Karácsony Gergely: Az a vágyam, hogy én lehessek az első, aki összeadja Budapesten az első azonos nemű párt.

A főpolgármester véleménye szerint hazánkban számos jel utal a változás szeleire, amely új kihívások elé állít minket. Ennek érdekében elengedhetetlen egy új, népszavazás által megerősített alkotmány kidolgozása is.

- A Budapest Pride-felvonulás körül folyó jogászkodás kezd "baromi unalmas" lenni, és felesleges is, hiszen a helyzet valójában pofonegyszerű: a szabadságot és a szerelmet nem lehet betiltani - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a CEU-n szervezett csütörtöki emberi jogi konferencián, amely az LMBTQ-közösség jogaira fókuszált.

Bár a kormány törvényes eszközökkel próbálta megakadályozni a rendezvényt, és a rendőrség is betiltotta a szombatra tervezett felvonulást, végül mégis megrendezik a Budapest Pride-ot egy önkormányzati esemény keretein belül. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ehhez nem szükséges hatósági engedély. A szombati eseménynek – ahogyan ő fogalmazott – egyedül egy valódi jogi és erkölcsi alapja van: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

Karácsony Gergely megjegyezte, hogy szórakoztató, ahogyan Tuzson Bence a Pride esemény kapcsán börtönnel próbálja megfélemlíteni az embereket.

"Minden ember szabadon jön a világra, és egyenlő méltósággal, jogokkal bír" - emelte ki Karácsony a nyilatkozatban. Az emberi jogok védelme és a méltóság tisztelete a társadalmi igazságosság alapkövei - folytatta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jogi keretek önmagukban nem elegendőek a méltóság megteremtéséhez, hiszen az emberi méltóság fogalma messze túlmutat a jogi normákon. Az emberi méltóság védelme erkölcsi kötelesség, amely arra ösztönöz minket, hogy tiszteletben tartsuk önmagunkat és embertársainkat.

Karácsony Gergely úgy véli, hogy "ezer jel" utal arra, hogy Magyarország egy jelentős átalakulás küszöbén áll, és a megvalósulás esélye egyre nyilvánvalóbbá válik. A változás iránti széleskörű akarat már szembetűnő, sőt, az átalakítások irányítói és keretei is körvonalazódnak. Ugyanakkor - tette hozzá - úgy tűnik, hogy a tartalom még mindig homályosabb a kívántnál.

A változás reménye és lehetősége sokféle forrásból táplálkozik: ide tartozik az elveszett jogállam helyreállítása és a demokrácia újjáélesztésének vágya. Azonban mára a demokrácia esszenciájáról kialakult egyetértés megbomlott, s a küzdelem hatása már az egész nyugati civilizációra, sőt, talán az emberiség jövőjére is kihat. A változás küszöbén álló Magyarország számára elengedhetetlen, hogy szembenézzen ezzel a kérdéskörrel, és ne próbálja meg elkerülni a vele járó vitákat. Ezek a diskurzusok fogják meghatározni a valódi változás tartalmát, amelynek középpontjában a jog méltóságának helyreállítása és a méltóság jogi kereteinek újbóli megerősítése áll.

A változásokkal párhuzamosan Magyarországnak elengedhetetlen egy új alkotmány megalkotása, hiszen jelenleg hiányzik a jogi kerete, amely irányt mutatna a jövő számára.

- emelte ki a főpolgármester.

A mai alaptörvény szerinte a hatalmat védi a polgároktól, az alkotmánynak viszont az a dolga, hogy a polgárokat védje a hatalomtól. Az alaptörvénynek parlamenti többsége van, az új alkotmánynak társadalmi többsége kell, hogy legyen. Éppen ezért - tette hozzá - népszavazással kell szentesíteni.

Az alaptörvény kirekesztő jellege miatt az új alkotmánynak elengedhetetlenül egyesítenie kell a társadalmat. Az alaptörvény hitelessége megkérdőjelezhető. Ahhoz, hogy az új alkotmánynak valódi értéke legyen, elengedhetetlen, hogy számos lényeges vitát folytassunk le. "Az elveink miatt állunk szemben ezzel a hatalommal, és fontos, hogy az elveinkhez való hűségünk felülmúlja a hatalommal szembeni megvetésünket" - hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Tovább kell lépnünk az azonos nemű párok jogegyenlőségének megvalósítása felé – hangsúlyozta a főpolgármester. Rávilágított, hogy a világ leggazdagabb, legmagasabb életminőségű és legboldogabb országai élen járnak a jogegyenlőség terén, beleértve az LMBTQ-jogok védelmét is. Ahol a kirekesztés és a megbélyegzés uralkodik, ott gyakran a jövőtlenség, a szegénység és a lemaradás a jellemző. Milyen közösséghez szeretnénk tartozni mi, magyarok? – tette fel a kérdést Karácsony Gergely, aki hozzátette:

"Bevallom, szeretném én lenni az első, aki összehozza az első azonos nemű párt Budapesten, és nem szeretném ezt túl sokáig halogatni."

Zárásként megerősítette, hogy szombaton délután 2 órától szeretettel várják a látogatókat a Városháza park gyönyörű környezetében.

A konferencia egyik panelbeszélgetése az "illiberális terekben" alkalmazott civil stratégiákkal foglalkozott. Rédai Dorottya (Labrisz Leszbikus Egyesület) előrebocsátotta: az LMBTQ-közösség ellen indított kormányzati támadások és kampányok felkészületlenül érték a civil szervezeteket. Válaszul a különböző területeken működő civil szervezetek kiterjesztették egymással az együttműködést, az LMBTQ-jogokat összekötötték a tágabb értelemben vett emberi jogokkal.

Ezt a szempontot a többi résztvevő is hangsúlyozta: Dudits Luca (Háttér Társaság), Farkas Lilla (ELTE) és Sági Mirjam (CEU) mind egyetértettek abban, hogy a helyzet javulása figyelemre méltó. Dudits Luca különösen pozitív fejleményként emelte ki a Medián legfrissebb felmérésének eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy 2019 óta jelentősen megnövekedett az LMBTQ-közösség és jogainak társadalmi elfogadottsága. Ennek hátterében valószínűleg az is áll, hogy egyre többen mernek "coming outolni", vagyis nyíltan felvállalni identitásukat a közvetlen környezetükben, illetve a szélesebb nyilvánosság előtt.

Az LMBTQ-emberek ellen irányuló kormányzati intézkedések nem csupán elvont, távoli problémaként, hanem közvetlen környezetünkben, ismerősökön, szomszédokon és barátokon keresztül mutatkoznak meg. A Medián tavaly év végi felmérése alapján a válaszadók 60%-a személyesen ismer leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű egyént, ami még inkább kiemeli a téma közelségét és sürgető fontosságát.

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából idén márciusban végzett egy érdekes kutatást a társadalmi véleményekről. Az eredmények szerint a megkérdezett válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az alaptörvénybe nem szükséges belefoglalni, hogy az emberek férfiak vagy nők. Továbbá, a többség nem támogatja a Budapest Pride-felvonulás betiltását sem. A kutatás azt is kimutatta, hogy sokan úgy gondolják, két egymással együtt élő és egymást partnernek elfogadó ember, akár azonos neműek is, családnak számítanak. Ezen kívül tízből hat válaszadó elfogadhatónak tartaná, ha gyermeke azonos nemű párt választana.

Ursula von der Leyen arra kérte a magyar hatóságokat, hogy adják meg az engedélyt a Budapest Pride rendezvény számára.

"Nem ártunk egymásnak."

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a Budapest Pride-felvonulás megszervezésének érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök viszont éles válaszában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a tagállamok "rendvédelmi ügyeibe" való beavatkozástól.

Az MTI jelentése szerint Brüsszelben Orbán Viktor véleményét firtatták a Budapest Pride-felvonulást tiltó törvénnyel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva arra, hogy szükség van-e erőszakos intézkedésekre a törvény érvényesítése érdekében. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország civilizált társadalom, ahol mindenki szabadon gyülekezhet. Kiemelte: egyetlen jog sem lehet fontosabb a "gyermekvédelmi jognál". Arra kérte a közvéleményt, hogy ne cselekedjenek ilyen irányban, de hangsúlyozta, hogy van egy világos jogszabályi keret, amelyet be kell tartani. Azt is hozzátette, hogy Magyarország olyan ország, ahol "nem bántjuk egymást", és történelme során nem tapasztalt polgárháborút, leszámítva esetleg az '56-os forradalmat. Szerinte, ha eltérő véleményen is vagyunk, az nem indokolja az egymás elleni agressziót, és ez nem része a magyar politikai kultúrának.

Amikor arról kérdezték Orbán Viktort, hogy mit válaszolna, ha valamelyik gyermeke részt venne a felvonuláson, azt mondta: "Felnőtté váltak, így mindenki saját maga határozza meg, mit szeretne tenni."

A szélsőjobboldali mozgalmak újraélednek.

A Mi Hazánk tüntetést jelentett be az összes budapesti hídra szombat délutánra - adta hírül a Magyar Hang. A szélsőjobboldali párt a Hősök terétől a Tabánig is lefoglalta az útvonalat az Andrássy úton, a Múzeum körúton és a Kálvin téren át a Szabadság hídig, utóbbit a rendőrség már jóváhagyta. A hidakra szóló bejelentésükre egyelőre nem reagált a hatóság.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az ugyancsak szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szintén több közterületre rendezvényt jelentett be: bizonyosan lesznek átfedések a Budapest Pride-felvonulás és a lefoglalt területek között.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza keddi cikkünkben elmondta: a rendőrségnek biztosítania kell, hogy a rendezvényeket ne zavarják meg kívülállók, ideértve azt is, hogy a rendezvények ne lehetetlenítsék el egymást. A BRFK kérdésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy a rendőrség június 28-án, szombaton, a Budapest Pride-felvonulás napján is biztosítja Budapest közrendjét és közbiztonságát, ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.