Kereskedők az élelmiszerárak emelkedéséről: Az árrésstop hosszú távon nem bizonyul hatékony megoldásnak.
A pénteken megjelent júliusi inflációs statisztika szerint továbbra is jóval a fogyasztói árak átlagos emelkedése (4,3 százalék) fölött drágultak az élelmiszerek, hiszen 5,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A kormány tavasz óta próbálja az élelmiszerek árát megfékezni az árrésstoppal - az Országos Kereskedelmi Szövetség pénteken kiadott közleménye ismét azt állítja, hogy ez az intézkedés, aminek a tavasz elején tényleg volt egy árletörő hatása, mostanra erejét veszítette.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek ára a vártnál is jelentősebb mértékben emelkedett, ami arra utal, hogy az árrésstop hosszú távon nem jelent hatékony megoldást az infláció ellen. Kiemelte, hogy az egyszeri hatás mellett a 2024 második felében várható áremelkedés nem a kiskereskedelmi árrés változásának következménye.
A kereskedelmi szövetség vezetője, Kozák, a Gazdasági Versenyhivatal két vizsgálatára hivatkozva támasztotta alá állítását, amelyek a tej- és tojásárak alakulását elemezték. Kozák megjegyezte, hogy a 2024 második felében bekövetkezett árnövekedés fő okai a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő költségeinek növekedése, valamint a termékdíjak emelkedése voltak. Ezen túlmenően a GVH arra is rámutatott, hogy a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem mutattak változást.
Kozák kifejtette, hogy az áremelések mögött álló tényezők minden élelmiszergyártási területre (például húsra, kenyérre stb.) egyaránt érvényesek, és ezúttal az idényáras termékek áremelkedése is hozzájárul a helyzet súlyosbodásához. Hangsúlyozta, hogy az árrésstop csupán elrejtheti ezeket a hatásokat, de megoldást nem nyújt a problémára.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint "a problémákat ott kell orvosolni, ahol azok felmerülnek, és nem máshol", ezért indokolt az árrésstop augusztus végén történő megszüntetése. Meggyőződésük, hogy ez a lépés "minden szempontból hátrányosan hat a kereskedelemre, a lakosságra és az egész gazdaságra egyaránt". Ezt azzal támasztják alá, hogy a kereskedelmi szektor kénytelen lesz visszafogni a beruházásait, ami miatt kevesebb és kisebb volumenű akciót tudnak indítani, így nemcsak hogy nem válnak ellenállóbbá, hanem éppen ellenkezőleg, még inkább kiszolgáltatottabbakká válnak a beszállítók által gyakorolt árnyomásnak.
