A vitézi rendet Magyarországon és külföldön különböző csoportok és egyének folytatták, akik a hagyományokat és az értékeket igyekeztek megőrizni. Magyarországon a vitézi rend örökségét a második világháború után a vitézi címek birtokosai, valamint különfé
A tudás.hu eddig számos alkalommal foglalkozott a vitézi renddel, amelynek története és jelentősége mindig is izgalmas téma volt. Cikkünkhöz, amely a vitézek kiválasztásáról és Horthy Miklós által adott címekről szólt, egy érdekes hozzászólás érkezett. Most pedig szeretnénk megosztani ezt a véleményt olvasóinkkal.
A Vitézi Rend alapítójának vitéz nagybányai Horthy Miklós tekinthető, aki a szervezet első vezetője is volt, mint főkapitány.
A Vitézi Rend hivatalos álláspontja alapján Horthynak Szegeden, a Károlyi féle ellenforradalmi kormányban betöltött hadügyminisztersége idején alakult ki az a gondolata, hogy Magyarországnak szüksége van egy, az első világháborús frontharcosok legjobbjait összefogó szervezetre.
A szervezet létrehozására Horthy számára végül csak 1920. március 1-jén, a kormányzóvá választása után nyílt lehetősége. Ekkorra viszont már széles körben ismert volt az elképzelése. Az alapítás jogi kereteit a 6.650/1920. M.E. számú rendelet biztosította, amelyet a 1920. XXXVI. törvény is megerősített.
A szervezet Magyarország területén egészen a második világháború végéig, 1945-ig tevékenykedett. 1945. február 23-án, a szovjet hatalom nyomásának hatására, az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntése értelmében feloszlott a Vitézi Rend.
Ezt követően került sor az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottság felállítására, mely vitéz Pongrácz Pál vezérőrnagy irányítása alatt kezdte el működését.
E szervezet fő feladata a Vitézi Rend felszámolásának előkészítése és végrehajtása volt. Ennek a folyamatnak a végső állomása az 1947. évi IV. törvény, amely hivatalosan megszüntette a Vitézi Rend törvényes működésének alapjait. A törvény elfogadása 1948-ban történt meg.
A második világháborút követően számos vitéz, köztük Horthy Miklós is nyugati emigrációban lelt új lakhelyre, azonban éveken át nem kezdődött meg a Vitézi Rend újra szervezése.
Az első újra szerveződési folyamat vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc nevéhez fűződik az 1950-es évek elején. E folyamat azonban Horthy Miklós akadályaiba ütközött, aki megtiltotta a Vitézi Rend emigrációban való újbóli megalakulását.
Csupán a vitézi bajtársak összejöveteleit engedélyezte.
1956-ban Horthy vitéz Sónyi Hugót nevezte ki főkapitány helyettessé, de ezen kívül más intézkedések nem valósultak meg.
Ebből adódóan a vitézi élet konkrét formájára nem volt lehetőség. Horthy 1957-es halálát követően élénkült fel az újra szervezés vágya, melynek élére Farkas Ferenc és vitéz Justhy Emil álltak.
A folyamat végén 1960-ban, Regensburgban alakult újjá a Vitézi Rend, melynek főkapitányává vitéz Habsburg-Lotaringiai József főherceget választották.
Ennek következtében a Vitézi Rend tevékenysége az emigrációs közegben 1960-tól kezdődően figyelhető meg.
József főherceg főkapitányi pályafutása sajnos rövid életű volt, hiszen 1962-ben távozott az élők sorából. Utódjaként Farkas Ferenc lépett a tisztségbe, aki a korából adódóan 1977-ben lemondott, majd 1980-ban hunyt el. A lemondás után a Vitézi Szék József főherceg unokáját, vitéz Habsburg-Lotaringiai József Árpádot választotta meg új főkapitánynak. E választás révén József Árpád lett a Vitézi Rend emigrációs fejezetének utolsó főkapitánya, ezzel a történelmi hagyományok egy fontos szakaszát zárva le.
Magyarország 1989-ben, a rendszerváltás következtében, lassan kiszabadult a Szovjetunió megszorításai alól, lehetőséget teremtve a demokratikus fejlődésre és a függetlenség újbóli megerősítésére.
Ennek következtében a Vitézi Rend is belefogott a hazatelepülés lehetőségeinek felfedezésébe.
A hazaköltözés folyamatának egyik meghatározó pillanata 1991. augusztus 19-én zajlott, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Vitézi Rend képviselőit. Az esemény során egy több órás megbeszélés került megrendezésre, amely során fontos témákról esett szó.
A találkozón alakították ki a Vitézi Rend hazatelepülésének alapvető feltételeit. A megbeszélést követően, fél éven belül, a Fővárosi Bíróság 1992. február 3-án kiadott 6.Pk.68.060/01 számú végzése alapján, 4227-es sorszámmal hivatalosan is bejegyezték a Vitézi Rendet.
A hazaköltözést követően 1993-ban József Árpád felvette a nagymesteri rangot és főkapitánnyá tette vitéz Radnóczy Antalt.
A hazaköltözést követően fokozatosan nőttek a feszültségek, melyek már az emigráció éveiben is tapinthatóak voltak:
A feszültségek egészen 1997-ig növekedtek.
Ebben az évben Radnóczy titkos megbízottai középen állva, egy új szervezetet alapítottak Magyarországon "Vitézi Lovagrend" néven. Ezzel a lépéssel sikerült kikerülniük a hazai vezetőség hatáskörét, és egyfajta puccs keretein belül saját embereiket emelni a hatalom csúcsára.
Ezek után egy rendkívüli tanácskozásra került sor, ahol bejelentették Radóczy menesztését, és vitéz Tabódy Istvánt választották meg a Vitézi Rend főkapitányának.
Radnóczy menesztésének bejelentésekor körülbelül 40-50 híve követte a "trónfosztott" főkapitányt, míg József Árpád önként döntött úgy, hogy lemond vezetői pozíciójáról, és Radnóczy oldalán folytatja. Érdemes megjegyezni, hogy József Árpádot a tanácskozáson nem fosztották meg nagymesterségétől, hanem saját elhatározásából távozott a Vitézi Rendből.
1997-ben bekövetkezett az első szkizma, amelynek következtében megalakult a jogfolytonos Vitézi Rend mellett egy "vitézi gittegylet". Ennek az újonnan létrejött közösségnek József Árpád lett a nagymestere, míg Radnóczy a főkapitányi tisztséget töltötte be.
A szakadást követően a két szervezet párhuzamosan működött, de közben állandóan folytatták az egyeztetéseket az egyesülés lehetőségeiről.
2000-ben a Vitézi Rend főkapitányi posztját Tabódy átadta Dr. vitéz Várhelyi Andrásnak. Három évvel később, 2003-ban Várhelyi helyét Dr. vitéz Bercsényi Miklós foglalta el, aki kiemelten fontosnak tartotta az egyesülési tárgyalások elősegítését.
2003-ban az egyesülésre majdnem sor is került, azonban a kivált személyek élén változás történt, ugyanis József Árpád lemondott a nagymesteri tisztségről (a szervezet a tisztséget ezután meg is szüntette), illetve Radnóczy Antal elhunyt, így vitéz Hunyadi László személyében egy "önjelölt főkapitány" került vezetői tisztségbe, aki megszakította a tárgyalásokat.
Egyedivé téve a szöveget: Ezzel a folyamatok következtében tartósan megmaradt a szakadék, és megalakult a Vitézek Történelmi Rendjének Egyesülete, amely új színt vitt a hagyományőrzés világába.
József Árpád 2003-ban váratlanul megváltoztatta a döntését, és úgy határozott, hogy visszavonja lemondását, szándékában állt újra a hatalom közelébe kerülni. Ekkor azonban Hunyadi határozottan közbelépett, és megakadályozta, hogy az egykori vezető visszatérjen.
József Árpád létrehozta a Vitézi Rend I.C.O.C.-t, amelynek ő lett a vezetője. Halála után, 2017-ben, fia, József Károly vette át a vezetői posztot. Ezzel 2003-tól a jogfolytonos Vitézi Rend mellett már két "szakadár" egyesület is működött.
2004-ben, Bercsényi Miklós életkorát figyelembe véve, úgy döntött, hogy lemond a főkapitányi posztról. Ezt követően Várhelyi Andrást választották meg az új főkapitánynak. Várhelyi a következő években, egészen 2011-ig szolgálta ezt a tisztséget, ám végül egészségi okok miatt kénytelen volt távozni.
Ebben az időszakban a Vitézi Rend I.C.O.C.-ból két új szervezet alakult ki.
2007-ben megalakult a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány, amelynek irányítását vitéz Sándor Ervin és vitéz Ajtós József látták el. Ezt követően, 2008-ban vitéz Vad László vezetésével létrejött a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága, amely tovább bővítette a rend tevékenységi körét.
2011-ben a Vitézi Rend főkapitányi tisztségét vitéz gróf Molnár-Gazsó János vette át, aki napjainkban is a jogfolytonos Vitézi Rend vezetője. A Vitézi Rendnek jelenleg két hivatalos honlapja létezik: A Magyarországi: www.vitezirend.com és az Egyesült Királyságban működő törzskapitányság honlapja: www.vitezirend.co.uk
Az új főkapitány azonnal nekilátott a szakadásokat övező problémák megszüntetésének. A Vitézek Történelmi Rendjének Egyesülete és a Vitézi Rend I.C.O.C. nem mutattak hajlandóságot az egyesülésre. Ezzel szemben a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány és a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága közötti párbeszéd eredményeként 2011-ben mindkét szervezet egyesült a jogfolytonos Vitézi Rend keretein belül.
Sajnálom, de nem tudom megnyitni a megadott linket vagy közvetlenül megtekinteni annak tartalmát. Azonban szívesen segítek egyedi szöveget készíteni a szakadásokról és egyesülésekről. Kérlek, mondd el, milyen információkat szeretnél tartalmazni, és milyen stílusban szeretnéd, hogy a szöveg készüljön!
Sajnálatos módon az emberi gyarlóság következtében 2012-ben egy kisebb csoport elhagyta a Vitézi Rendet, és megalapította a Kárpát-medencei Vitézek Rendje Egyesületet.
Az újonnan megalakult szervezet élére vitéz Zetényi Csukás Ferenc került, aki 2015-ig irányította a tevékenységeket. Őt vitéz Rihmer Aurél követte a vezetői poszton, aki 2015-től egészen 2023-ig állt a szervezet élén. Azóta ez a fontos pozíció betöltetlen maradt.
E leírtak alapján jól látható, hogy jogfolytonos és törvényesen működő Vitézi Rend csak egy van, mely vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány. Az összes többi szervezet, csak imitálja elsőbbségét.
A Vitézi Rend három fő célt tűzött ki maga elé: egyrészt elismerni a vitézséggel összefonódó hazafias erényeket, másrészt megőrizni a nagyszerű múlt hőseit, harmadrészt pedig biztosítani a hősök örökségének fennmaradását. Ezen célok révén szeretnénk a magyar nép számára olyan erőt adni, amely megvédelmezi őt mindenféle felforgató, állam- és nemzetellenes szándéktól. A Vitézi Rend szellemiségét a vérrel áztatott magyar földbe ültetem; bízom benne, hogy hamarosan gyökeret ver, és egy hatalmas tölgyerdővé fejlődik, amely szembeszáll a második évezred viharos eseményeivel. Legyen a Vitézi Rend turáni népünk és hazánk büszkesége, de ha szükséges, vágó kardként is szolgáljon.
(vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921. 08. 20.)
