Bár a kormányhivatal többször is kezdeményezte, a Kúria végül nem döntött a főváros költségvetésének érvénytelenítése mellett.

A Fővárosi Kormányhivatal kérésére, miszerint semmisítsék meg a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi költségvetését, a Kúria végül nem tett eleget. Erről Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója számolt be egy szerdai háttérbeszélgetés során. Kiemelte, hogy a döntés hangsúlyozta: a fővárosnak figyelembe kell vennie a szolidaritási hozzájárulás összegét, és a költségvetés közelgő felülvizsgálatakor - amelyet június 30-ig el kell végezniük - be kell tervezniük a 89 milliárd forintot. A főváros azonban jelezte, hogy nem kívánja az összeget teljes egészében kifizetni, csak 50 milliárddal kevesebbet, azaz 39 milliárd forintot, ami lehetővé tette a 2025-ös költségvetés elfogadását. Az ilyen mértékű hozzájárulás vállalása a városvezetés részéről arra vezethető vissza, hogy különben az állam nettó finanszírozóivá válnának.

Kiss Ambrus véleménye szerint a legutóbbi döntés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fővárosnak ténylegesen ki kellene fizetnie a 89 milliárd forintot, hiszen ez csupán egy tervezett szám. Ennek kapcsán arra kérte a Kúriát, hogy a szolidaritási hozzájárulásokkal kapcsolatos követeléseiket más módon tüntessék fel a költségvetés bevételi oldalán. Kiss kiemelte, hogy a 89 milliárd forint kifizetése továbbra is megoldhatatlan feladat lenne, mivel ez alapjaiban veszélyeztetné a város működését és a közszolgáltatások ellátását. Fontos megjegyezni, hogy a Kúria döntése nem érinti a főváros egyéb, szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogi ügyeit, mivel a város továbbra is aktívan harcol a magyar állammal szemben. Figyelemre méltó, hogy Kiss által tartott háttérbeszélgetés után a kormányhoz közel álló Indexen megjelent egy cikk, amely arról számolt be, hogy a Kúria megsemmisítette Budapest költségvetését.

Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a fővárosi költségvetés továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe, hiszen jelenleg 41 milliárd forint mínuszban van. A következő bevételi forrásuk az iparűzési adó május 30-ai bevallása révén érkezik, ami komoly nyomást gyakorol a város működésére. Emiatt a főváros elsősorban a napi működés fenntartására összpontosít, és nem tudja elindítani a tervezett fejlesztéseket. A Magyar Hang kérdésére elmondta, hogy május 28-án egy fontos mérföldkőhöz érkeznek, amikor a főváros elérheti azt a határt, amely után az állam már nettó finanszírozóként lépne be a képletbe. Ezt követően azonnali jogvédelmet fognak kérni az állami levonások ellen, hogy megóvják a város pénzügyi stabilitását.