Kemenesi Gábor megjegyzi, hogy a nullához közelít az esélye annak, hogy az itt terjedő száj- és körömfájás vírusát mesterséges úton hozták létre.
Kemenesi Gábor virológus állítása szerint a lehetőség, hogy a Magyarországon megjelenő ragadós száj- és körömfájás vírusát mesterséges úton, egy laboratóriumban állították volna elő, gyakorlatilag nullára csökkent. Ezt a Qubit közölte.
A lap csak azután tette fel a kérdést Kemenesinek a vírus eredetéről, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kijelentette: "Nem lehet kizárni, hogy egy mesterségesen létrehozott vírussal állunk szemben."
Gulyás ezt egy külföldi laboratóriumi információra hivatkozva válaszolta egy újságírói kérdésre. Később Nagy István agrárminiszter is erre utalt: "Az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájásvírust. Ez bizony komoly kérdéseket vet fel. Felkértünk laboratóriumokat, szakembereket, hogy folytassák a vizsgálatokat a vírus eredetének feltárására" - mondta az Állategészségügyi Operatív Törzs ülése után.
"Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója úgy fogalmazott: 'Ez arra utalna, hogy valaki szándékosan létrehozott egy vírust, de ennek a valószínűsége egyre inkább a nullához közelít.'"
Amikor a rendelkezésre álló genetikai információk segítségével a vírus osztályozása zajlik, ez nem a teljes genom elemzésén alapul. Ennek következtében csupán annyit tudunk megállapítani, hogy a vírus mely országokban elterjedt törzseivel mutat a legnagyobb hasonlóságot.
A vírus, amely eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen került azonosításra, az európai uniós laboratóriumi tesztek alapján az O-szerotípushoz tartozik. Ez a kórokozó felelős a világon elindult ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért, és már évtizedek óta ismert jelenség.
Kemenesi emlékeztetett arra, hogy 2007-ben már tapasztaltunk hasonlót: egy laboratóriumban korábban tárolt törzs okozott kisebb járványt az Egyesült Királyság területén. Ekkor a vírus kiszabadulása a labor szakszerűtlen szennyvízkezelésének következményeként történt.
Korábbi vizsgálatok alapján a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban.
"A mesterséges környezetre tett megjegyzés tudományos szempontból azt jelentheti, hogy a legjobban egy pakisztáni laboratóriumban azonosított törzshöz hasonlít" - mondta Kemenesi. Azonban ez a megállapítás csupán részleges genomadatok alapján történik, és a hasonlóság önmagában nem elegendő. A vírus eredetének és terjedésének pontos megértéséhez, valamint annak kiderítéséhez, hogy a kettő között volt-e természetes kapcsolat, alapos járványügyi vizsgálatra van szükség, amelyhez elengedhetetlenek a részletes megfigyelési adatok.
A Virológia Pécs Facebook-oldalán alaposan kifejtik, hogy egy adott vírus mesterséges eredetű lehet, és részletesen elemzik, miért rendkívül alacsony a valószínűsége annak, hogy egy fejlett európai országban, ahol a biobiztonsági intézkedések kiemelkedően magas szintűek, egy laboratóriumban ismert törzs szabadjára kerülhetett.
