Új iparkamarai elnök: 15 javaslatból álló csomagot fogadtunk el a gazdasági fejlődés ösztönzésére.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke, Nagy Elek, a Portfolio-nak adott interjújában kiemelte, hogy célszerű lenne az alanyi áfamentesség határát 15 vagy akár 18 millió forintra emelni. Véleménye szerint, akik a jelenlegi 12 milliós küszöböt elérik, gyakran a szürke- vagy fekete gazdaságba kényszerülnek, így az emelés az állam számára nem okozna kárt.
November elején derült ki, hogy Parragh Lászlót leváltják az MKIK éléről. Parragh mindössze feleannyi szavazatot (67) szerzett, mint Nagy Elek (121), a Főtaxi és a BÁV tulajdonosa. Nagy a Forbes leggazdagabb magyarokat tartalmazó listáján a 22. helyen áll 76,2 milliárd forintos becsült vagyonával.
Nagy Elek az interjú során hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági környezet rendkívül kihívásokkal teli, és sürgős változtatásokra van szükség. A kamarai rendszer reformjára is szükség van, amelyhez elengedhetetlen a csapatmunka, a megújulás és az együttműködés. Ennek érdekében az MKIK elnöksége elfogadott egy 15 pontból álló javaslatcsomagot, amelyet rövid távon is meg lehet valósítani. „Úgy vélik, hogy a mi 15 pontos javaslatcsomagunk jól illeszkedik a kormányzati akciótervhez” – fejtette ki Nagy Elek.
A vállalkozások számára a legnagyobb kihívásokat a piaci kereslet csökkenése, a munkaerőpiaci akadályok, az emelkedő költségek és a bonyolult EU-s, valamint magyarországi adminisztrációs követelmények jelentik. Ezek a problémák gyakran finanszírozási gondokhoz vezetnek, amelyek egyre több cég működését nehezítik meg. A szakértők szerint az adminisztrációs terhek csökkentése kulcsfontosságú lépés a magyar gazdaság jövőbeli sikerességének biztosítása érdekében.
A javaslatok között kiemelkedő szerepet kap a már export tevékenységet folytató magyar középvállalkozások kihívásainak részletes felmérése. Ezen kívül fontos lépésként szerepel az KKV-k adminisztratív terheinek mérséklése, valamint az egyablakos ügyintézés és tájékoztatás megvalósítása. Továbbá, a magyar tulajdonú vállalatok növekedését elősegítő programok támogatása is a tervek között található.
Egy friss, reprezentatív felmérés adatai alapján a vállalkozások körülbelül kétharmada optimistán tekint a jövőre, és a következő három évben átlagosan 10 százalékos béremelést valószínűsít. A megkérdezett cégek fele úgy véli, hogy a bérek növelése hozzájárulhat a munkavállalói elégedettség fokozódásához, míg 85 százalékuk biztos abban, hogy képes lesz fedezni a béremelésből eredő többletköltségeket.
Az interjú során felmerült a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítása is. "A kata módosítása kapcsán vegyes érzések kavarognak bennem: egyfelől szomorú vagyok, másfelől pedig örömmel tölt el a változás. Elkerülhetetlen volt, hogy az adózott bevétellel dolgozó magánszemélyek és a cégek által nyújtott szolgáltatások adózása között világos különbséget tegyünk. Sajnos a változtatás módja - és ebben a kamara súlyos felelősséget visel - jogosan váltott ki erőteljes kritikát" - fogalmazott Nagy Elek.
