"Kimondhatatlan rémület" - a világ vezetői a Hamász által indított terrortámadásra emlékeztek.

Hozzátartozók gyűltek össze a 2023. október 7-i tragikus támadások áldozatainak emlékére, egy különleges parkban, amely a Nova Fesztivál területén található Reimben. - Fotó: John Wessel / AFP

Két éve érte Izraelt történetének legsúlyosabb terrortámadása. A Hamász fegyveresei megöltek közel 1200 izraelit, 251 embert túszul ejtettek és a Gázai övezetbe hurcoltak. Negyvennyolc túsz azóta is palesztin terrorszervezetek fogságában lehet, de közülük a feltételezések szerint már csak 20-an lehetnek életben.

Ami ezután következett, az alapjaiban változtatta meg a közel-keleti erőviszonyokat. Izrael egyfelől katonai megtorlást indított a Hamász ellen a jelentős részben romba döntött Gázai övezetben, valamint igyekezett kiszabadítani a túszokat. Másfelől nyílt konfliktusba keveredett Iránnal és az általa támogatott szervezetekkel több környező országban. A háborúk láncolatát kirobbantó terrortámadásra kedden a világ több vezetője is megemlékezett, miközben Izraelben is eseményeket szerveztek az ország legsötétebb napja emlékére.

A Times of Israel jelentése szerint az ország számos pontján megemlékezéseket szerveznek ezen a különleges napon. Az események Kfar Azában kezdődnek, ahol a Hamász fegyveresei támadták meg a kibucot, majd a Nova zenei fesztivál egykori helyszínén folytatódnak. Az este folyamán a Nir Oz kibucban és a gyászoló családok tel-avivi emlékművénél is megemlékezések zajlanak. Formális állami ceremónia nem kerül megrendezésre, mivel éppen Szimchát Tóra ünnepe van. A Guardian cikke szerint emiatt az izraeli vezetők eddig nem tettek nyilvános nyilatkozatot, várhatóan az október 16-án esedékes állami megemlékezésen fognak megszólalni.

Keir Starmer brit miniszterelnök rémálomnak nevezte október 7-ét, ami szerinte a legszörnyűbb támadás volt zsidók ellen a holokauszt óta. Említést tett róla, hogy növekszik az antiszemitizmus az országában, amit a pár napja történt, manchesteri zsinagóga elleni támadás is mutat. "Ez egy szégyenfolt rajtunk, és ez az ország mindig egységesen fog kiállni azok ellen, akik ártani és gyűlöletet szítani akarnak a zsidó közösségek ellen" - mondta Starmer.

Emmanuel Macron francia elnök is megszólalt az események kapcsán, és "kimondhatatlan borzalomnak" minősítette a Hamász cselekedeteit. Kiemelte, hogy emlékeznek az áldozatokra, köztük 51 francia állampolgárra, valamint a 48 túszra, akik hazajuttatásán jelenleg is dolgoznak. Macron hangsúlyozta, hogy a túszokat szabadon kell engedni, sürgette a tűzszünet megkötését, és arra is felhívta a figyelmet, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni az antiszemitizmus ellen.

António Guterres, az ENSZ főtitkára, sürgette a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését. "A sötét nap borzalma mindannyiunk emlékezetébe örökre belevésődött" - hangsúlyozta. Kijelentése szerint a kétévnyi trauma után a harcoló feleknek a reményt kell választaniuk, és az áldozatok emlékére tartós békén kell dolgozniuk. Olyan jövőt kell kialakítaniuk, ahol izraeliek, palesztinok és minden vallású ember biztonságban és kölcsönös tiszteletben élhet együtt.

Az időzónák eltérése miatt Donald Trump amerikai elnök még nem reagált az évfordulóra, de tervek szerint a Fehér Házban fogadja majd Edan Alexandert, az egyik kiszabadult izraeli túszt. Trump véleménye Gázával kapcsolatban jelentős változásokon ment keresztül: néhány hónappal ezelőtt még azt hangsúlyozta, hogy a Gázában élőket el kell távolítani, és egy "közel-keleti riviéra" létrehozását javasolta az övezetben. Ezzel szemben múlt hétfőn, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában bejelentett egy új béketervet, amely biztosítaná, hogy Gáza palesztin föld maradjon, sőt, a palesztin állam létrejöttét is kilátásba helyezte.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) október 7-én közleményt adott ki, amelynek címe "Szívünk gyásszal teli!" A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az elkövetőknek tudomásul kellett volna venniük, hogy a kegyetlen mészárlás nem maradhat következmények nélkül. Izrael Állam nem marad tétlen, amikor saját területén élő civil polgárait érintik a támadások. A terroristák tudatában voltak ennek, de ez nem befolyásolta a tetteiket. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a kifejezetten a civil lakosság ellen irányuló támadások és a terrorizmus mindig elítélendő, függetlenül attól, hogy ki követi el azokat. Emellett megemlítették a Gázában fogva tartott izraeli túszok sorsát is, ami szintén aggasztó helyzetet jelent.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője, Köves Slomó felidézte egy írásban, hogy 2023. október 7-én épp "az Óbudai zsinagógában közösségünkkel együtt éppen szimchát Tóra ünnepét, a Tóra örömünnepét ünnepeltük", amikor megkapták a híreket. Szerinte a Hamász támadása "a teljes zsidó nép elleni támadás volt", és imádkoznak a túszok szabadulásáért.

A két évvel ezelőtti tragikus események egyik legvéresebb színhelye a Reim kibuc közelében megrendezett Nova Music Festival volt. Itt a támadók brutális módon 365 embert öltek meg, miközben 40 embert túszul ejtettek és elhurcoltak Gázába. A menekülők közül sokakat hidegvérrel lelőttek a fegyveresek, sőt, a környéken is lesben álltak, hogy elkapják azokat, akik autóval próbáltak eljutni a főútra.

A Telex munkatársai 2023 novemberében találkoztak a túlélőkkel, és tapasztalataikat részletesen bemutatták. Helyszíni riportjainkat és videóinkat itt és itt tekintheti meg. Külön figyelmet szenteltünk a Kfar Aza kibucban történt tragikus eseményekre, amelyek nyomait alaposan dokumentáltuk.

Idén júliusban a brit kormány által támogatott izraeli Dinah Project feltárta, hogy a Hamász a nemi erőszakot is fegyverként alkalmazta a támadásai során. A július 8-án publikált jelentésükben egy új jogi keretrendszerre tettek javaslatot, amely megkönnyítheti a Hamász tagjaival szembeni vádemelést. Továbbá, egy ENSZ-jelentés több olyan közvetett bizonyítékot is azonosított, amelyek arra utaltak, hogy a támadók több helyszínen hasonló módszerekkel követték el a nemi erőszakot.

A Hamász támadása az izraeli védelmi erők (IDF) és a hírszerzés csúfos kudarcát is jelentette. Később lemondott Avi Rózenfeld izraeli hadosztályparancsnok is, aki a Gázai övezettel határos területekért volt felelős. A katonai vezető mellett felmerült a politikai vezetés és személyesen a kormányfő felelőssége is.

Izrael először légitámadásokkal reagált a 2,2 milliós Gázai övezetben, majd szárazföldi offenzívába kezdett, amelynek célja a Hamász és annak infrastruktúrájának megsemmisítése, valamint a túszok kiszabadítása volt. Bár rövid tűzszünetek már megvalósultak, a konfliktus továbbra is tart. A Hamász által irányított helyi egészségügyi minisztérium szerint az izraeli offenzíva és a vele járó humanitárius válság több mint 60 ezer palesztin életét követelte, amit Izrael vitat.

Az izraeli társadalmat mélyen megviselő terrortámadások során a Hamász és a gázai terrorszervezetek fegyveresei a megszállt területről elrabolt túszokat a Gáza alatti bonyolult alagútrendszerekbe hurcolták. Itt a túszokat részben kiemelt célpontok védelmére használták, részben pedig a Hamász tárgyalási pozícióinak erősítésére. Jelenleg a Hamász és más milíciák 48 izraeli túszt tartanak fogva, ám sajnos sokuk valószínűleg már életét vesztette a területet sújtó bombázások és szárazföldi hadműveletek következtében. Ezzel párhuzamosan a Hamász továbbra is aktív maradt, pedig az izraeli hadsereg egyik legfontosabb célkitűzése a túszok kiszabadítása mellett a szervezet felszámolása is.

A tűzszünetért küzdő szervezetek, amelyek az életben maradt túszok kiszabadulását sürgetik, már augusztusban számos demonstrációt szerveztek, amelyek során ezrek vonultak az utcákra. Ezt követően egy időre a miniszterelnöki rezidencia előtt álltak fel táborukkal. Az izraeli lakosság jelentős része hónapok óta azt tapasztalja, hogy a gázai konfliktus elhúzódása nem csupán a Hamász megsemmisítésére irányul, hanem inkább Netanjahu politikai túlélésének biztosítását szolgálja, miközben a korrupciós perek és koalíciós válságok sorozatával kell megküzdenie.

Az elmúlt év során többször is úgy tűnt, hogy a konfliktusok tüze az egész Közel-Keletet felforgatja, különösen a májusi, Izrael és Irán közötti 12 napos háború idején. Izrael a teheráni atom- és rakétaprogram ellen indított légi támadásokat, míg az iráni rezsim rakétaválaszokkal reagált. A helyzet fokozódott, amikor az Egyesült Államok is beavatkozott egy gyors bombázással, amelyre Irán néhány rakétát indított egy katari amerikai bázis irányába. Végül a felek tűzszünetet kötöttek. A támadások nemcsak az iráni atomprogramot érintették, hanem Izrael tavaly ősszel a libanoni Hezbollahot is jelentős vereségre kényszerítette.

Miközben Netanjahu egy új offenzívát hirdetett meg Gázaváros északi részén, a diplomáciai manőverek felpörögtek, élükön a nyíltan Nobel-békedíjra áhítozó Donald Trump vezetésével. Az amerikai elnök igyekszik a Hamászt fenyegetésekkel, míg Izraelt meggyőző érvekkel ösztönözni a fegyvernyugvás elfogadására. A humanitárius válság és a civilek sanyarú helyzete miatt több nyugati kormány úgy döntött, hogy elismeri a palesztin államiságot, ami éles kritikát váltott ki Izrael részéről, amely ezt a lépést a Hamász jutalmazásaként értékelte.

A legfrissebb Téma adásában vendégül látjuk Kemény Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének elismert tudományos munkatársát, valamint Tóth Gergelyt, a Telex külpolitikai újságíróját. Beszélgetésünk fókuszában a Hamász két évvel ezelőtt végrehajtott brutális támadása áll: mit is kívántak elérni ezzel a lépéssel, és hogyan formálta át a háború Izrael és a nemzetközi közösség kapcsolatát. Emellett szóba kerül Donald Trump 20 pontos béketerve is, és hogy vajon ez a javaslat valóban utat nyithat-e a tartós béke felé. A műsorról részletesebb információkat egy másik cikkünkben találnak, amit érdemes átnézni.