A nemzet színészei levelet fogalmaztak meg: Kérdezem, ki az, aki ma merne a legendás Gobbi Hilda szemébe nézni?

Íme egy egyedi átfogalmazás: „Mondja meg nekem, ki az, aki ma merne nézni Gobbi Hilda szemébe? (...) Egyesüljenek, és pontosan hajtsák végre a végakaratot. A feladat nem bonyolult: a végrendelet – az törvény.” Ezt a nyilatkozatot fogalmazták meg a nemzet színészei abban a levélben, amelyet eljuttattak az érintett szakmai szervezetekhez és állami intézményekhez, s amely az Indexhez is elérkezett.

Örömmel osztjuk meg Önökkel a nemzet színészeinek írását.

"Mindig is úgy vélem, hogy az emberekben ott rejlik a jóság szikrája, csak vigyáznunk kell, hogy ne teremtődjön lehetőség a rossz megnyilvánulására."

Itt az idő, hogy Gobbi Hilda végakaratát mindenki a benne foglaltak szerint kezelje és tiszteletben tartsa. Ennek már az elejétől fogva így kellett volna történnie. A végakarat nem csupán egy dokumentum, hanem egy törvény, egy parancs, amely az utókor számára készült. Fontos, hogy ne csupán egyes részeit vegyük figyelembe, hanem az egészet, ahogyan azt ő megálmodta.

1988. július 13-án távozott az élők sorából Gobbi Hilda, a Kossuth-díjas színművész, aki nem csupán tehetségével, hanem hazaszeretetével is példaértékű volt. Az ő életműve megmutatta, hogyan lehet mélyen szeretni Magyarországot, a nemzetet és a magyar nyelvet. Különös figyelmet szentelt a színházi élet minden szereplőjének, legyenek azok színészek, rendezők, dramaturgok, tervezők vagy éppen a műszaki háttér szakemberei. Gobbi Hilda nyomán sokan tanulták meg, hogy a színház közösségi alkotás, ahol mindenki hozzájárul a magyar színházi kultúra gazdagságához.

Képes volt törődni halála után is a színház jelenével (visegrádi nyaralóját, a "Patkó-házat" az államra hagyta, hogy a Nemzeti Színház kezelésében alkotóház legyen belőle), a színház jövőjével (az ő kezdeményezésére alakították ki a Jászai Mari Színészházat 1948-ban a Magyar utcában, amelyet fiatal pályakezdők használhattak bizonyos ideig; az üzemeltetésének rendjét határozta meg végrendeletében), a színház múltjával (Ódry Árpád Színészotthon, amelyet ugyancsak ő "talpalt ki" idős színészek gondozására). Az egész magyarországi színháztörténelem előtt meghajolt azzal, hogy létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Végakaratában megalapította az Aase-díjat a kisebb szerepekben is nagyot alkotó kollégák számára.

Gobbi Hilda meg is tette azt, amiről egész életében beszélt: mindenét odaadta a magyarországi színházi világ számára. Hitt abban, hogy ezt a mérhetetlen értéket és ajándékot meg fogják becsülni. Nála a szeretet, az elhivatottság, a küzdelem, a másokért tenni akarás számított.

A Nemzet Színészei:

Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Csikos Sándor, Hegedűs D. Géza, Jordán Tamás, Kulka János, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László és Udvaros Dorottya – mindannyian kiemelkedő alakjai a magyar színházi életnek. Művészi pályafutásuk során számos felejthetetlen szerepben brillíroztak, hozzájárulva a hazai kultúra gazdagításához. Az ő tehetségük és szenvedélyük nemcsak a színpadon, hanem a közönség szívében is nyomot hagyott.

2025. február 3. – egy nap, amikor a jövő és a jelen találkozik.

Az elhanyagolt állapotú Gobbi-villa ügye akkor került reflektorfényben, amikor Pokorny Lia színművész felhívta a figyelmet Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralójának állapotára. Gobbi Hilda az épüleltet végrendeletében a magyar színészekre, alkotókra, a Nemzeti Színházra hagyta.

A Magyar Színházi Társaság is kifejezte álláspontját az üggyel kapcsolatban, amelyről az Index is beszámolt. A levélben említették, hogy az épület Gobbi Hilda halála után a Nemzeti Színház kezelésébe került. Később, amikor 2002-ben megnyílt az új Nemzeti Színház, a visegrádi villa "valamilyen okból" a régi Nemzeti Színház, más néven Magyar Színház birtokában maradt. Ezt követően az intézmény Pesti Magyar Színház néven folytatta működését, míg végül 2018-ban, Zalán János igazgatósága alatt került a Nemzeti Vagyonkezelőhöz.

A Magyar Színházi Társaság jogutódja annak a Magyar Színházművészeti Szövetségnek, amely Gobbi Hilda végakaratának megfelelően részt vállalt annak végrehajtásában, éppen ezért azt ígéri, hogy mindent megtesz azért, hogy kiderüljön: miként történhetett meg a végakarattal ellentétes ingyenes vagyonjuttatás, miért nem tudhattak arról, mit terveznek a Gobbi-villával.

A ma már elhanyagolt Gobbi-villa a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány birtokában áll, akárcsak a budapesti Gutenberg-otthon, amelynek felújítása és karbantartása szintén az alapítvány feladatkörébe tartozik. A Magyar Hang nemrégiben részletes elemző cikket közölt a Gobbi-villa és a Gutenberg-otthon tulajdonosának, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványnak a kapcsolatairól L. Simon Lászlóval és Lezsák Sándorral. Az alapítvány jelenlegi ingatlanvagyona körülbelül 12 milliárd forintra rúg.