Hilda, a jövőbeli szarvasmarha, jelentős mértékben csökkenti a metánkibocsátást.

Az állatorvosok és tudósok egyaránt mérföldkőnek tartják Hilda, a mesterséges megtermékenyítéssel világra jött angliai borjú születését. Véleményük szerint ez az esemény jelentős előrelépést jelenthet a tejtermelés és a marhatenyésztés fenntarthatóbb, zéró kibocsátású jövője felé.
Hilda génjeit úgy alakították át, hogy megfékezzék a káros üvegházhatású gázok kibocsátását – írja az Euronews a Telegraph értesülései alapján.
A szarvasmarhák emésztési folyamata során keletkező metán kibocsátása ma már az összes légszennyezés öt százalékát képviseli, ami jelentős hatással van a globális klímára. Ez azért aggasztó, mert a metán a levegőben sokkal erősebben képes fokozni a felmelegedést, mint a szén-dioxid. Az emberiség hús- és tejtermék-fogyasztása az 1900-as évekhez képest körülbelül kétszázszorosára nőtt, ami drámaian megnövelte az állattenyésztés környezeti terhelését.
A borjú a Dumfriesi Langhill marhaállomány része, amely már több mint ötven éve kulcsszerepet játszik az Egyesült Királyság tejiparának adathálózatában. Ő az első egyede a tizenhat generációs állománynak, amely mesterséges megtermékenyítéssel látta meg a napvilágot – ezt hangsúlyozza az Independent. Hilda példaként szolgálhat a fenntartható marhatenyésztés és a hús- és tejtermelés terén, és arra utal, hogy elindulhat a Hildához hasonló borjak "sorozatgyártása".
Hilda a Cool Cow nevű innovatív projekt keretében jött világra, amelyet a Scotland's Rural College (SRUC) irányít. A projekt résztvevői, neves tudósok, hangsúlyozták, hogy a modern technológiák alkalmazása lehetővé tette Hilda anyjának petesejtjeinek laboratóriumi megtermékenyítését, amely során gondosan kiválasztott bika spermáját használták fel. Ennek köszönhetően a csorda következő generációja nyolc hónappal korábban látta meg a napvilágot, mint ahogyan az korábban lehetséges volt. A szakértők véleménye szerint ez az eljárás jelentősen felgyorsíthatja a "metánhatékonyabb" állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamatát, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóbb állattenyésztéshez.