A helyzet rendkívül aggasztó: a kényszerű alkalmazkodás és a csökkenő hozamok komoly kihívások elé állítanak minket.

A hőhullám és a csapadékhiány együttese súlyos kihívások elé állítja a növényeket, amelyek így szenvednek a kedvezőtlen körülmények miatt.

Az elmúlt hét időjárása túlnyomórészt napos és meleg volt, a levegő szárazsága pedig szinte mindenhol érezhető volt. Csapadékra egyáltalán nem került sor. A következő napokban sajnos még tovább fokozódik a hőség, ám vasárnap érkezik egy hidegfront, ami némi enyhülést hozhat, főként hazánk keleti tájain, ahol helyenként záporok is kialakulhatnak. Azonban az ország nagyobb részére a következő héten sem várható jelentős csapadék. Az aszályos körülmények következtében a nyári növények idő előtti érésére és száradására kell számítani.

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt anticiklon alakította időjárásunkat. Bár vasárnap este érintette térségünket egy hidegfront, ebből csak egy gyenge zápor alakult ki a Sió mentén, ezen kívül egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csaknem országszerte 20-60 mm-rel a sokéves átlag alatt alakult, csak egy-egy nagyobb felhőszakadás által érintett foltban hullott kielégítő mennyiség (1. ábra). A Duna-Tisza közén, nagy területen még 10 mm sem esett július közepe óta (3. ábra).

Az elmúlt három hónap során a keleti, északkeleti, valamint északnyugati régiókban 20-60 mm-rel kevesebb csapadékot regisztráltunk, mint ami ilyenkor megszokott, míg más területeken 100-140 mm-es csapadékhiány tapasztalható a földeken (3. ábra). Az aszály terjedelme és intenzitása is kifejezett növekedést mutat az egy héttel ezelőtti helyzethez képest.

A felszínhez közeli és a középső talajréteg az ország számos pontján jelentős mértékben kiszáradt. Különösen a középső területeken, ahol hazánk területének több mint felén a legfelső fél méteres réteg nedvességtartalma alig éri el a hasznosítható vízmennyiség 25%-át (lásd 4. ábra). Ezen kívül a mélyebb talajréteg már június közepe óta kifejezetten száraz állapotban van.

1. ábra: A 2025. augusztus 13-ig terjedő időszakban mért csapadékösszeg eltérése az elmúlt 30 nap során a sokéves átlagtól (mm) - forrás: HungaroMet

2. ábra: A 2025. augusztus 13-ig terjedő időszak 30 napos csapadékösszegének alakulása (mm) - forrás: HungaroMet

3. ábra: Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérés a sokéves átlaghoz képest 2025. augusztus 13-ig (mm) - forrás: HungaroMet

4. ábra: A talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma, amely a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányát mutatja 2025. augusztus 13-án (%) - forrás: HungaroMet

Az átlaghőmérséklet jellemzően 2-4 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A hőség vasárnap tetőzött, akkor a maximum értékek 35 és 40 fok között alakultak (5. ábra), majd hétfőn már csak 30 fok körüli értékeket mérhettünk, de azóta ismét melegedés kezdődött. Éjszakánként azonban jellemzően 15 fok köré esik vissza a hőmérséklet (6. ábra), aminek részben az alacsony páratartalom az oka.

5. ábra Maximum hőmérsékletek 2025. augusztus 10-én (Celsius fok) - forrás: HungaroMet

6. ábra Minimum hőmérsékletek 2025. augusztus 13-án (Celsius fok) - forrás: HungaroMet

A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár július második hetétől augusztus első hetéig főként északnyugaton és keleten számottevő csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál (7. és 8. ábra).

7. ábra: Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) éves alakulása a kukorica táblák esetében a tenyészidőszak alatt, amely a Duna-Tisza közének északi területén található. Az ábra nyolc véletlenszerűen kiválasztott tábla átlagos adatait mutatja be, összehasonlítva egy kedvező és egy kedvezőtlen termésű év eredményeivel. Az adatokat a Sentinel-2 műholdak mérései alapján állították össze - forrás: HungaroMet.

8. ábra: Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) műholdas vegetációs indexének éves alakulása a napraforgó táblákon, a tenyészidőszak során. Az adatokat nyolc véletlenszerűen kiválasztott tábla átlagából nyertük, és a Dunántúl délkeleti részén végzett Sentinel-2 műholdas mérések alapján készült. Az ábra összehasonlítja egy kedvező és egy kedvezőtlen termésévet, amely a növények egészségi állapotának és fejlődésének megértéséhez nyújt értékes információkat. (A szöveg egyedivé tételéhez fontos, hogy megőrizzük a lényeget, de más szavakkal, kifejezésekkel fogalmazzunk. Íme egy alternatív változat: **Forrás: HungaroMet** Kérlek, oszd meg, milyen konkrét információt szeretnél átkonvertálni vagy egyedivé tenni!)

A csapadék eloszlása alapján jelentős területi eltérések figyelhetők meg az öntözés nélküli táblákon (lásd 9. ábra). Az Alföldön széleskörű területeken kedvezőtlen terméskilátásokkal kell szembenézni, különösen a kukorica esetében, ahol számos helyen nem alakult ki a csövek teljes növekedése (10. ábra). Ezen túlmenően, több helyszínen már le is silózták a termést.

Azonban vannak vidékek (ez jóval kisebb terület), ahol még elfogadhatók a kilátások. Miskolc közvetlen környékén például még szép zöldek a viaszérésben járó kukorica állományok és csövek is jól mutatkoznak (11. ábra), míg a napraforgón is elég szép tányérok láthatók (12. ábra).

9. ábra Kukorica Balatonkiliti (Somogy vármegye) térségében 2025. augusztus 10-én - fotó: Kovács Attila

10. ábra: Kukorica Pusztaottlaka (Békés vármegye) vidékén, 2025. augusztus 9-én készült felvétel - fotó: Kovács Gabriella

11. ábra: Kukorica Miskolc környékén, 2025. augusztus 11-én - Fotó: Kovács Attila

12. ábra: Napraforgó Miskolc környékén, 2025. augusztus 11-én - Fotó: Kovács Attila

Az utóbbi egy hét során a növények leveleinek felülete sehol sem mutatott nedvességet, ami megakadályozta a gombás fertőzések kialakulását. A párás időszakok hiánya mellett a légköri szárazság volt a fő problémát okozó tényező.

Az NDVI vegetációs index térképeink a július utolsó dekádjára és augusztus első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az esők hatására is sokfelé csökkent, ami az év ezen időszakában természetes folyamatnak tekinthető. Az anomália térképen az Alföld nyugati és a Dunántúl keleti tájaira is kiterjedt az aszály hatását mutató negatív eltérés, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb a zöld tömeg mennyisége.

A kukoricatermesztés szempontjából fontos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számolt hőösszeg jelenleg 1070 és 1240 foknap között mozog. A magasabb hőmérsékleti értékek jellemzően a déli területeken figyelhetők meg, míg az északibb régiókban alacsonyabbak. Az idei hőösszeg a tavalyi évhez képest körülbelül 120-180 foknappal kevesebb, viszont a sokéves átlagot 10-50 foknappal túlszárnyalja. Egyedül az északkeleti országrész az, ahol az értékek kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi vegetációs állapot a tavalyihoz képest lényegesen gyengébben fejlődött, ugyanakkor általánosságban elfogadható, vagy esetenként még a megszokott átlagot is meghaladó fejlettséget mutat.

A kukorica optimális növekedési körülményeit, valamint a tényleges időjárási tényezők – mint a csapadék, talajnedvesség és hőmérséklet – összehasonlítását vizsgáljuk ezúttal Kecskemét és Miskolc környékére vonatkozóan, az agrogramok alapján* (13. és 14. ábra). Az idei évben a talajok márciusban jelentős nedvességet kaptak az esőzések következtében. Azonban április első felében az ország több régiójában száraz időjárás uralkodott, ami a felső talajréteg kiszáradásához vezetett. A hőmérséklet is csökkent, és a talaj hőmérséklete csupán a hónap közepére érte el a vetéshez szükséges ideális, 10 Celsius fokos szintet. A hónap közepétől kezdődően viszont csapadékosabb időszakok következtek, ám a záporok és zivatarok területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt. Míg a délnyugati, középső és északi országrészek bőséges csapadékot kaptak, addig az Alföld nagyobb, a Kisalföld kisebb területei szinte teljesen szárazon maradtak. Ennek következtében ezeken a helyeken a kukorica kelése nehézkessé vált, és a szezon aszályos körülményekkel indult. Május második hetétől hűvös időjárásra lehetett számítani, de a csapadék mennyisége továbbra is elégtelen és egyenetlen volt. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, ami miatt az aszály helyzete kritikussá vált. Bár a magok csírázni kezdtek, az aszályos körülmények miatt szenvedtek a növények.

Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött.

Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést.

Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-ötöde az optimális mennyiségnek.

13. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. augusztus 13-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) - forrás: HungaroMet

14. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. augusztus 13-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) - forrás: HungaroMet Ez az ábra figyelembe veszi a kukorica fejlődési szakaszait és a környezeti feltételek alakulását Miskolc környékén, várhatóan 2025 augusztusáig. Az agrogram részletes elemzést nyújt az időjárási tényezőkről, amelyek befolyásolják a növények növekedését és hozamát, beleértve a csapadékot, hőmérsékletet és a talajnedvesség változásait is. A HungaroMet adatai alapján a regionális agrártermelés szempontjából fontos információkat kínál a mezőgazdasági termelők számára, segítve őket a megfelelő döntések meghozatalában a kukorica termesztésével kapcsolatban.

A hőmérséklet kezdetben kedvezően hatott a növények fejlődésére, de a májusban tapasztalt tartós hűvös időjárás nem segítette elő az állományok optimális növekedését. A növények a hideg miatt nehezen tudtak fejlődni. Júniusban viszont a nyári meleg hirtelen és tartósan megérkezett, ami segített pótolni a májusi hőmérsékleti lemaradást. Azonban a következő, hűvösebb július ismét kismértékű hátrányt okozott, ám ez az augusztusra fokozatosan csökkent.

A folytatásban is nagyrészt száraz, meleg időre van kilátás. Szombaton várható a hőség tetőzése 35-40 fok közötti maximumokkal, és addig csapadékra sincs kilátás, majd vasárnap hidegfront érkezik, melynek nyomán főként a keleti országrészben fordulhatnak elő záporok, zivatarok.

A vasárnapra várható hőmérséklet csökkenése néhány fokkal figyelhető meg, így hétfőn is 30 fok alatt maradnak a csúcsértékek. A jövő hét elején csupán egy átmeneti enyhülés érkezik, de a hét második felében a hőmérséklet ismét csökkenni fog, miközben a záporok és zivatarok esélye is nő. Ezen időszak előtt azonban a mezőgazdasági aszály terjedése és intenzitása várhatóan fokozódik, amit gyakran légköri aszály is kísérhet. Az erős UV sugárzás miatt a zöldség- és gyümölcstermesztőknek folyamatosan figyelniük kell a napégés kockázatára.

A kukorica növekedéséhez szükséges ideális körülmények és a valós időjárási adatok (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összehasonlítása az agrogram nevű grafikonon figyelhető meg a növény vegetációs időszakában. A csapadékot ábrázoló grafikon tetején a napi csapadék mennyisége (bal oldali tengely) mellett látható a növény számára kedvező összesített csapadék (jobb oldali tengely), amely világosan bemutatja a két érték közötti eltérést, jelezve a csapadékhiányt vagy éppen ellenkezőleg, a csapadéktöbbletet. A talajnedvesség grafikonon a növények által hasznosítható vízkészlet százalékos arányát tüntettük fel. Május 15-ig a felső 20 cm-es talajréteg nedvességét, ezt követően pedig a felső 50 cm-es réteg víztartalmát mutatjuk be. A kritikus 40%-os érték alatti időszakokat piros színnel emeljük ki, jelezve a veszélyes szárazságot. A hőmérséklet grafikonon a ténylegesen mért hőmérséklet mellett a kukorica számára optimális napi középhőmérséklet (bal oldali tengely) és a görgetett hőösszeg (10 Celsius fokos bázissal), valamint ennek optimális értékei (jobb oldali tengely) is láthatók.

Indexkép: shutterstock.com

A szöveg egyedivé tételéhez fontos, hogy megőrizzük a lényeget, de más szavakkal, kifejezésekkel fogalmazzunk. Íme egy alternatív változat: **Forrás: HungaroMet** Kérlek, oszd meg, milyen konkrét információt szeretnél átkonvertálni vagy egyedivé tenni!