Jogerős ítélet született a fideszes politikus javára, aki pert nyert több kormánypárti újság ellen, miután azokat gyermekvédelmi tevékenységével kapcsolatosan támadták meg.
Valótlan az az állítás, hogy megpróbált eltussolni egy szexuális bántalmazási ügyet.
Másodfokú ítéletet hozott a bíróság az újpesti "Aranyhíd" Gyermekek Átmeneti Otthonának egykori vezetője, Becker Zita javára, aki pert indított Nagy István kerületi fideszes politikus és több kormánypárti médium ellen. Az ítélet értelmében a bíróság kötelezte a feleket arra, hogy kérjenek bocsánatot, és megállapította, hogy téves az a vád, miszerint Becker Zita megpróbálta volna eltussolni egy szexuális bántalmazás ügyét, vagy hogy akadályozta volna a nevelők beavatkozását, akik a szakmai irányelveknek megfelelően kívántak eljárni.
Lapunk volt az első, amely részletesen feltárta, hogyan alakult egy soha nem bizonyított molesztálási ügy politikai botránnyá. A gyanú szerint 2022. december 11-én egy kisgyermeket szexuálisan bántalmaztak az újpesti intézetben. Az első híradás erről január 9-én jelent meg Nagy Istvántól, aki konkrétumok nélkül azt állította, hogy "az önkormányzat szociális ágazatának alkalmatlan vezetői" ülnek a pozícióban, akik lehetővé tették, hogy az érintett vezetők megússzák a felelősséget és eltusolják az ügyet. Ezt követően, egy nappal később, Trippon Norbert, Újpest akkori alpolgármestere, jelenlegi polgármestere is megszólalt, már a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról beszélve. A politikai viták során egymásra licitáltak, holott a bántalmazást ekkor még egyetlen vizsgálat sem támasztotta alá. Később sem történt semmilyen vizsgálat. Az önkormányzat szakmai érvek nélkül súlyos mulasztással vádolta meg Becker Zitát, aki végül fegyelmi úton elveszítette az állását.
Újpesten egy súlyos gyermekmolesztálási ügy robbant ki, amely politikai szempontból rendkívül megosztóvá vált. A botrány körüli heves viták és vádaskodások nemcsak a helyi közéletet, hanem az egész társadalmat is megosztják, miközben sokan az érintettek védelmében, míg mások a politikai felelősségre vonás mellett érvelnek. A helyzet rendkívül érzékeny, és a mértéktartás hiánya tovább fokozza a feszültségeket a közvéleményben.
A 3-18 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó otthonba a kicsik gyakran lakhatási problémák, vagy családon belüli bántalmazás miatt kerülnek. A szülők rendszeresen látogathatják gyermekeiket, ők viszik őket óvodába és iskolába, sőt, a hétvégéket is együtt tölthetik. Az egyik decemberi vasárnap az édesanya hazavitte gyermekeit, és miután megfürdette a kislányt, felfigyelt a bőrének kipirosodására. A gyerekfelügyelő értesítette a helyzetért felelős volt intézményvezetőt, Becker Zitát, de ő nem tartotta sürgősnek az orvosi beavatkozást. A gyerekfelügyelő, aki jelen volt, dönthetett volna a helyzet súlyosságáról, de nem tette, ahogyan az édesanya sem kérte a vizsgálatot. Az előírásoknak megfelelően Becker Zita másnap tájékoztatta felettesét a jelzésről, aki értesítette az önkormányzatot, és a rendőrségi feljelentés is megtörtént. A hatóságoknak lehetőségük lett volna igazságügyi orvosszakértőt és pszichológust kirendelni, azonban ilyen intézkedés nem született. Így az intézményvezető és az édesanya közösen vitték el a kislányt egy szakorvoshoz. Az I. Számú Nőgyógyászati Klinikán azonban az orvos nem tudta megvizsgálni a gyermeket, mert nem kapott rendőrségi megkeresést, és a kislánynak sem voltak tünetei vagy panaszai.
Az, hogy a kislány sorsa mennyire nem volt fontos, jelezte, hogy a botrány után pár héttel neki és a testvéreinek minden előzetes felkészítés nélkül egyik napról a másikra el kellett költöznie Újpestről. Nem is egy intézménybe vitték őket, a gyermekvédelem gyakorlatilag szétszakította a családot.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete volt az első, aki kiállt az intézményvezető melletti támogatás mellett. A közleményükben hangsúlyozták, hogy a vezető nem vétkezett, hanem az intézménnyel kapcsolatban álló közszereplők és politikai alakok teremtettek mesterségesen botrányt, mondvacsinált indokokkal. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete szintén reagált, és rendkívül aggasztónak tartotta, hogy az önkormányzati politikai szereplők szociális és gyermekvédelmi tapasztalatok hiányában nyilatkoztak a médiának, feltételezéseiket pedig tényként kezelték. Ezen kívül nem vették figyelembe a gyermek és családja érdekeit sem, ami különösen súlyos problémát jelent.
