Egyedi megfogalmazás: "Ezek a sorscsapásra jutott magyar emberek több százezer forintos bírsággal nézhetnek szembe - Pénzcentrum"
A sikeres elterelést teljesítő drogfogyasztókra egyre gyakrabban hárítják át a bűnügyi költségeket, amelyek átlagosan negyedmillió forint feletti összeget jelentenek - derül ki a TASZ adatigényléséből. Az elmúlt években jelentősen nőtt az ilyen esetek aránya, különösen a fővárosi ügyészségek gyakorlatában.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által benyújtott adatigénylés alapján 2022 és 2024 között a drogfogyasztók átlagosan több mint 250 ezer forint bűnügyi költséget kénytelenek viselni, amennyiben sikeresen teljesítik az elterelési programot. A jogvédő szervezet információi szerint évente körülbelül 2000-2600 elterelés valósul meg Magyarországon.
Az adatok egyértelmű tendenciát mutatnak: míg 2019-ben az esetek mindössze 20 százalékában hárították át a bűnügyi költségeket az eltereltekre, addig 2023-ra ez az arány már meghaladta a 60 százalékot. A budapesti ügyészségek különösen szigorúak: 2022-ben az esetek 77, 2023-ban 79, 2024-ben pedig 72 százalékában a teljes bűnügyi költséget megfizettették a drogfogyasztókkal - közölte a Telex.
Az elterelés intézménye eredetileg a csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása miatt eljárás alá vont személyeknek biztosít lehetőséget a büntetőeljárás elkerülésére. A Magyarországon elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közel 80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.
A 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény jelentős változásokat hozott, lehetővé téve, hogy az ügyészség a nyomozás költségeit részben vagy akár teljesen áthárítsa azoknak, akik sikeresen teljesítették a hat hónapos elterelést. Ezek a bűnügyi költségek különféle elemekből állnak, beleértve a lefoglalt anyagok laboratóriumi vizsgálatának költségeit, szakértői díjakat és költségátalányokat.
A TASZ által végzett adatgyűjtés során rendkívüli esetekre bukkantak: 2023-ban a fonyódi ügyészség 1,49 millió forint, míg a békéscsabai ügyészség 1,58 millió forint bűnügyi költséget rótt át egy-egy elterelt ügyre. Ezen kívül a Nagykátai Járási Ügyészség egy konkrét esetben több mint 5 millió forintos bírságot szabott ki. Az eltereltek összességében évente több százmillió forintot fizetnek be az államkasszába.
A konkrét számok azt mutatják, hogy 2022-ben a becsült összköltség 485 millió forint volt, átlagosan 234 ezer forint ügyenként. 2023-ban 439,86 millió forintra rúgott a kiszabott bűnügyi költségek összértéke, átlagosan 327,77 ezer forinttal terhelve az elterelteket. 2024-ben az áthárított költségek összértéke elérte az 519,91 millió forintot, amiből az elengedések és mérséklések után ténylegesen 386,10 milliót kellett kifizetniük a drogfogyasztóknak. Az egy ügyre jutó átlagos költség 182,72 ezer forint volt.
A TASZ álláspontja szerint az akár több százezer forintos költségek áthárítása ellentétes az elterelés eredeti céljával. Paradox módon előfordulhat, hogy az áthárított nyomozási költség meghaladja a büntetőeljárás végén korábban jellemzően kiszabott 100-150 ezer forintos pénzbüntetést.
A jogvédő szervezet öt éve figyelemmel kíséri a gyakorlat fejlődését, és dr. Móró Levente adatelemző közreműködésével alaposan elemezte a Fővárosi Főügyészséghez tartozó 12 kerületi ügyészség, valamint a 19 vármegyei főügyészség alá eső 105 járási ügyészség által szolgáltatott adatokat. Emellett létrehoztak egy innovatív bűnügyiköltség-kalkulátort, amely lehetővé teszi a várható költségek pontosabb megbecslését.
Az adatok jelentős területi különbségeket mutatnak. 2022-ben például a miskolci és a debreceni járási ügyészségen egyetlen esetben sem fizettették ki a bűnügyi költségeket, míg a XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségen minden ügyben ilyen döntés született. A fővárosi és vidéki gyakorlat közötti különbség markáns: 2023-ban a vidéki ügyészségek az ügyek 29 százalékában engedték el a költségeket, míg Budapesten ez az arány az 1 százalékot sem érte el.
Érdekes megfigyelni, hogy a bűnügyi költségek csökkentésére vagy elengedésére mindössze néhányan tesznek javaslatot, holott ez a lehetőség adott. 2022-ben az ügyek csupán 6 százalékában, míg 2023-ban és 2024-ben már csak 8 százalékában kértek ilyen intézkedést. Ez különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy a mozgáskorlátozottság, a munkanélküliség, a kedvezőtlen szociális helyzet vagy a családfenntartói feladatok mind olyan tényezők, amelyek mentesítést indokolhatnának.
A 2024 júniusában életbe lépett új drogtörvény jelentős változásokat hozott a kábítószerrel kapcsolatos jogi keretekben. Az elterelési programhoz való hozzáférés feltételei szigorodtak: csak azok vehetnek részt benne, akik hajlandóak felfedni a hatóságok előtt, honnan és milyen körülmények között jutottak a kábítószerhez. Továbbá, az új pszichoaktív anyagok, ismertebb nevükön dizájnerdrogok használata is bűncselekménynek számít, ami azt jelenti, hogy ezek fogyasztói is jogosultak elterelésre. Ez a változás azt is magában foglalja, hogy a hatóságok a bűnügyi költségeket velük is megfizettethetik.
A TASZ előrejelzése alapján a szigorúbb büntetőpolitika következtében várhatóan csökkenni fognak a bűnügyi költségek mérséklésére és elengedésére irányuló méltányossági döntések. Eközben 2025-re valószínű, hogy az új drogtörvény következtében jelentősen megnő a bűnesetek száma a statisztikákban.
