Képzelj el egy olyan megnyitót, amelyre a világ még sosem volt tanúja – ez történt Lovason!

A lovas Árpád-kori település lenyűgöző szépsége valóban ideális környezetet biztosít a képzőművészeti kiállítás számára. A szervezők nem is találhattak volna tökéletesebb helyszínt a LéleKzet névre keresztelt eseménynek, amely a középső nagy K-jával még inkább kiemeli a jelentőségét. A tárlaton napjaink kiemelkedő kortárs festői és fotóművészei mutatják be lenyűgöző alkotásaikat, amelyek a látogatók lelkét és szellemét is megérintik. A kiállítás 2025. augusztus 20-ig látogatható, így mindenkinek érdemes időt szánnia rá, hogy felfedezze ezt a varázslatos művészeti élményt.

Először is, a polgármesteri hivatal impozáns épülete, majd a református templom márványoszlopai, végül pedig a katolikus templom csendes szépsége, nem beszélve a Nagy Gyula Galéria művészi atmoszférájáról. És ne feledkezzünk meg az út túloldalán található, egykori bolt helyén kialakított Lovas Kikötő kultbisztróról sem, amely a helyiek és látogatók kedvenc találkozóhelyévé vált. E két utóbbi helyszín ad otthont a pénteken megnyílt, és 2025. augusztus 20-ig látogatható LéleKzet című kiállításnak, ahol a művészet és a kultúra találkozik, hogy új élményekkel gazdagítsa a közönséget.

Az ismertető, amelyet Szilléry Éva, a tárlat kurátora jegyez, arra hívja fel a figyelmet, hogy a festmények, fotók, installációk és grafikai alkotások révén egy különleges utazásra invitálnak minket. E művek segítségével bontakozik ki a természethez fűződő mély és komplex kapcsolatunk, amely egyszerre magában hordozza a bensőséges összekapcsolódást és a feszültségekkel teli kihívásokat.

Valóban lenyűgöző a lineup, ha a modern fesztiválok nyelvezetét használjuk: itt van Szurcsik József, Verebics Kati, Péterfy Ábel (aki Kati sógora, és még bőven lesz róla szó), valamint Ördög Noémi is. Emellett olyan nevek találhatók, mint Csala Sándor, Kő Boldizsár és Bucskó Mihály, nem is beszélve az orosz képzőművészről, Olga Tobleruts-ról, aki már tizenhárom éve Zalában él. A hazai képzőművészeti világ kiemelkedő alkotói, ha nem lenne elcsépelt a kifejezés, nyugodtan nevezhetnénk őket a szakma sztárjainak is, hiszen nevük jól cseng a közönség fülében.

Na és aki ezúttal nem állított ki, de eljött élete párja, Péterfy Ábel - és persze nővére, Kati - kedvéért: Verebics Ági, a kortárs festészet egyik legkülönlegesebb tehetsége. Amint megjelent egyéves kislányával, Pankával a babakocsiban, és párja oldalán, azonnal ellopta a show-t. Mindenki figyelme a csöppségre irányult, a festmények pedig hirtelen a háttérbe szorultak. A kiállítás helyett a kis Panka lett a nap sztárja, és mindenki az ő mosolyát várta, nem a vásznak színpompáját.

A galéria udvarán hirtelen egy igazi sztár tűnt fel: Mojito, a barna-fehér bundájú border collie, aki nemcsak a figyelmet, hanem a szíveket is azonnal megnyerte. Ez a hatéves kutya olyan energikus volt, hogy szinte követelte a játékot – nem volt restellődni, amíg el nem hajítottuk a botját. Villámgyors reflexeivel egy szempillantás alatt elkapta, majd vidáman visszahozta, mintha csak azt mondaná: „Most jöhet a következő!” Mojito játékossága és lelkesedése igazi élménnyé varázsolta a galéria udvarát.

Természetesen nem csupán Panka és Mojito miatt gyűltünk össze ilyen sokan Lovason.

A művészetek közös alapja a természet erejébe vetett megkérdőjelezhetetlen hit, a vitalitás és az örök élet utáni vágyakozás. Ezen túlmenően ott rejlik a megújulás ígérete is. A növények, állatok és emberek lelke szorosan összefonódik, a művek egy diszkrét, de erőteljes kiáltásban találkoznak; ez az összefonódás a LéleKzet.

- magyarázta Szilléry Éva, akitől sohasem állt távol az ezotéria, ahog ebből a kis idézetből is kiviláglik.

Már a megnyitó is minden pénzt megért, és akkor még nem is láttuk a festményeket. Márta István performansza kirítt a hagyományos kiállításbevezetők unalmas sablonjából. Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kapolcs alapítója és apostola - aki amellett a Magyar Fesztiválszövetség tiszteletbeli elnöke - deklamálva mutatta be a kiállítás festőművészeit, és közben kolompon verte hozzá a ritmust.

Ördög Noémi három lenyűgöző festménnyel mutatkozott be a kiállításon, ezzel gazdagítva a művészeti esemény palettáját.

A kurátorok – Kuthi Áron, L. Fábián Anikó és Szilléry Éva – arra kértek, hogy hozzak be néhány képet a növényvilágról, és nem is találhattak volna jobbat, mint az itt bemutatott Butterfly Terrarium. Ez a műalkotás egy amerikai cég megbízásából készült, és mivel puzzle formájában is elérhető, tele van vibráló részletekkel, így szinte sehol sincs egy szabad négyzetcentiméter. A bal alsó sarokban még egy kaméleon is megbújik, ami csak tovább fokozza a kompozíció színgazdagságát. A Peachface és a Lemonface című munkáim pedig finoman szürreálisak; tényleg azt ábrázolják, ami a nevükből is kiderül: egy barackot és egy citromot emberi arccal.

Pétery Ábel Madárraja kiemelkedő darabja a tárlatnak, mivel a természet lenyűgöző jelenségeit idézi meg. Nem meglepő, hogy Márta István is ezt a művet emelte ki különleges megnyitóbeszédében, hangsúlyozva a kép egyedi szépségét és jelentőségét.

Csala Sándor, a fiatal és tehetséges tervezőgrafikus, 24 évesen végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Művészete főként plakátok készítésére és illusztrálásra összpontosít, de a festészet világában is otthonosan mozog. Szekszárdi alkotóként egyik figyelemre méltó munkájában a gemenci erdőt örökítette meg, amely lenyűgöző hangulatával és plein air technikájával hívja fel magára a figyelmet. Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje gazdag élmények tárházát kínál, mely inspirációt ad a művész számára.

A kiállítás, amely a Balaton-felvidék varázslatos településén, Lovason várja a látogatókat, egészen 2025. augusztus 20-ig nyújt lehetőséget a felfedezésre.