A "málnanyelv" kifejezés figyelmeztet a gyerekeknél előforduló súlyos betegségre – itt van, amit érdemes tudni a skarlátról – Házipatika.
A skarlátot sokan csupán a vörös kiütésekkel azonosítják, pedig ennek a régóta vörhenyként ismert betegségnek számos egyéb jellemző tünete is létezik.
A skarlát egy bakteriális eredetű fertőzés, amely elsősorban cseppfertőzés és közeli érintkezés révén terjed. A betegség 2-4 napos lappangási időt követően mutatkozik meg, és jellemző tünetei közé tartozik a torokfájás, a láz, valamint a testfelületet borító élénk vörös kiütések, amelyek jelentős kellemetlenséget okozhatnak.
A skarlát egyik legszembetűnőbb jele a nyelven jelentkező elváltozás, amelyet a málnanyelv elnevezéssel illetnek. Eleinte egy fehér lepedék borítja a nyelvet, majd ennek eltűnése után a nyelv élénk piros színűvé, duzzadttá és göröngyössé válik, ezzel is jelképezve a betegség jelenlétét.
A skarlátos kiütés felülete érdes, mint a smirgli, és első pillantásra a napégés tüneteire emlékeztet. Az élénkvörös foltok nem viszketnek, de ha megnyomjuk őket, a színük átmenetileg kifehéredik.
A leggyakrabban a törzsön és a végtagokon jelennek meg a kiütések, de érinthetik akár az ágyék területét, hónaljakat, a könyököket, valamint a térdhajlatokat is. A bőrtünetek nagyjából egy hétig tartanak, majd az érintett bőrfelületek hámlani kezdenek.
Jellegzetes jel továbbá az arc kipirosodása is. Az arcpír száj körüli sápadtsággal együtt jelentkezik.
A skarlát antibiotikumos kezelés révén hatékonyan kezelhető betegség, azonban ha figyelmen kívül hagyják, komoly szövődmények, mint például szív-, vese- és egyéb szervi problémák léphetnek fel. A skarlátot kiváltó Streptococcus pyogenes baktérium elsősorban a hideg hónapokban terjed a legnagyobb mértékben, különösen az 5 és 15 év közötti gyermekek között, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve.
