 288 civil halt meg és 791-en szenvedtek egészségkárosodást a régióban. A hatóságok szerint népirtás történt, 479 büntetőeljárás indult, és videó is készült a meggyilkolt civilekről. Kurszk megye visszakerült orosz ellenőrzés alá. Az állításokat független források eddig nem igazolták. A teljes cikket itt olvashatja el.

"Bocsánat, de nem lényeges, hogy hány ukrán élet veszett el az oroszok miatt?" - fogalmazta meg Mária.

"Itt aztán van bőven szakértő....Mindenki mást mond, de szerintem senki nem tudja az igazat..." - fogalmazott Rita.

A Kyiv Independent híradása szerint az ukrán vezérkar május 3-án közzétett adatai alapján Oroszország 955 470 katona elvesztését könyvelheti el Ukrajnában a 2022. február 24-i invázió kezdete óta. Az elmúlt napon 1170 katona esett el. Ezen kívül Oroszország jelentős anyagi veszteségeket is szenvedett el: 10 745 harckocsit, 22 369 páncélozott járművet, 47 003 egyéb járművet és üzemanyagszállítót, valamint 27 234 tüzérségi eszközt veszítettek el. A statisztikák emellett több ezer más katonai felszerelést is tartalmaznak, például 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 34 665 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót. Fontos megjegyezni, hogy az orosz hatóságok nem erősítették meg ezeket az információkat.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján a RIA Novosztyi számolta ki, hogy az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta saját közlésük szerint megsemmisítettek 660 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 49 247 drónt, 601 légvédelmi rakétarendszert, 22 622 harckocsit és egyéb páncélozott járművet, 1533 rakétavetőt, 23 152 tüzérségi eszközt és 33 572 speciális katonai járművet. Ezt pedig az ukrán fél nem erősítette meg.

Volodimir Zelenszkij februárban az NBC News-nak adott interjújában elmondta, hogy Kijev hivatalos statisztikái szerint a 2022 februári háború kezdete óta eddig 46 ezer ukrán katona vesztette életét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valós számok nem ismertek, mivel sok katona eltűnt vagy orosz hadifogságba került. Korábban a halottak számát 45 100-ra, a sebesültekét pedig ezerre becsülte. A Wall Street Journal tavaly szeptemberi elemzése alapján körülbelül 80 ezer ukrán katona esett el, míg 400 ezer súlyosan megsérült a konfliktus során. Az orosz oldalon a halottak számát 200 ezerre, a sebesültekét pedig 400 ezerre tették. Az Economist a novemberi jelentésében az ukrán katonai halálos áldozatok számát 60-100 ezer közé becsülte, és megjegyezte, hogy további 400 ezer katona olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek lehetetlenné teszik számukra a harc folytatását.