Kézízületi porckopás: Innovatív kezelési megoldások a Semmelweis Klinikán A kézízületi porckopás, amely sokakat érint, új reményekkel találkozik a Semmelweis Klinikán, ahol egy úttörő módszert fejlesztettek ki a betegség kezelésére. Ez az innovatív eljár
Először végeztek harmadik generációs hüvelykujj nyeregízületi protézisbeültető műtétet a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikán.
A nyeregízületi artrózis, más néven carpometacarpalis (CMC) arthrosis, sebészi kezelése a leggyakoribb kézsebészeti beavatkozások közé tartozik. Ez a kézbetegség széles körben elterjedt, különösen a nőknél, ahol a férfiakhoz képest jelentősen gyakoribb. A problémák általában a 40-es éveikben kezdődnek, és kialakulásuk mögött számos tényező húzódik meg, beleértve az anatómiai és hormonális jellemzőket, de legfőképp a túlzott terhelést emelik ki a Semmelweis Egyetem pénteki közleményében. A konzervatív kezelési lehetőségek mellett a Rehabilitációs Klinikán is gyakran alkalmazott klasszikus műtéti megoldás az interpozíciós-szuszpenziós arthroplasztika. Ez a módszer jól bevált és költséghatékony, ráadásul nem jár implantációs kockázattal. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rehabilitáció folyamata hosszadalmas lehet, és a beavatkozás után előfordulhat a mozgástartomány, a szorítóerő és a kulcsfogás csökkenése is.
A harmadik generációs CMC-protézisek alkalmazása jelentős előnyöket kínál a felépülés gyorsaságában, a mozgás természetességében és a hosszú távú eredmények javításában, különösképpen a fiatalabb, aktív páciensek esetében. Ez az implantátum, amelyet a hüvelykujj CMC-ízületének pótlására fejlesztettek ki, elsősorban porckopás és súlyos ízületi degeneráció kezelésére szolgál. Fő célja a funkció visszaállítása, a fájdalom csökkentése és a tartósság hosszú távú biztosítása.
A modern protézisek új generációja, amely a csípőprotetikából származó "dual-mobility" dizájnra épít, jelentős előnyöket nyújt a korábbi modellekhez képest. Ez a fejlett felépítés drasztikusan csökkenti a ficamodás kockázatát, amely a régebbi típusok gyengébb stabilitásából adódott, és így a tartós jó eredmények arányát 95-97 százalékra emeli. Az anatómiai tervezés lehetővé teszi, hogy a protézis a hüvelykujj CMC-ízület természetes mozgását utánozza, ezáltal fokozva a stabilitást és a mozgástartományt, miközben minimálisra csökkenti a kopás mértékét. A biokompatibilis anyagok felhasználása biztosítja, hogy a beültetett protézis zökkenőmentesen integrálódjon a környező csontokkal és szövetekkel. Ez a megoldás nemcsak a hagyományos csonteltávolítás vagy ízületfúzió szükségességét csökkenti, hanem elősegíti a gyorsabb gyógyulási folyamatot és a jobb kézfunkciót a páciensek számára.
Az újgenerációs implantátumok beültetése számos előnnyel jár, azonban nem mentes a hátrányoktól sem. Az egyik legfontosabb hátrány a magas költség, amely sokakat elriaszthat a beavatkozástól. Ezen kívül az implantátumokkal kapcsolatos specifikus szövődmények, mint például a lazulás vagy a kopás, szintén jelentős kockázatot jelentenek. A műtéti eljárás precizitása miatt ráadásul fejlettebb technikai ismeretekre van szükség, ami hosszabb betanulási időt igényel a sebészek részéről. Jelenleg az országban még viszonylag alacsony a hasonló beavatkozások száma. Ennek egyik oka a NEAK által nyújtott támogatás korlátozottsága, mivel a műtétek csupán részben finanszírozhatók, és sok esetben egyedi méltányossággal vagy térítéses alapon kell őket elvégezni. Továbbá a bonyolult műtéti technika és a friss hazai disztribútor, amely mindössze két éve van jelen a piacon, szintén hozzájárul a helyzet bonyolultságához.
Az első harmadik generációs hüvelykujj nyeregízületi protézist 2014 júliusában Monacóban ültették be, az eljárás azóta világszerte elterjedt. Az újgenerációs eszközt Magyarországon 2023-ban az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházban alkalmazták először. A Semmelweis Egyetemen 2024 decemberében történt az első ilyen protézisbeültetés a Rehabilitációs Klinika Ortopéd Sebészeti Osztályán. A beteg a műtét utáni napon szövődménymentesen és lényeges panaszok nélkül távozott- Már aznap elkezdte az operált kéz tornáját, rögzítésre nem volt szükség. Négy hét további rehabilitáció vár rá.
Az eljárás, mint rekonstrukciós műtét, jelentős segítséget nyújthat a Rehabilitációs Klinika stroke-ot vagy részleges nyaki gerincvelő-sérülést elszenvedett aktív betegeinek. Ezek a páciensek gyakran fokozottan igénybe veszik a támaszkodó felső végtagjaikat – például járókeret vagy rollátor használatakor, illetve kerekesszék hajtásakor –, ami miatt nagyobb eséllyel alakulhat ki náluk a váll és a kéz ízületeinek kopása, illetve destrukciója. Ez a jelenség korszerű orvosi beavatkozások iránti igényt teremt a beteg életminőségének és munkaképességének megőrzése érdekében. Az interpozíciós-szuszpenziós arthroplasztika esetén a terhelés megkezdésére csupán három hónap elteltével kerülhet sor, és a páciensek hat hónapon keresztül tapasztalhatnak panaszokat. Ezzel szemben a protézis használata lehetővé teszi az azonnali mozgást, és már négy hét elteltével teljes terhelést is el lehet érni ebben a betegcsoportban, ami jelentős előnynek számít.
