A kormány győzelemként értékeli, hogy korábban két pert is elveszített az Európai Unióval szemben.

A magyar kormány az európai joggal vívott harcában két lényeges ügyben visszakozott, ezzel elkerülve, hogy újabb pénzbírságok sújtsák az országot. Ugyanakkor a befagyasztott uniós források helyzete továbbra is változatlan maradt, nem közeledtek a feloldás felé.

Magyarország zárolt uniós forrásai között van egy körülbelül 2,5 milliárd eurós tétel, amelynek három összetevője van, nagyjából azonos összeggel. Ennek a pénznek a blokkolását az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek hiánya teszi lehetővé, a tematikus feljogosító feltétel egy-egy ágazat, részterület programjait érinti, konkrétan Magyarország esetében az akadémiai szabadság sérelme, a menekültekkel, illetve az LMBTQI-közösséggel kapcsolatos bánásmódról van szó. Egy hónappal ezelőtt azonban az Európai Bizottság hozott két döntést, amely éppen ezeket a területeket érinti. A brüsszeli testület megszüntette a kötelezettségszegési eljárást az oktatást érintő Lex CEU és a menekültügyhöz kapcsolódó Stop Soros törvénycsomag ügyében.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő közösségi oldalán akkor így kommentálta a hírt:

Az eljárások befejeződtek, mivel a Bizottság maga is megerősítette, hogy a hatályos magyar jogszabályok teljes mértékben összhangban állnak az uniós normákkal.

Feltette a provokatív kérdést: "Lehetséges, hogy azok a baloldali és néppárti EP-képviselők, akik hosszú évek óta folyamatosan bírálják Magyarországot, most hajlandóak lennének elismerni tévedéseiket és egy hivatalos határozatban bocsánatot kérni a magyaroktól?"

Győri Enikő viszont nem említette, hogy mielőtt a Bizottság meghozta volna ezt a döntést, két fontos esemény zajlott le:

A magyar törvénymódosítások következtében a Bizottság kedvező értékelést adott, és lezárta a kötelezettségszegési eljárást. Az ilyen eljárások addig nyitva maradnak, amíg a nemzeti jogszabályok teljes mértékben nem felelnek meg az uniós normáknak. Ha ez a folyamat a vonatkozó európai bírósági döntés ellenére sem valósul meg, az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat, amelynek keretében pénzbírság kiszabását kérheti az Európai Bíróságtól. Ezt a helyzetet jól példázza a menekültügyi szabályok folyamatos megsértése; a bíróság tavaly meghozott ítélete, amely 200 millió eurós egyszeri büntetést és napi egymillió eurót helyezett kilátásba a jogsértés megszüntetéséig, még mindig érvényben van, és folyamatosan "ketyeg".

Tehát a magyar kormány számára lényeges volt, hogy időben lépjen, és visszakozzon, mielőtt komoly pénzügyi terheket róttak volna az országra.

A Lex CEU kapcsán fontos megemlíteni, hogy a 2020-as bírósági döntés eredményeként tavaly ősszel érvénytelenítették a CEU kiűzését lehetővé tevő jogszabályt. Ennek ellenére az egyetem Budapestre visszatérni kívánó intézményei nem tervezik, hogy újra a fővárosban folytassák működésüket.

A Stop Soros kapcsán pedig a menedékkérők segítését végző civilek büntethetőségéről mondta ki az Európai Bíróság 2021-ben, hogy sérti az uniós jogot, erre reagált a kormány azzal, hogy egy salátaörvényben elrejtve 2022 decemberében megváltoztatták a magyar szabályozást.

Az Európai Bizottság világossá tette az EUrologus érdeklődésére válaszul, hogy a tervezett intézkedések nem eredményeznek magyar források felszabadítását. A menekültügy terén a magyarázatért nem szükséges messzire menni: a korábban említett, kötbérrel sújtott magyar menekültügyi szabályozás gátat szab annak, hogy az EU által erre a területre szánt 7-800 millió euró elérhetővé váljon. A Lex CEU eltörlése sem hozott fordulatot az akadémiai szabadság helyzetében, mivel a kormány továbbra is kitart a közalapítványi modell mellett, amely keretein belül működnek az egyetemek. A Bizottság álláspontja szerint emiatt a kohéziós politikai programok esetében nem teljesül az Alapjogi Chartára vonatkozó horizontális engedélyezési feltétel (HEC). Ez pedig alapvető követelmény ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyan tudják kihasználni a 2021-2027 közötti programozási időszakban a megosztott irányítású forrásokat.

- szól a magyarázat. Forrásunk az egyértelműség kedvéért hozzátette: "A kötelezettségszegési eljárás lezárása nem befolyásolja a Chartával kapcsolatos HEC teljesülését".

A kormány egyértelműen tisztában volt ezzel a helyzettel, amikor módosították a jogszabályokat. Tudták, hogy ezek a változások nem hoznak közelebb az uniós forrásokhoz, de így legalább sikerült elkerülniük egy újabb büntetést.