Miért van szükség háborús veszélyhelyzetre Magyarországon, ha a háborús fenyegetettség nem áll fenn?
Csaknem három éve élünk Magyarországon "háborús veszélyhelyzetben", amelyet az Orbán-kormány most novemberig újra meg fog hosszabbítani. A propaganda viszont egészen mást sulykol, az EU-t vádolja háborús készülődéssel.
Amikor az Európai Bizottság (EB) a múlt héten bemutatta az EU új készenléti stratégiáját, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal reagált a közösségi médiában. Azt állította, hogy az egyetlen indok, amiért az európaiaknak túlélőcsomagot kellene kidolgozniuk, az, hogy "Brüsszel háborúra készül". Orbán Viktor sem maradt csendben az uniós javaslattal kapcsolatban; péntek reggeli rádióinterjújában határozottan kijelentette: míg Brüsszel valóban háborús készültséget mutat, Magyarország a béke oldalán áll. "Mi történik ezekben az emberekben? Valamire készülnek?" - tette fel a kérdést a miniszterelnök a vészhelyzeti stratégiával kapcsolatban. Hozzátette, hogy egyelőre nem látja a háború közvetlen fenyegetettségét Európára nézve. Bár kétségtelen, hogy zajlik egy orosz-ukrán konfliktus, ennek a háborúnak a kiterjedése nem tűnik reálisnak. "Egy NATO-tagállam megtámadása gyakorlatilag elképzelhetetlen” – hangsúlyozta Orbán. "Ha mégis valaki háborús cselekvésre készül, az valószínűleg saját szándékai miatt teszi." – idézte az MTI a miniszterelnök szavait.
Orbán Viktor a "túlélőcsomag" javaslatot a mélyebb háborús részvétel politikai előkészületeként értékelte. Ő és külügyminisztere folyamatosan hangsúlyozzák, hogy Donald Trump "béketárgyalási" kezdeményezése révén közel állunk az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárásához. Kedden este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt arra, hogy 2025. november 14-ig meghosszabbítsa a veszélyhelyzetet. Az indoklás szerint erre az intézkedésre azért van szükség, mert az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus és a humanitárius válság, valamint ezek magyarországi következményei - különösen a menekültügy, gazdaság és energia területén - az utóbbi időszakban továbbra is változatlanok maradtak.
Az Orbán-kormány újabb hat hónappal kívánja prolongálni a háborús veszélyhelyzetet.
Magyarországon 2022 májusában vezették be először a háborús vészhelyzetet, amit azóta is fenntart a kormányzat, Ezt megelőzően is rendkívüli jogrend biztosította a rendeleti kormányzást, 2016-tól a migrációs, utána pedig a Covid pandémiás vészhelyzet. Más európai országokban is hirdettek határozott idejű szükségállapotot főképp az ukrán menekültekkel kapcsolatos humanitárius válság miatt, de nem használták a háborút a jogállamiság és a demokratikus működés zárójelbe tételére. Az uniós túlélőcsomag kapcsán is félrevezető a magyar kormányzati kommunikáció, hiszen a stratégia legalább annyira szól az árvízvédelemről, mint egy idegen hadsereg rakétatámadásairól.
A szekeret télen, a szánkót nyáron készítsük elő
Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság alelnöke, egy román közmondást idézve hívta fel a figyelmet a stratégia bemutató sajtótájékoztatón arra, hogy amikor valódi krízishelyzet alakul ki, már késő az előkészületekre. Az elmúlt évek során a koronavírus-járványtól kezdve Oroszország Ukrajna elleni inváziójáig számos váratlan esemény sújtotta Európát, ezért az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a biztonság fogalmát szélesebb perspektívából kell vizsgálni. Fontos kiemelni, hogy nem csupán a hatóságok felelőssége a felkészülés; az egyének is jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljék a meglepetéseket. Ennek érdekében azt javasolják, hogy mindenki mérlegelje, mire lenne szüksége abban az esetben, ha 72 órán keresztül elzárnák a külvilágtól. Gondolkodjanak el rajta, van-e elegendő élelmiszer és víz otthon, valamint hogyan tudnának kapcsolatot tartani a külvilággal. Nem igaz tehát, hogy "Brüsszel" azt sugallja, hogy "preppernek" kell lenni – vagyis olyan embernek, aki a világ összeomlására készülve halmoz fel ételt vagy fegyvereket. Sokkal inkább arra ösztönöznek, hogy előrelátóan, tudatosan tervezzünk.
A felkészüléshez elsősorban ismernünk kell a kockázatokat: ezek lehetnek természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák - például ipari balesetek-, hibrid támadások (az infrastruktúra ellen vagy a kibertérben), valamint a Bizottság által "geopolitikai krízisek" névvel ellátott fegyveres konfliktusok is, mindegyikre más forgatókönyvvel kell készülni.
A belső védelem megerősítésének irányait a volt finn elnök, Sauli Niinistö által tavaly októberben publikált jelentés jelölte ki, amelyekhez most 30 konkrét lépést rendelt a Bizottság, ami segítségével az állami szervek, a hadsereg és a civilek is készen állhatnak a legrosszabbakra, legyen szó árvizekről vagy kibertámadásokról. A lépések végrehajtásában a legnagyobb feladat a tagállamokra marad, így a közeljövőben speciális vészforgatókönyveket, vagy például katonai és civil együttműködési terveket kell kidolgozniuk.
Jelenleg háborús veszélyhelyzet áll fenn, és Magyarországon nincsenek elérhető óvóhelyek.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy már létezik együttműködés a tagállamok között katasztrófák esetén, de van még mit javítani. Az úgynevezett a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ (ERCC) szervezésében legutóbb az EU-tagjelölt Észak-Macedónia segítségére siettek az országok, köztük Magyarország is. Kočani városában március 16-án éjjel egy koncerten kitört tűzvész során 59-en meghaltak, a 196 sérült közül többeket Magyarországra szállítottak az uniós koordináció keretében, hogy súlyos égési sérüléseiket megfelelően tudják kezelni. Ugyanakkor jelenleg nincs megfelelően összehangolva, hogy melyik tagállam milyen kapacitásból mennyit halmozzon föl, hogy nagyobb baj esetén gyorsan és egységesen tudjon a kontinens reagálni.
Néhány országban, mint például Svédországban és Finnországban, már évtizedek óta, a hidegháború időszakáig visszanyúlóan, kialakult egy olyan szemlélet, amely szerint a legrosszabb eshetőségekre való felkészülés nem csupán a katonai erők feladata.
Az állam különleges tájékoztató anyagokat juttat el az állampolgárok postaládáiba, amelyek hasznos tippeket és útmutatásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, miként érdemes felkészülni egy esetleges krízishelyzetre vagy háborús időszakra.
A készenléti stratégia szerves része annak a munkának, amivel az EU a saját belső és külső biztonságát is megerősítené. Néhány hete egy stratégiai anyagot, az úgynevezett Fehér Könyvet mutatta be az EB, amiben lefektették azokat az elveket, amelyek alapján akár 800 milliárd euró értékben fejlesztenék fel az unió védelmi kapacitásait. A hangsúly itt is az együttműködésen van, így a közös beruházások kapnak kiemelt támogatást, például a légvédelem vagy rakétarendszerek közös kiépítésére.
A Fidesz egy újabb alaptörvény-módosítással kívánja megerősíteni a rendeleti kormányzás rendszerét.
Ahogy a héten bemutatott belügyi stratégiát is megpróbálja fölfűzni az EB az erősebben fellépő és biztonságos Unió témájára. Ebben a dokumentumban bár az előzetesen tálalt belügyi együttműködések javítása, jobb információmegosztás és rendvédelmi szervek erősítése a hangsúlyos téma, a társadalmi felkészülés miatt számos átfedés van az említett csomagokkal.
A biztonság dilemmája ma már gyakorlatilag minden szegmensét áthatja az Európai Uniónak. Ezt legjobban példázza, hogy Lengyelország, amely jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, féléves időszakának középpontjába a biztonságot állította. A lengyel elnökség különösen hangsúlyozza a biztonság hét eltérő aspektusát, így nem csupán a hagyományos védelempolitikai és határvédelmi kérdések kapnak hangsúlyt, hanem az energiabiztonság és az élelmiszerbiztonság is kiemelt prioritásként szerepel.
A biztonság a lengyel EU-elnökség hívószava, kiemelten fontosnak tartják Ukrajna további támogatását is
Az idei évben bemutatott uniós anyagok csupán a felkészülés első lépcsőfokát jelentik. A stratégiák még hosszú utat járnak be, mielőtt a jogalkotás bonyolult és kompromisszumokra épülő folyamatán keresztül véglegessé válnának. A Bizottság által kiosztott "házi feladatok" jelentős része a tagállami kormányok vállára hárul, és az elkövetkező években kell megvalósítaniuk őket. Mi, állampolgárok pedig, amennyiben figyelünk Brüsszel irányelveire, érdemes beszereznünk zseblámpát, kisrádiót, valamint 72 órára elegendő vizet és ételt, hogy felkészüljünk a legrosszabb forgatókönyvekre.
Nem újkeletű a felkészültség
A lelkes fogadtatás ellenére a vészhelyzeti csomagok és a lakosság katasztrófahelyzetekre való felkészítése - legyen szó emberi vagy természeti katasztrófákról - nem egy friss kezdeményezés. Számtalan országban világszerte már évek óta folynak a tájékoztató kampányok és képzések, amelyek célja, hogy az emberek felkészülten reagáljanak a váratlan helyzetekre.
Ahhoz, hogy felkészülten nézhessünk szembe a váratlan helyzetekkel, Japánban a lakosság évről évre részt vesz különféle gyakorlatokon, amelyek során elsősegélynyújtást, tűzoltást és evakuálási protokollokat sajátítanak el. Ennek nem csupán gyakorlati haszna van, hanem létfontosságú is, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb természeti katasztrófáknak kitett területe. Emlékezzünk csak a 2011-es fukusimai atomerőmű-válságra, amelyet egy erőteljes földrengés és az azt követő szökőár indított el. A japán iskolákban a gyerekek számára is kötelező, hogy különféle menekülési és túlélési stratégiákat sajátítsanak el. Hasonló helyzet uralkodik az Egyesült Államokban is, ahol a hurrikánok és földrengések által fenyegetett államok lakói rendszeresen részesülnek oktatásban. Az utóbbi évtizedekben a iskolai lövöldözések számának növekedése miatt az oktatási intézményekben vészhelyzeti szimulációkat tartanak, hogy a diákok felkészülten tudják kezelni a legrosszabb forgatókönyveket is.
Visszatérve Európába, nem véletlen, hogy a volt finn elnök, Sauli Niinistö jelentése adta az alapot az uniós csomaghoz. Finnországban - nem csak az Oroszországgal közös határ miatt - már gyerekkortól képzik a lakosságot egy esetleges vészhelyzetre. Évek óta önkéntes alapon részt lehet venni különböző felkészítéseken, legyen az polgári védelmi, önvédelmi, elsősegély-, vagy tűzoltási képzés. Ezen kívül
több tízezer menedék van, amely a finnek 87 százalékát el tudja szállásolni.
Svédországban időről időre készül ötmilliós példányszámban egy kiadvány, amely háború, természeti katasztrófa, de kibertámadás esetére is tanácsokkal látja el a lakosságot.
Norvégiában a hidegháború idejére már csaknem 3000 bunker épült meg. Már azelőtt elkezdték őket építeni, hogy a második világháború alatt Hitler Atlanti falához tartoztak volna, és az emberek sokáig nem is tudtak a létezésükről. A mostani felforrósodott helyzet miatt viszont elkezdték helyreállítani, és újra használatba helyezik a két legerősebb építményüket. Az egyik a Bardufoss légibázis, a másik az Olavsvern haditengerészeti támaszpont, mindkettő hegyoldalba vájt katonai egység és óvóhely, és mindkettő az orosz határ közelében van.
Belgium területén összesen hat atomerőmű található, és nem elhanyagolható, hogy a francia és holland létesítmények is viszonylag közel helyezkednek el a belga határhoz. A kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy a komoly balesetek valószínűsége rendkívül alacsony, azonban a kockázat mindig fennáll. Ennek érdekében a belgák ingyenesen hozzáférhetnek egy doboz jódtablettához a legközelebbi gyógyszertárban. Természetesen részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen körülmények között és mennyit érdemes szedniük.
Belgium és Németország egyaránt arra készül, hogy nyáron egy túlélési útmutatót juttat el állampolgáraikhoz, amely a váratlan fenyegetések és nemzeti veszélyhelyzetek kezelésére vonatkozó praktikus tanácsokat tartalmaz. Emma Hakala, a finn klímabiztonsági szakértő, aki az El Paísnak nyilatkozott, hangsúlyozta a lakosság felkészítésének jelentőségét. A krízishelyzetek során még a legjobban felkészült hatóságok is korlátozott kapacitással rendelkeznek, és nem képesek azonnal mindenkit segíteni. Ha az emberek tudatosan készülnek, például hosszabb áram- vagy vízkimaradás esetére, akkor sokkal ellenállóbbá válnak a katasztrófák hatásaival szemben.
Még a XX. századi európai történelem legjelentősebb konfliktusai közül kimaradó Svájc is régóta felkészült a váratlan eseményekre. Már 1963 óta törvény kötelezi a lakóépületek és házak tulajdonosait, hogy minden ingatlanhoz föld alatti óvóhelyet építsenek, biztosítva ezzel a lakosság védelmét.
A szöveg egyedi átfogalmazása: Ez a hely alkalmas arra, hogy minden lakónak biztosítsa a szükséges elszállásolást. Ezen felül közösségi bunkerek is rendelkezésre állnak, így a területen tartózkodó bevándorlók, menekültek vagy akár turisták sem maradnak védelem nélkül, ha valamilyen katasztrófa történik.
