A legújabb rendelettervezet értelmében a tanárok továbbképzési ciklusát hét évről ötévre rövidítik.
Az is egy jelentős átalakulás, hogy ezentúl nem csupán a tanár határozza meg, milyen képzésen vegyen részt a diák.
December 4-ig lehetőség nyílik arra, hogy véleményeket nyújtsunk be a Belügyminisztérium legújabb rendelettervezetéhez, amely a pedagógusok továbbképzési kötelezettségeinek szigorítását célozza.
A tervezet szerint sokkal gyakrabban kellene minden pedagógusnak részt venni továbbképzéseken. Egy 1997-es szabályozás szerint eddig hét évente kellett a tanbároknak igazolni, hogy részt vettek az előírt, összesen 120 órás képzéseken. (Ez lehetett egy 120 órás, vagy több rövidebb képzés is.) A mostani tervezet ugyanilyen követelményt ötévente ír elő.
Eddig a tanárok maguk dönthették el, melyik képzésen szeretnének részt venni, azonban a jövőben a követelmények felét (60 órát) az igazgatónak kell meghatároznia a tanárok számára.
A rendelet ugyanis két típusú képzést különböztet meg, a "tartalmi megújító képzést", valamint a "választható képzést". Az előbbiek elvégzésre az igazgató kötelezheti a tanárt, az utóbbit ő maga választhatja ki a kínálatból.
A "tartalmi megújító képzés" célja, hogy frissítse és gazdagítsa a pedagógusok által megszerzett tudást és készségeket, amelyek szakképzettségükhöz kapcsolódnak. Ez a folyamat lehetőséget nyújt arra, hogy a pedagógusok naprakészen követhessék a legújabb szakmai trendeket és módszereket. A választható képzések pedig a pedagógusok nevelő-oktató tevékenységéhez elengedhetetlen ismeretek és készségek szélesebb körű fejlesztésére összpontosítanak. Ezen kívül az egyházi iskolák sajátos igényeket is kielégítenek, hiszen speciális hitéleti képzéseket kínálnak a hitoktatók és hittantanárok számára, ezzel is támogatva a vallási nevelést.
A képzések formátuma vegyes lesz, hiszen részben személyes jelenléttel, részben pedig távoktatási módszerekkel valósulnak meg. "Az igazgató által kijelölt tartalmi megújító képzések ingyenesen elérhetők az NKE által" - hangsúlyozza a jogszabálytervezet.
Hogy a tanárok teljesítik-e ezt a "házi feladatot" azt a fenntartó fogja ellenőrzi.
A rendeletből világosan kiderül, hogy az új szabályozás kedvező helyzetbe hozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pedagógusképző karát, amely jelenleg még nem létezik. A rendelet értelmében a tartalmi megújító képzéseket kizárólag az NKE szervezheti, míg a választható képzések lebonyolítását az Oktatási Hivatal kezeli. A hitéleti képzések esetében pedig a bevett egyházak játszanak szerepet. E szabály alól csak a miniszter engedélyével lehet eltérni, amely lehetővé teszi, hogy harmadik félnek adják át a program lebonyolításának jogát, írásban megkötött szerződés keretében. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap alapján a rendelet által bevezetett intézkedések 2025 és 2028 között több mint 24,5 milliárd forintot emésztenek fel, ami évente meghaladja a 8 milliárd forintot.
