Hová lettek a rovarok? Miért tűntek el hirtelen a mindennapjainkból? A természet apró csodái, amelyek valaha körülöttünk repkedtek, most mintha nyomtalanul eltűntek volna. Vajon a városi élet forgatagában, a mezők és erdők átalakulásában, vagy a klímavált

Az elmúlt években jelentős figyelmet kapott a rovarpopulációk csökkenésének kutatása. Egy 2017-ben készült tanulmány riasztó adatokat tárt fel: harminc év leforgása alatt az ízeltlábúak száma 75%-kal csökkent. Ezt a felfedezést követően különböző tudományos vizsgálatok indultak, amelyek célja a jelenség mögött meghúzódó okok alaposabb megértése volt.

A Binghamtoni Egyetem tudósai a jelenség alaposabb feltérképezése érdekében több mint 175 kutatást vizsgáltak meg. Az elemzések révén több mint 500 lehetséges elméletet fogalmaztak meg a rovarpopulációk csökkenésének potenciális okairól. Az összegyűjtött adatok alapján a kutatók egy rendkívül összetett hálózatot alkottak, amely körülbelül 3000 összefüggést tartalmaz, bemutatva, hogy a méhészet, a városiasodás és számos más tényező miként kapcsolódik egymáshoz a jelenség megértésében.

- Megvalósíthatatlan lenne, ha minden egyes szakértőt külön-külön kérdeznénk ki. Ahelyett, hogy hatszáz embert zsúfoltunk volna össze egy helyen, inkább átnéztünk minden olyan tanulmányt, amely foglalkozott a témával vagy összegyűjtötte a már létező kutatásokat - nyilatkozta Christopher Halsch, a kutatás vezető szerzője. - Célunk az volt, hogy feltérképezzük a lehetséges ok-okozati összefüggéseket, például hogy a mezőgazdasági tevékenységek környezetszennyezést idéznek elő, ami végül a rovarpopuláció csökkenéséhez vezet. Ezekből az összefüggésekből egy összetett hálózatot alkottunk, hogy jobban megértsük, mely elméletek kapcsolódnak legszorosabban egymáshoz, és mely tényezők a legfontosabbak.

Az összes kapcsolat elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy a rovarállomány csökkenésének leggyakrabban említett oka az intenzív mezőgazdaság, különösen a földhasználat megváltozása és a rovarirtó szerek használata.

Fontos, hogy óvatosan közelítsünk az okok egyszerűsített rangsorolásához, hiszen ezek a tényezők mélyen összefonódnak egymással. Például az éghajlat nem csupán önállóan lényeges, hanem több konkrét hatás is kapcsolódik hozzá, mint a heves esőzések, erdőtüzek vagy a hőmérséklet ingadozása. Ezek a jelenségek más területekre is kihatnak, és együtt egy bonyolult, egymással szoros kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak, amelyben számos elem kölcsönösen erősíti egymást.