A gyerekkori mandulaműtét hatással lehet a pszichés fejlődésre. Sokan nem is gondolnák, hogy egy ilyen orvosi beavatkozás milyen érzelmi következményekkel járhat. A mandulák eltávolítása nemcsak fizikai, hanem mentális szempontból is kihívásokat jelenthet
Egy nemzetközi kutatócsoport bebizonyította, hogy pszichés zavarokat okozhat felnőttkorban a gyermekkorban elszenvedett mandulaműtét.
A mandulaműtét a gyermekek körében egy elterjedt eljárás, amelyet gyakran alkalmaznak légzési nehézségek vagy ismétlődő torokfertőzések esetén. Egy nemzetközi kutatócsoport legfrissebb tanulmánya azonban figyelemre méltó megállapítást tett: a viszonylag gyakori beavatkozás a későbbiekben növelheti a páciensek szorongással összefüggő rendellenességek kialakulásának kockázatát, sőt, más pszichés problémák is megjelenhetnek. Ezt a fontos felfedezést a Science Alert számolt be, felhívva ezzel a figyelmet a mandulaműtét lehetséges hosszú távú hatásaira.
A Guangxi Orvosi Egyetem Kínában és a svéd Karolinska Intézet kutatói egy nagy léptékű tanulmány keretében több mint egymillió ember egészségügyi adatait vizsgálták, amelyek egy svéd egészségügyi nyilvántartásban találhatók. E kutatás során felfedezték, hogy a mandulaműtéten átesett páciensek körében 43%-kal magasabb a valószínűsége annak, hogy poszttraumás stresszbetegség (PTSD), depresszió vagy szorongás alakuljon ki.
Mivel megfigyelési vizsgálatról van szó, a kutatás nem képes az eredmények mögötti okokat pontosan meghatározni. Ennek ellenére a megnövekedett kockázat továbbra is érvényben maradt, függetlenül attól, hogy figyelembe vették a résztvevők nemét, a mandulák eltávolításának életkorát, a stresszel összefüggő rendellenességek családi hátterét, valamint a szülők iskolai végzettségét.
A kutatók a testvérek sorsát is figyelemmel kísérték, és a vizsgálat során megállapították, hogy a mandulaműtéten átesett családtagok körében 34%-kal magasabb volt a szorongásos zavarok kialakulásának kockázata.
A kutatók megállapítása szerint a beavatkozást követő kezdeti években tapasztalható kockázatnövekedés volt a legszembetűnőbb, azonban a stresszhez kötődő rendellenességek fokozott kockázata még két évtizeddel a műtétet követően is észlelhető maradt.
Bár a kutatás nem igazolja egyértelműen az ok-okozati kapcsolatokat, sokan azt gondolják, hogy a mandulák eltávolítása, amelyek kulcsszerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben, nem várt következményekkel járhat. Egy lehetséges magyarázat, hogy nem annyira maga a műtéti beavatkozás a kiváltó ok, hanem a mögöttes krónikus gyulladás, amely már eleve indokolta a műtét szükségességét.
A tanulmány szerint az eredmények arra világítanak rá, hogy az adenotonsillaris betegségek, valamint az ezekkel összefüggő állapotok potenciálisan hozzájárulhatnak a stresszel kapcsolatos rendellenességek megjelenéséhez.
Korábbi tanulmányok összefüggésbe hozták a mandulák eltávolítását más egészségügyi problémák, köztük az autoimmun betegségek és a rák növekedésével, most pedig a felnőttkori pszichés zavarokkal. Az biztos, hogy a mandulák eltávolítása komolyabb egészségügyi kockázattal jár, mint azt eleinte gondolták.
