Hibrid rezsimmé alakult Románia?

E sorok szerzője nemrégiben Erdély felfedezésére indult. Az E60-as út mentén haladva nem tapasztalta, hogy Románia "megelőzte" volna Magyarországot, és a hazai büszkeség, a "bezzegország" hurráoptimista képe sem tárult elé. Sokkal inkább az lepte meg, hogy Bánffyhunyad hangulata Balkánra emlékeztetett, szinte Szarajevó külvárosát idézve. A kelet-európai leszakadás érzése tovább fokozódik, amikor Kolozsvár ingatlanpiaci helyzete már Párizs szintjével versenyez, és új városnegyedek emelkednek ki a semmiből. Ez nem Románia életképességét bizonyítja, hanem egy általános világtrendet tükröz: a vidék elnéptelenedik, míg a belső népvándorlás következtében a nagyvárosok folyamatosan növekednek, megalopolisszá alakulva.

Kétségtelen, hogy a román minimálbér szinte a magyar szintjén mozog, azonban Romániában a rezsiköltségek kifejezetten megdöbbentőek a magyar viszonyokhoz képest. A boltban található árak nagyrészt hasonlóak, de a forgalmi dugók tényleg elviselhetetlenné válnak.

Nagyvárad előtt Elena Lasconi, az immár esélytelen román liberális államelnökjelölt, egy magyar nyelvű plakáton ajánlja magát, míg Crin Antonescu, a már régen visszavonult nemzeti liberális politikus, szintén hasonló lépésre szánta el magát. A PSD-PNL-RMDSZ kormánykoalíció elnökjelöltje kampányának keretében gesztusokat tesz a magyar közösség felé; a magyarok által lakott területeken feltűnő plakátja pedig épp a következő üzenetet közvetíti: "Előre! Ne hátra."

A magyarok kegyeit sokan keresik, de ha Antonescu nem vigyáz, még a végén tiszteletbeli székellyé választják. Antonescu pár hete ellátogatott Sepsiszentgyörgyre, ahol körbevezették a Székely Nemzeti Múzeumban, és kenyeret vásárolt egy boltban - a kenyeret természetesen románul kérte, és természetesen kiszolgálták, ezzel egy közismert román álmítoszt cáfolt meg, miszerint Székelyföldön a románok még egy kenyeret sem kérhetnek az "állam hivatalos nyelvén" a boltban. Jópofa ötlet, de látszott, hogy Crin Antonescunak nem kenyere ez a fajta nyilvános mátyáskirályosdi. Feszengett. Március 15-én üzenetben köszöntötte a romániai magyar közösséget, elmondta, hogy Románia az itt élő magyaroknak is hazája, és tiszteli őket. Még magyar mondatok is megjelentek a Facebook-üzenetében...

Jelenleg a román elnökválasztásra váró jelöltek között Antonescu a harmadik vagy negyedik helyre tartozik, legalábbis egy román közvélemény-kutató cég adatai szerint, amely 16,4 százalékot mért neki, míg más források 20 százalék körüli eredményeket jeleznek. Az első helyen a magyarellenes AUR párt vezetője, George Simion áll, akinek támogatottsága 35 százalék, más mérések viszont 22 százalékra teszik. Simion Călin Georgescu és a frissen parlamentbe jutott szélsőnacionalista POT párt vezetőjének támogatásával indul a választásokon, mint a "szuverenista" tábor képviselője, mivel a román Alkotmánybíróság döntése miatt a tiktokcézár nem vehet részt a megismételt választáson. A második helyre Victor Ponta, a volt román szociáldemokrata miniszterelnök kerülhet, akinek támogatottsága 21,1, más felmérések szerint pedig 12 százalék. Ponta is meghallotta a mélyállam hívó szavát, és kész hazafias kötelességét teljesíteni. Fontos megemlíteni, hogy a román választók közel húsz százaléka titkolja, kire szavaz, így az új választás meglepetéseket hozhat, ahogyan az előző alkalommal is. Bár Simion vezeti a közvélemény-kutatásokat, a második helyre szinte bárki befuthat, és nem lenne meglepő, ha a befutó végül legyőzné Simiont.

Pontát kizárták a PSD-ből, függetlenként indul, és csodák csodájára puhán szuverenista retorikával száll versenybe, szuverenista üzeneteket fogalmaz meg, a Trump-féle MAGA-sapkára hasonlító piros baseballsapkát hord "Románia az első helyen" felirattal. Ponta vasárnap szintén Facebook-bejegyzésben támadta Crin Antonescut a magyarokra vonatkozó üzenetei miatt. A politikus az alkotmány első cikkelyét idézi, miszerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. "Én nem akarom megszokni Székelyföld létezésének gondolatát!" - szögezte le Victor Ponta. Szerinte Románia oszthatatlan és egységes állam, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, de Románia elnökeként nem engedne meg semmilyen "elszakadáspárti mozgalmat" és "etnikai alapú autonómiát". Függetlenként indul Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere is, aki egyelőre nagyon jól szerepel a közvélemény-kutatásokban (sokan második helyre mérik), de ő már felvetette, hogy visszalépne, ha ezzel elkerülnék Simion vagy Ponta győzelmét.

Ha azt gondoljuk, hogy mindez csupán a véletlen műve, és sokakban felmerült a demokrácia géniuszának izgalmas impulzusa, akkor érdemes elgondolkodni a Románia nevű atlantista projekt mögötti mélyebb összefüggéseken. Ez a különös román politikai játszma mögött egy érdekes tényező húzódik meg: a románok tavaly ősszel nem éppen a legjobb választást hozták, mivel Joe Biden győzelmét várták, most pedig a trumpi erőpolitika árnyékában találják magukat. Brüsszelben a szalonképes politikai alakok nem igazán illeszkednek Trump világához, míg az ősi rivális, a magyar vezető éppen jó kapcsolatokat ápol az amerikai elnökkel – ezt a helyzetet pedig nehezen dolgozzák fel.

Pászkán Zsolt, a Románia szakértője, hangsúlyozta, hogy a román elit aggodalmát fejezi ki, mivel a közelgő választások az érzelmek dominálásáról fognak szólni. Különös figyelmet érdemel, hogy a brit The Economist magazin Romániát hibrid rezsimmé minősítette vissza. Pászkán szerint ez a megállapítás különösen figyelemre méltó, mivel a politikai táboron belüli üzenetekre utal.

A saját támogatóid körében is egyre inkább eluralkodik az a nézet, hogy az, amit tavaly novemberben cselekedtél, messze nem felel meg a demokrácia elveinek. Ezen események súlyossága talán még a Pravda hasábjain megjelenő kritikáknál is jelentősebb. A fősodor egyfajta beismerésként is felfogható, hiszen az, ami Romániában zajlott – mint például az első választási forduló érvénytelenítése – gyakorlatilag példa nélküli az euroatlanti térség történetében. Ebből az irányból érkező üzenet ráadásul komoly morális feszültségeket generált a Georgescu kiiktatásában érdekelt csoportok között is.

Megkérdeztük a szakértőtől, hogy vajon a Georgescu helyett induló George Simion szélsőséges népvezérnek van-e esélye mestere nyomdokába lépni, vagy nem kérnek belőle a romániai választók?

Pászkán Zsolt véleménye szerint Georgescu győzelme az első fordulóban részben annak volt köszönhető, hogy a hagyományos politikai pártokra leadott szavazatok szétszóródtak.

Romániában, ahol az SRI (Román Hírszerző Szolgálat) és más titkos csoportok dominálnak, a média és a közvélemény-kutató intézetek könnyen manipulálhatóak. Georgescu tábora kereshet alternatív megoldásokat, de kérdéses, hogy Simionban megtalálják-e a megfelelő választ. Georgescu 2,3 millió szavazatot szerzett, ami szép teljesítmény, de érdemes megjegyezni, hogy 2019-ben Viorica Dăncilă, akit a kampány során még majomnak is tituláltak, 2 millió szavazattal a második helyen végzett. 2000-ben a nagy-romániás Vadim Tudor pedig egyedül 3 millió szavazatot gyűjtött össze, ami arra utal, hogy van egy olyan szegmens, amely fogékony a magyarellenes retorikára. Pászkán Zsolt véleménye szerint, ha Simion nem éri el az 50% plusz egy szavazatot az első fordulóban, akkor nem valószínű, hogy a támogatottsága tovább növekedhet, és ezzel a második fordulót is elveszítheti.

A román elnök hatásköre meglehetősen korlátozott, mégis a jelöltjei többsége úgy tűnik, mintha egy új kormány megalakítására készülne. Az elnöknek három fő jogosítványa van: részt vehet a kormányüléseken, részt vehet a nemzetbiztonsági tanácskozásokon, és bárkit kinevezhet miniszterelnökké – de a kinevezéshez a parlament jóváhagyása is szükséges. Novemberben világossá vált, hogy a PSD és a PNL egyaránt bizalmatlan a saját képviselőivel szemben, ami valószínűleg hozzájárult Georgescu leváltásához. Mi történne, ha Georgescu George Simiont jelölné kormányfőnek, és a szociáldemokrata, valamint a nemzeti liberális képviselők hirtelen szuverenista érzelmeket táplálnának, és egy nemzeti egységkormányt alakítanának? Ez a forgatókönyv aggasztotta őket, ezért nem bízták a dolgokat a véletlenre. És most sem fogják.

Magyarország jelentős előnyben van Amerikával kapcsolatban, különösen a román fél számára jelenleg megoldhatatlan helyzetben. Az Orbán-kormányzat több tagja közvetlen kapcsolatokat ápol az amerikai kormányzati szereplőkkel, és Orbán Viktor csupán egy telefonhívásnyira van Donald Trumptól. Ez a helyzet pánikhangulatot keltett a román politikai elit körében. A román véleményformálók, mint például Cristian Tudor Popescu, már azzal riogatják közönségüket, hogy Észak-Erdély elcsatolása fenyegetheti az országot.

Victor Ponta, aki 2012 és 2015 között vezette Romániát, most újra a figyelem középpontjába került, hiszen politikai visszatérése izgalmas fejleményeket hozhat. Amikor Trump győzelme bejelentésre került, a román politikai táj jelentősen megváltozott, mivel sokan Joe Biden támogatására voksoltak. Andrei Muraru amerikai nagykövet annyira elkötelezett Biden mellett, hogy a román vezetés számára nem maradt más választás, mint kitartani a demokrata irányvonal mellett. Pászkán Zsolt úgy véli, hogy a PSD-n belül létezik egy olyan forgatókönyv, amelyben Ponta kulcsszerepet játszik, mivel ő lehet az a híd, amely összeköti Romániát a Trump-adminisztrációval.

Marcel Ciolacu, a román miniszterelnök számára elengedhetetlen egy híd építése Trump felé, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt Brüsszellel. Victor Ponta lehet ez a stratégiai kapocs Washington és Brüsszel között, hiszen ő már rendelkezik kiépített kapcsolatokkal, és rugalmasan tud alkalmazkodni az amerikai igényekhez. A román politikai táj elképzelése szerint Ponta Washingtonban a trumpista irányvonalat képviselné, míg Ciolacu Brüsszelben a jófiú szerepét játszaná, mint a fősodor megbízható követője - magyarázta a szakértő.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon Magyarország számára előnyös-e a román belpolitikai zűrzavar. Pászkán Zsolt megjegyzése szerint jelenleg annyiban mindenképpen kedvező a helyzet, hogy az Egyesült Államokból nem érkeznek megrendelések a magyar kormány kritizálására.

- Ha összehasonlítom a tavaly év végi napi román hírtermést a mostanival, akkor durva változást látok. Mintha az eddigi megrendelő kiszállt volna az üzletből... De ne bízzuk el magunkat, ez csak egy ideiglenes fennakadás lehet. Az eddig Amerika által pénzelt NGO-k zsoldját ezentúl Brüsszel fogja állni, valószínű, hogy ez lesz a románokkal is. És ne feledjük, hogyan hangzik Románia geopolitikai krédója: az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a magyarokat lent kell tartani.